László
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

A kormány még mindig imádja pénzzel tömni a német autóipari cégeket

2020.07.11. 06:29 Módosítva: 2020.07.11. 08:02

Bár 2003 óta létezik az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszere, igazán a 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyekért cserébe juttatott ingyen pénz osztogatása.

Az EKD lényege, hogy a kormány vissza nem térítendő támogatást ad a beruházások támogatására, hogy így hozzon létre új munkahelyeket. Bár eredetileg a külföldi cégek idecsábítására találták ki az EKD-t, egy ideje már magyar cégek is kaphatnak támogatást. Az eredeti konstrukció szerint a támogatott cégeknek vállalniuk kellett bizonyos számú új munkahely megteremtését, de újabban már absztraktabb, nem számszerű vállalásokat is tehetnek (pl.: infrastruktúrafejlesztés), nem kell ígéretet tenniük feltétlenül új pozíciókra. 2016 óta meredeken növekszik évről évre a cégekre (elsősorban multikra, azon belül is a német vállalatokra) öntött milliárdok száma, tavaly már meghaladta a 100 milliárd forintot az EKD-költés.

A külügy irányítása alatt álló Nemzeti Befektetési Ügynökség már az idén is aláírt több mint 43 milliárd forint értékben EKD-szerződéseket.

(Igaz, ezek között több olyan is van, amelyet már a tavaly bejelentettek a sajtóban.) A frissen kikerült lista szerint az utolsó szerződést június 6-án írták alá a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Zrt.-vel 11 milliárd forint támogatás megítéléséről, a német cég autóalkatrész-gyártó üzem kapacitásbővítését vállalja, amely a tervek szerint 460 munkahelyet fog teremteni. Ezzel egyébként a Thyssenkrupp ismét felkerült a legnagyobb EKD-pénzek listájára önmagukat megelőzve ők kapták a 4. legnagyobb támogatást a Mercedes, a BMW, és a MOL után.

Ráadásul 2020 első 6 hónapjában már 5 olyan cég is kapott támogatást, akik nem vállalták, hogy új munkahelyeket hoznak létre.

A hivatalos indoklás szerint nem szükséges új munkahelyeket létrehozni a támogatási jogosultság érdekében, elég „a már meglévő foglalkoztatotti létszám fenntartása, valamint a vállalati bérköltség és árbevétel növelése kiemelten fontos szerepet kap.” Hozzá kell azt is tenni, hogy egy üzem bővítése számos módon hozhat létre munkahelyeket, hiszen ha bővül a termelés, akkor például a beszállítóknál is vehetnek fel új embereket. Viszont az új rendszerben ha van is bármilyen számonkérési kritérium a támogatott cégekkel szemben, akkor az a nyilvánosság számára nem ismert. 

Összesen 13 milliárd forintnyi támogatást osztott ki a kormány már az idén az új jogcímen, egy kínai és négy német cég kapott munkahely-teremtés nélkül pénzt, ebből négy autóipari vállalat.

Cég Ország Vállalás Támogatás (millió forint)
Wescast Hungary Autóipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kína Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek
gyártása, Vasöntés, Fémmegmunkálás
839
Schaeffler Savaria Korlátolt Felelősségű Társaság Németország Elektormos gépjárművek hajtásláncainak
fejlesztésére és gyártására irányuló új
létesítmény létrehozatala
5 077
Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági
Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság
Németország Technológia-intenzív gyártás kiterjesztése és
járműipari fejlesztési központ létrehozása
2 651
OTTO FUCHS Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság Németország Alumínium kerékgyártó kapacitás bővítése 1 846
Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Korlátolt
Felelősségű Társaság
Németország Európai Akkumulátor Gyártási Kompetencia
Központ létrehozása és szerszámgép
összeszerelés kapacitásbővítése
3 370

A többi, új munkahelyre tett vállalással az idén eddig megítélt támogatás összesen elméletileg 2713 munkahelyet fog teremteni.

Tehát ha a teljes költést leosztjuk, akkor eddig 16 millió forintra árazta be 2020-ban a magyar állam az EKD-val létrehozott munkahelyek darabját.

  • A legolcsóbb a HONSA Alkatrész nevű német cég volt, akik járműipari alkatrészgyártó üzemük bővítésével 185 új munkahely létrehozását vállalták 676 millió forintért, azaz munkahelyenként 3,65 millió forintért.
  • A legdrágább a Doosan tatabányai gyárának támogatása, ők 4,6 milliárd forint támogatásért 181 munkahelyet ígértek, azaz 25,9 millió forintot kaptak munkahelyenként.

Az eddig kiosztott 43 milliárd forint majdnem felét német cégek kapták, akik az idén is a fő kedvezményezettei az EKD-pénzeknek. Így oszlanak meg eddig a 2020-as szerződések:

  • Kína 1
  • Dél-Korea 2
  • Magyarország 3
  • Németország 6
  • Törökország 1
  • Németo./Franciao. 1

Látható, hogy az idén eddig aláírt EKD-szerződésből 14-ből hatot a németek vittek el, 

tavaly is az összes EKD-szerződés harmadát német cégekkel írták alá, nagyon úgy néz ki, hogy ez a trend az idén is folytatódik.

Természetesen kérdéses, hogy mennyi pénz kerül majd összesen kiosztásra, azonban elég biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus nem hogy visszavetni nem fogja, de valószínűleg meg is dobja majd az idei EKD-költéseket. Az EU-nak leadott konvergenciaprogram szerint idén 235 milliárd forintot, jövőre pedig 136 milliárd forintot tervez költeni összesen a kormány munkahelyteremtésre, azt nem tudni, hogy ebből mennyit tesz ki az EKD.

Mindenesetre a kormány egyik visszatérő kommunikációs panelje a járvány kezdete óta az volt, hogy annyi új munkahelyet hoznak létre, ahányat a járvány tönkretett. Bár korábban már a kormánnyal szemben finoman szólva sem túl kritikus Állami Számvevőszék, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is azt javasolta, hogy gondolják át a munkahelyteremtő pénzosztogatást, hiszen a munkanélküliségi ráta nem indokolja azt, most a járvány miatt ismét emelkedik a munkanélküliek száma.

Az OECD azzal számol, hogy a magyar munkanélküliség 2020-ban 7 százaléka fölé kúszhat, és 2021 végére fog visszatérni a járvány előtti 4 százalék alatti szintre. Azonban ha újult erővel támad a koronavírus, azaz egy második hullám söpör végig a világon, akkor akár a 10 százalékot is megközelítheti a 2020-as magyar munkanélküliségi ráta.

Bárhogy is lesz, az autóiparnak mindig nyitva lesz az állami pénzcsap, ezt Orbán Viktor személyesen jelentette be, amikor az Audi magyarországi üzemébe látogatott.

 A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a magyar kormány hajlandó a zsebébe nyúlni, ha a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülni a győri Audi.

A kérdést viszont bonyolítja, hogy már akkor téma volt – többek között az Audinál is – az „átstrukturálás” (lényegében leépítés), amikor a koronavírusnak még híre sem volt. Ráadásul két nagy autóipari beruházást is felfüggesztettek az elmúlt időben, a Mercedes-gyár bővítését, és a debreceni BMW-gyár építését, ebből a Mercedes-gyár felfüggesztése még bőven a járvány előtt történt.