Apollónia
15 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Az év első négy hónapjában 258 ezer forint volt a nettó átlagkereset

2020.06.30. 09:25 Módosítva: 2020.06.30. 09:44

Idén áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.

A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.

2020. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 388 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 258 000 forint volt, mindkettő 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2020. áprilisban:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 7,8%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2020. január–április:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 388 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 397 900 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 258 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 266 700 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (732 200 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (247 700 forint).
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 424 200, a nők esetében 352 400 forintot ért el, ez a férfiaknál 8,4, a nőknél 9,2%-os növekedést jelent egy év alatt.
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 283 900, a 25–54 évesek esetében 404 700, az 54 év felettieknél pedig 372 000 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,2, 8,8, illetve 7,3% volt az előző év azonos időszakához képest.
  • A reálkereset 4,6%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,9%-os növekedése mellett.

Átlag ≠ medián

Fontos, hogy ezek az adatok az átlagbérre vonatkoznak, nem a mediánra. Ez többek közt azt is jelenti, hogy ahol nagyobb a fizetések közötti egyenlőtlenség, ott lehet, hogy alig fog valaki a megadott átlagbér közelében keresni, csak az viszi fel az átlagot, hogy néhányan sokat keresnek, többek pedig igen keveset.

A mediánjövedelem annak a bérét jelenti, aki száz emberből épp közepes szinten keres. Vagyis ha behívnak egy szobába száz embert, és a keresetük alapján sorba állítják őket, a középen állótól balra mindenki kevesebbet, jobbra pedig mindenki többet keres. A mediánjövedelem jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, mint az átlagbér. Minél nagyobb az olló az átlagbér és a mediánbér között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra. A KSH csak ritkán közli a mediánbért.

És nem elhanyagolható az sem, hogy hatalmas különbségek vannak az ország különböző térségei között. Nemrég megírtuk, hogy a fővárosban majdnem kétszer annyi az átlagbér, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.