Egy régi konfliktus áll Nagy Márton távozása mögött

Más fontos megbízatása miatt lemondott Nagy Márton alelnök – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye tegnap, és a hazai banki társadalom két napja azt találgatja, hogy mi történt, miért ment el 18 év jegybanki állás után egyik napról, a másikra a vezető. Nem önszántából – írtuk, és ezt azóta is többen megerősítették.

A hazai sajtó is arról írt, hogy vajon a formálódó nagy közös bankba készül-e a szakember. Bár lehet, hogy végül így alakul, de információink szerint május 28-án az alelnök számára teljesen váratlanul szólította fel őt lemondása Matolcsy György jegybankelnök, és bár a piac nem zárja ki, hogy később a távozó közgazdász az egyesülő bankoknál köt ki, egyelőre semmilyen állással nem kínálták meg.

PM kontra MNB

A hazai gazdaságpolitika látványos és régóta húzódó konfliktusa, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank örök rivalizálása, úgy tudjuk, hogy a látszólag hirtelen ötlettől vezérelt szakítás hátterében is ez volt a döntő ok.

Erről a régi ellenszenvről már sokat írtunk, de ha szakmaian fogalmazzuk meg, a szerepéből és személyéből adódóan is óvatos pénzügyminiszter, Varga Mihály és a nagyokat álmodó, örök optimista Matolcsy György jegybankelnök sokat ütközött eddig is.

Ennek a leglátványosabb írása egy szeptemberi csörte volt, Matolcsy György a Növekedés.hu-n így fogalmazott:

Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna."

De korábban is rengeteg szakmai konfliktusuk volt, akit ez bővebben is érdekel, itt írtunk a témáról.

Ami azonban a koronavírus-járvány idején új elem volt, hogy miközben sokáig úgy tűnt, hogy Matolcsy György szinte korlátlan bizalmat élvez a miniszterelnöknél, és rendre megnyerte a csatákat, addig az elmúlt két hónapban több, részben egymással összefüggő kérdésben is látványosan Varga Mihály álláspontja érvényesült. Ennek a két legfontosabb, a külvilág számára is látható jele ez volt:

• Varga Mihály és a Pénzügyminisztérium 2020 tekintetében várhatóan 3 százalékos GDP-visszaesésről beszélt, Matolcsy György kitartott a 2-3 százalékos növekedés lehetősége mellett, a 2021-es költségvetést végül 3 százalékos idei GDP-visszaeséssel tervezték.

• A Pénzügyminisztérium szerint nem volt kielégítő a hazai devizatartalékok szintje, ezért szükség volt nagyobb mértékű devizakötvény-kibocsátásra, az MNB továbbra is a hazai finanszírozás mellett érvelt, végül az eredetileg egymilliárd eurósra tervezett idei kibocsátást a válságban 4 milliárd eurós keretösszegig emelték.

Elvitte a balhét?

Az, hogy az MNB nem tudta meggyőzni az igazáról ezekben a kérdésekben a miniszterelnököt, zavarhatta Matolcsy Györgyöt, de kérdés, mindez miért Nagy Márton bűne? Mi okozta a "teljes és végzetes bizalomvesztést"?

Ezt eltérően magyarázták forrásaink, de az beszédes, hogy nemcsak Nagy Márton kényszerült távozásra, hanem a szakterület vezetője is, vagyis a jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője.

Az MNB a csatavesztéseiért Nagy Mártont tette az elnök felelőssé, volt aki szerint eleve volt vita közöttük, hogy kommunikálható-e továbbra is a 2-3 százalékos növekedés.

Hallottuk, hogy a Matolcsyt a különböző egyeztetésekre rendre elkísérő és a részleteket elmagyarázó Nagy Márton Matolcsy György szerint nem állt ki kellően az elnök álláspontja mellett, többször fogalmazott meg különvéleményt. Más szerint egyszerűen csak el kellett vinnie valakinek a balhét azért, mert érdemben fordult a széljárás az MNB-n belül.

Végül a jegybankon belül is voltak ütközések a rendre önálló véleményt megfogalmazó, sokat szereplő alelnök és főnöke között. Az egyik ilyen téma az volt, hogy vehet-e a jegybank közvetlenül állampapírt, az MNB segítheti-e így a magyar gazdaságot, de a vállalati kötvényprogramban és az állami bankmentő alárendelt kölcsöntőke programban is voltak nézetkülönbségek. Mindenesetre lemondásról csak formailag volt szó, valójában nem magától és nem önként mondott le az alelnök.

Megy-e a közös bankba?

Bár körülbelül egy hónapja Nagy Márton neve valóban felmerült a közös bank egyik vezetőjeként, forrásaink szerint akkor Matolcsy György még nem akarta elengedni a jegybanki alelnököt. Az elmúlt hetekben ez a kérdés nem volt asztalon, de semmiképpen nem kizárt egy ilyen forgatókönyv, mert ahogy az egyik érintett fogalmazott számunkra

Nagy Márton nem lett a rendszer kegyvesztettje, nincs ellene politikai harag, csak az elnök úr bizalmából esett ki.

Márpedig a közös bankban kellhet egy olyan „tulok” típusú ember, aki nem finomkodik, nyomja a projektet, ha kell, üvölt a tanácsadókkal és csak az integráció sikeréért elkötelezett, és tud a Budapest Bank , az MKB és a Takarékbank egymást átfedő szakterület munkatársai között választani, mert nem elkötelezett a korábbi munkatársak felé.

Mit szólt ehhez Orbán Viktor?

Jegybanki alelnököt nem lehet csak úgy elküldeni, de természetesen nyomást lehet rá helyezni, például a hatáskörök, a szakterületek elvonásával. Erre volt példa 2013 márciusa, amikor Matolcsy György váltotta Simor Andrást a jegybank élén, és a megörökölt alelnököket, Király Júliát és Karvalits Ferencet gyakorlatilag a lényeges területekről azonnal levette az új elnök.

Ahogy egyik forrásunk mesélte, a megkérdezés biztos, de Orbán jellemzően nem szól bele abba, hogy egy kiválasztott magas rangú individuum kivel szeretne együtt dolgozni, Matolcsynak is elfogadta eddig is a személyi döntéseit.

Hogy vizsgázott a jegybank?

Miközben korábban az MNB több programja is sikert aratott, így a kamatcsökkentések, devizahitelek forintosítása, az aranyvásárlás, vagy az NHP hitelprogramok különböző sorozatai,

Azt, hogy a sokat hangoztatott „nincsen árfolyamcélunk”, az úgynevezett high pressure economy, vagyis a békeidőben is élénkítő, szinte válságkezelő kondíciók a valódi válságnál eszköztelenné tették a jegybankot és a forintárfolyam már-már kezelhetetlenül elszállt. Az MNB „megfogta” az elharapozó folyamatokat, de a jegybank addigi nagy kormányzati elismerése megcsorbult.

Majdnem megszívtuk, és ezért valakit felelőssé kellett tenni.

- vélte egy volt jegybanki vezető.

(Borítókép:  Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács harmadik alkalommal megrendezett nyári konferenciáján a Budapesti Gazdasági Főiskolán 2014. július 17-én. -fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)