Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Tényleg nem is volt koronavírus? Összességében nagyon optimista a magyar költségvetés

D  VG20200522009
2020.05.26. 16:35
Abba nehéz egyedileg belekötni, hogy mi az, ami biztosan irreális a jövő évi magyar büdzsé tervezésében. 2020? Vagyis az, hogy idén csak 3 százalékkal esik vissza a gazdaság és a fogyasztásváltozás pozitív marad? Vagy 2021? Vagyis az, hogy jövőre nagyon meglódulunk (4,8 százalékos növekedés), de az infláció még akkor sem száll el, ha a bértömeg 8,5 százalékkal nő? Egy biztos, ha ennek az idilli összképnek minden eleme megvalósul, akkor 2021 végére már úgy felpattanunk, hogy el is felejtettük a vírust – vélik az elemzők.

A 2021-es magyar költségvetés a legtöbb hazai és külföldi elemző előrejelzéséhez képest rendkívül optimista. A külföldiek természetesen nem annyira a hazai büdzsé egyedi rejtelmeiben merülnek el, de a makropályáról (növekedésről, inflációról, hiányról, adósságszintről) ők is adnak prognózist.

Kétévi vakáció

A legnagyobb kérdés a költségvetést megalapozó makropályáról alighanem az, hogy 2019 vége (az utolsó békepillanatok) és 2021 vége között milyen 24 hónapot zárunk, lehet-e reális az a kormányzati pálya, amely 2020-ban 3 százalékos visszaesés, majd 2021-ben 4,8 százalékos növekedés mellett azt jósolja, hogy a kibocsátási szint ebben a két évben emelkedik

Az általunk elért elemzők háromnegyede szerint ez túlságosan optimista, egy elemző szerint azonban elérhető a pálya.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt tippeli, hogy 2021-ben elérhető a 4 százalék feletti növekedés, de ehhez az alacsonyabb bázis segít, ő ugyanis 2020-ban 6 százalékos visszaesést vár, vagyis a pálya egészét tekintve ambíciózus a büdzsé, de eltérés elsősorban a 2020-as számokból adódik.

A fogyasztás

Lehet-e reális az, hogy 2020-ban is nő a magyar háztartások fogyasztása? A költségvetés ugyanis így számol, pedig ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is jelzi, a magyar lakosság megtakarítási kedve nem véletlenül emelkedik az idén, egész egyszerűen bizonyos fogyasztási elemek (utazás, étterem, mozi) kiesnek az idei számokból. Beszélgetőpartnereink közül azonban a jövő évi növekedést tekintve Suppan a legoptimistább, szerinte,

ha az idei második negyedév 10 százalékos GDP-visszaesést hoz, akkor az erős bázishatás miatt jövőre akár 6 százalék is lehet a növekedés."

Ha ugyanis 2021 második negyedévében 12 százalékkal lehet meghaladni a 2020-as második negyedévet, akkor a többi negyedévben már átlagosan 4 százalékos növekedés is 6 százalékos éves növekedést jelent.

Munkaerőpiaci helyzet

Különösen optimistának tűnik a költségvetés munkaerőpiaci feltételrendszere. A bruttó átlagbérek mind 2020-ban (5,7 százalék), mind 2021-ben (6,9 százalék) szépen emelkednek, ami azt jelentené, hogy az idei kismértékű munkahelyszám-csökkenés és a jövő évi visszarendeződés nyomán 2021-ben a bértömeg 8,5 százalékkal emelkedhetne.

Amikor európaszerte közel 60 millió munkahely van veszélyben, ez kissé túlságosan rózsaszín képnek tűnik, de ha esetleg így alakul, akkor pedig az lehet irreális, hogy ekkora kereslet-növekedéssel csak 3 százalék lenne jövőre az infláció.

Ahogy Németh Dávid meséli, természetesen a forint erősödése és az importáruk árcsökkenése (importált defláció) ezt reálissá is tehetné, de erről nincsen szó a büdzsében.

Az inflációs játéktér

Az alacsonyra tervezett infláció valójában érthető, hiszen a költségvetések tervezésénél ez az óvatosság elvének is tekinthető. Az infláció ugyanis a költségvetés nagy barátja. A kiadásokat ugyanis nominális összegben lehet tervezni, de a bevételeket növeli, ha például nagyobb fogyasztói árak után fizetnek a cégek forgalmi adót.

Az elemzők közül többen is jelezték, hogy a költségvetésben hosszabb időt igényel majd az elmélyülés, és például éppen az említett ÁFA-bevételek megértéséhez jó lenne tudni, hogy a kormány hogyan számol. Nyilván a 2019 júliusában elfogadott 2020-as előirányzat már nem kiindulási alap, de a 2021-es költségvetési tervezet nem részletezi az új számokat.

Összességében nagyon optimistának tűnik a büdzsé tervezése"

– véli Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője is Olyan, mintha igazán nem is lett volna velünk a koronavírus.

