Az elmúlt 15 évben soha nem domináltak annyira a csókosok, mint most, a járvány idején

2020.05.27. 18:05 Módosítva: 2020.05.27. 20:25

Az elmúlt 15 évben soha nem domináltak annyira a közbeszerzéseken a csókosok, a hatalomhoz közel állók, mint most, a járvány idején – lényegében ez derült ki a CRCB (Corruption Research Center Budapest) friss kutatásából.

A jelentésben a 2005 és 2020 közötti közbeszerzéseket vizsgálták meg, összesen több mint 248 ezer szerződés adatait használták fel. Legfőképpen a korrupciós kockázatokat vizsgálták, azt nézték meg, hogy mennyire volt intenzív a verseny ezeken a kiírásokon, tehát mennyien indultak, és hogyan nyertek azok a cégek, amelyek nyilvánvalóan a hatalmon lévők köréhez köthetőek.

A legfőbb állítások közé tartozik, hogy 2020 első négy hónapjában – amelynek jelentős részében már a koronavírus-járvány hatása határozta meg az ország működését – a közbeszerzéseken tapasztalható korrupciós kockázat olyan szintekre emelkedett, mint az elmúlt 15 évben soha.

Az MGTS+ és a közpénz

A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százalékánál gyakorlatilag verseny nélküli tenderről beszélhetünk, tehát olyan pályázatról, ahol csak egyetlen induló volt. A pályázatokon indulók száma gyakran utal a korrupciós kockázat nagyságára, hiszen ha csak egyetlen jelentkező van, ott nagyobb eséllyel merül fel, hogy előre eldöntötték, kinek kell elnyernie a megbízást. Minél több az induló, annál kisebb a korrupció kockázata.

A hatalmon lévők baráti köréhez és családjához köthető cégek szereplésének vizsgálatára a kutatók az MGTS+ jelölést használták, amely Mészáros, Garancsi, Tiborcz és Simicska nevének kezdőbetűiből állt össze, kiegészülve még néhány kevésbé ismert, de a tűzhöz közel lévő vállalkozóval.

2020 előtt az ehhez a körhöz tartozó cégek az általuk elnyert közbeszerzések 51 százalékán versenytárs nélkül indultak, idén viszont ez, a már önmagában is brutális szám még jobban megnőtt.

2020-ban az MGTS+ győzelmeivel zárult közbeszerzési tenderek 68 százalékában ezek a cégek egyedül indultak a pályázaton.

A választások közeledtével nőtt a verseny

A tanulmány fontos megállapítása az is, hogy az ezekhez a gazdasági szereplőkhöz köthető cégek sokkal kevesebb közbeszerzést nyertek el közvetlenül a parlamenti választások előtti időszakokban.

A 2006-os, 2010-es, 2014-es és a 2018-as választások idején eleve több közbeszerzés volt, mint más években, de ami még érdekesebb, hogy ezekben az időszakokban az MGTS+ cégek hegemóniája – ideiglenesen – szemmel láthatóan csökkent. A választási kampányok éveiben más vállalkozók is úgy érezhették, közelebb kerültek a tűzhöz. Miután a Fidesz megnyerte a választásokat, az MGTS+ újra formába lendült.

A tanulmányban az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a Magyarországon elérhető uniós pályázatoknál 2016 óta csökkent a korrupciós kockázat, a tanulmány készítői ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy az EU csalások elleni hivatala, az OLAF abban az évben indított vizsgálatot a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios közvilágításos ügyeiben.