Domonkos, Dominika
17 °C
28 °C

Enyhült és szigorodott is a külföldi tulajdonszerzésekre vonatkozó Palkovics-kontroll

D  AS20190829007
2020.06.20. 09:34
A veszélyhelyzet végével hatályát vesztette a külföldi cégvásárlásokat miniszteri ámenhez kötő hazai kornányrendelet. Az átmenethez meghozott új salátatörvény annyiban racionális, hogy több helyen is visszanyeste a szabályozás értelmetlen vadhajtásait. Igaz volt, ahol még rá is tett egy lapáttal a szabályozás szigorára.

Többször is foglalkoztunk az elmúlt hetekben azzal a kormányrendelettel (227/2020), amely részletes szabályok mellett Palkovics László miniszter tudomásul vételéhez kötötte a külföldiek hazai részesedés-vásárlásait.

A rendelet különlegessége például az volt, hogy az EU szabad tőkeáramlásra vonatkozó elveivel ellentétben a hazai kontroll az uniós cégekre is vonatkozott, ráadásul egy igen kiszélesített, szinte a teljes gazdaságot lefedő ágazati bontásban.

Mint ebben a cikkben is bemutattuk, a rendelet különleges hatásaiként a magyar kormány gyakorlatilag jóváhagyási jogot kért volna olyan nemzetközi dealek hazai lábához is, amikor például a Ford-csoport globálisan megvenné a Mercedest, vagy bármely más dealben a magyar társaság csak amolyan „járulékos” módon cserél gazdát, mert a tranzakció magasabb szinten történik.

Rendelet helyett saláta

Azóta változott a jogi helyzet, az Országgyűlés kedden fogadta el a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, illetve jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt.

A salátatörvény parlamenti iratanyaga itt érhető el. Konkrétan a módosításokkal együtt a szöveg pedig itt. Dr. Kovách Ákos versenyjogász, a Partos & Noblet Ügyvédi Iroda (Hogan Lovells) ügyvédjének segítségével azt tekintettük át, hogy végül miként változtak a rendelethez képest a tulajdonszerzést szabályozó passzusok.

Mint elmesélte, a szakmának fontos részlet, hogy miként azt a rendelet is szabályozta, a törvényből már határozottan az olvasható ki, hogy bejelentési kötelezettség az év végéig áll fenn.

A minisztert korlátozza, hogy a törvényben már nem 45, hanem csak 30 napja van a bejelentés elbírálásra. A bejelentési kötelezettséget azért lehet elbírálásnak, vagy jóváhagyásnak is nevezni, mert praktikusan ebben az időszakban a miniszter meg is tilthatja a tulajdonszerzést.

Korábban komoly értelmezési zavart keltett, hogy kinek a tulajdonszerzéseit is kell bejelenteni, a rendelethez képest a törvény még valamelyest szélesítette is a kört. Gyakorlatilag minden nem magyar magánszemélynek és cégnek (eddig az uniós magánszemélyek nem estek a szabályozás alá) van ilyen kötelezettsége az érintett szektorokban.

Azért nem könnyű úgy fogalmazni, hogy minden "külföldinek", mert ugyan erről van szó, de a törvény az uniót nem titulálja külföldinek, de a jogszabályban így szabályoz: a külföldieknek, az Európai Uniónak, az EGT-térségnek és Svájcnak, vagyis valójában mindenkinek, aki nem magyarországi magyar.

Érdemi módosítások

A törvényben a részesedés-szerzés és a befektetések formáira vonatkozó szabályok eddig részben egyedileg voltak szabályozva, például eddig egy alpontban volt csak feltüntetve az, hogy adott esetekben csak a 350 millió forintot elérő tranzakciókat kell bejelenteni,

Ez a méret a jövőben általános lesz, vagyis a balatoni lángosos, vagy vízibicikli-kölcsönző ugyan turisztikai cég, de a vállalkozások mérete alapján alighanem, akkor sem kell az eladásuk esetén a bejelentési procedúrával bíbelődni, ha a vevő német, amerikai, vagy uruguayi.

És végül a leglényegesebb módosításról: az új törvény már eltekint attól, hogy Palkovics Lászlónak vizsgálódnia kelljen akkor, ha külföldi jogügylet történik, például egy nemzetközi cégcsoportba tartozó magyarországi vállalat amerikai anyavállalata cserél gazdát.

A miniszternek az átmeneti időszakban még akkor sem lesz jóváhagyási, vagy tiltási lehetősége, ha a megvett cégcsoportnak van stratégiai magyar társasága. Az viszont bizonytalan, hogy ez a kitétel vonatkozik-e a csoporton belüli átstrukturálásokra, ha az érinti a magyar céget.

Korábbi cikkünkben használt példánkkal, ha egy határokon átnyúló méretes tranzakció keretében a Ford megveszi egyszer majd a Mercedest, akkor azt nem kell a magyar cég vonatkozásában sem jóváhagynia a miniszternek.

(Borítókép: Palkovics László. Fotó: Kovács Tamás / MTI)