Az egészségügyi kiadásokban látható ugyan egy 10 százalékos, 200 milliárd forintos növekedés, ami származhat abból is, hogy 2020-ban bizonyos halasztható műtétek elmaradtak, és a jövő évet terhelik. Nehezebben kibogozható a gazdaságélénkítő csomagok hatása, és mindenképpen pozitívum, hogy az átmeneti 2020-as növekedés után, amikor 70 százalék fölé kúszik a GDP-arányos államadósság, a kormány 2021-ben megint adósságcsökkenéssel számol.

A költségvetés minden sorából az látszik, hogy a kormányzat továbbra is mélyen hisz az erősen V-alakú felpattanásban, ami azonban a nagy likviditáspumpával együtt aligha állítaná meg 3 százalékon az inflációt – véli a szakember.

Idén ugyan sokat segít az alacsony üzemanyagár és a kereslethiány, de ha 2021-ben az olaj ára is felpattan, ráadásul folytatódik az a trend, hogy ahogy nyitnak a szolgáltatók, úgy elég erős az emelkedés, akkor aligha tartható a 3 százalék. Egyelőre ugyanis mintha csak abban bíznának a magyar éttermek, kisboltok, hogy a kiesett bevételeket áremeléssel lehet bepótolni.

Reális beruházási szint

Németh Dávid szerint sokkal reálisabbnak tűnik a költségvetésben a beruházások megítélése. Az idei mínusz 9-10 százalékra valóban könnyen épül a következő évben egy 5,5 százalékos emelkedés,ahogy a szolgáltatások idén erősen visszaeső exportja után elérhetőnek tűnik jövőre a 12 százalékos emelkedés.

Suppan Gergely szerint nagyon sok múlik az idei számokon, hiszen már negyedéven belül is lehet látni, hogy a hatalmas leállások után ébredezik a gazdaság. Néhány ágazat (a turizmus, a ferihegyi szolgáltatások) teljesen földbe álltak, de az autóipari cégeknél már indulnak a második műszakok, és az üzemanyag-fogyasztás, a finomítás is gyorsan elkezdett felfelé kapaszkodni.

Magyarország aligha tudja magát kivonni az európai trendekből, például az európai autóipari vásárlásokból, de azért valamit jelent, hogy nálunk összességében enyhébbek voltak a korlátozások, mint Olaszországban, vagy Spanyolországban és például az építőipar forgalom-csökkenése meg sem közelítette a dél-európai államok visszaesését.

Ám hiába maradt aktív az ágazat, olyan területe nincs ilyenkor a gazdaságnak, ahol valamilyen zavar ne jelentkezne, legyen az

  • az önkormányzatok kevesebb bevétele és rendelési képessége,
  • az ukrajnai munkaerő hiánya,
  • az olasz építőanyagok beszerzési nehézsége,
  • vagy éppen a BMW-gyár építésének a csúszása.

A tartós kiesés

És a V-alakú optimizmus idején azért azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben azt gondoljuk, hogy a 2021-es szint meghaladhatja a 2019-es kibocsátási szintet, egy csomó ágazat tartósan kereslethiányos maradhat.

2021-ben a hazai rendezvények, Sziget-fesztivál, borkóstolások, könyvfesztiválok, a repülőjáratokkal érkező turisták költése többé, vagy kevésbé azért még mindig hiányozni fog.

És akkor még nem számoltunk a járvány esetleges második hullámával sem, ami még akkor is megint lefoghatja a kibocsátást, ha sok szempontból felkészültebbek leszünk(maszk, kesztyű, lélegezetőgép és tapasztalatok már a rendelkezésünkre állnak, ami miatt talán annyira nem kell a barlangjainkba hzódni, mint márciusban.

Nemzetközi kitekintés

Bár a magyar költségvetés benyújtásához nem volt köze, de a Fidelity International éppen azzal egyidőben rendezett kelet-közép-európai (CEE) webinart. Anna Stupnytska, a cég globális makroelemzési csapatának vezetője azt elemezte, hogy vajon 2020-ban milyen GDP-változás várható és a világ mely országaiban érhető el 2021-ben a 2019-es kibocsátási szint. Ami Európát illeti, a Fidelity International alapforgatókönyve szerint kétszámjegyű lesz a 2020-as visszaesés és 2021-ben még 7 százalékkal leszünk a 2019-es kibocsátás alatt.

Ez a mi régiónk tekintetében is érdemi visszaesést jelent, noha abban az elemző egyetértett a hazai prognózisokkal, hogy a CEE-régó növekedése meghaladhatja a fejlett nyugati államokét. Ám a Fidelity International szerint a világ valamennyi nagy gazdasága közül egyedül Kína zárhat pluszban 2020-ban, amely gazdaság már a kapacitádainak 90 százalékát használja és nagy nyertese lett az úgynevezett epidemic exportnak is, vagyis a járvánnyal összefüggésbe hozható termékek (maszkok, tesztek, lélegeztetőgépek, fertőtlenítők) értékesítésének.

(Borítókép: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol kilenc városban indít kutatómunkát a koronavírus kimutatására a kommunális szennyvizekből. Fotó: Varga György / MTI)