Salamon
0 °C
13 °C

Azt állítják, az egész országot ők tanították meg dinnyézni

DSC 4969
2020.07.20. 17:54

Talán nincs még egy olyan zöldség vagy gyümölcs Magyarországon, amely körül annyi fennforgás volt az utóbbi időben, mint a dinnye körül. A termesztők és az áruházláncok viszonya messze nem felhőtlen, tavaly például a Lidlt a túl alacsony árért hibáztatták. A csörte vége az lett, hogy az áruház megemelte az árat. 

De dinnyefronton szinte minden nyáron feszültség van Magyarországon, emlékezetes volt például, amikor a termesztők védelmében a kormány dinnyekartell szervezésébe kezdett, de az ötlet aztán elhasalt a Gazdasági Versenyhivatal közbelépése miatt. A magyar görögdinnye szezonja egyébként a napokban kezdődött, és várhatóan augusztus végéig tart majd.

Vitték a tudást

A sokak által gyümölcsnek vélt, termesztéstechnikailag valójában zöldségnek számító görögdinnye valószínűleg Afrikából származik, nem tudni, hogy Magyarországon pontosan mióta van jelen, de a Honfoglalás korában már itt lehetett, mert abból az időből származó dinnyemagokat találtak egy budai ásatáson. A török megszállás idején a termesztés országszerte fellendült, a törökök sok új fajtát hoztak magukkal.

Már több száz évvel ezelőtt írtak arról, hogy a Heves megyei Csányban termesztik az egyik legjobb minőségű görögdinnyét itthon, de a csányiak emellett nagyon határozottan állítják azt is, hogy a professzionális dinnyetermesztés kultúráját igazából ők terjesztették el Magyarországon, még azokon a településeken - Cecén és Medgyesegyházán is, amelyek a dinnyéjükről híresek - erről beszélt Gál Tiborné Erzsébet, a Csányi Dinnye- és Zöldségtermelő Védegylet elnöke. 

Még a rendszerváltás előtt is a dinnyézésből élt a falubeliek többsége, de annyira elhasználttá vált a Csány körüli földek egy része, hogy sokan az ország más régióiban vállaltak munkát nyaranta, és mivel a dinnyézéshez értettek igazán, leginkább ilyen munkakörben alkalmazták őket - meséli Gálné. Ez úgy nézett ki, hogy március elején megfogták a legfontosabb cókmókjaikat, és családostul elmentek akár 100-200 kilométerrel arrébb, hogy ott termeljenek, és, hogy megtanítsák a helyieknek, hogyan kell jól dinnyét termeszteni. Aztán csak szeptember végén, október elején költöztek vissza Csányba.

Volt olyan, hogy az egykoron ötezer fős falu 60-70 százaléka távol volt ezekben az időszakokban - mondta Gálné, aki szintén vándordinnyés családba született, a szüleivel ő is többfelé dinnyézett az országban. Persze voltak, akik nem tértek vissza, ha valaki az eleinte ideiglenesnek vélt településen talált párt, vagy a gyerekei oda kezdtek iskolába járni, akkor nagy eséllyel nem költöztek vissza, mára részben ezért is csökkent le a község lakossága 2100 főre.

Az uborka biztonságosabb

Aztán a rendszerváltás után már nemcsak a talajuntsággal volt gond Csányban, hanem a vízhozamok is sokkal rosszabbak lettek, az éghajlatváltozás miatt az időjárás is szélsőségesebbé, kiszámíthatatlanabbá vált, az áruházak és a kereskedők pedig csak alacsony áron hajlandóak megvenni a terményt, mindezek miatt egyre többen hagytak fel a termesztéssel. A legtöbben áttértek a sokkal biztonságosabban, kiszámíthatóbban termeszthető uborkára. A '90-es évekig még 500-600 hektáron termeltek dinnyét Csány környékén, manapság viszont csak kb. 20 hektáron, már csak 3-4 család foglalkozik ezzel.

Gálné sem csinálja már, az egyik évben a jégverés, a következőben meg az óriási szárazság tette tönkre a termését, két mínuszos év után már nem akarta tovább csinálni. „Ha nem lenne a földalapú támogatás, a most még aktív gazdák is mind megbuknának. A mezőgazdaság egy nagyon bizonytalan dolog, nem igazán akarják már ezt csinálni a fiatalabbak." - mondta Gálné, akinek a gyerekei még „fóliáznak", de a huszonéves unokáját például már „nem érdekli a traktor", ő külföldön dolgozik. A járvány alatt viszont itthon volt, és elgondolkodott azon, hogy az összes felmenője ezt csinálta, ezért lehet, hogy neki is mezőgazdasággal kellene foglalkoznia. „De én mondom neki, hogy ha lehet, inkább ne. A szívem azt mondaná persze, hogy csinálja, de az eszem mást diktál. Ez egy nagyon bizonytalan kereseti lehetőség, és a mezőgazdaságban dolgozók nem járnak el például nyaralni, esetleg csak az ORFI-ba mennek, mint én.”

Valaki jetskizik, én dinnyézek

A csányi önkormányzatnak volt egy kezdeményezése, 2-3 hektáron termeltek dinnyét a közmunkások, de tavaly abbahagyták, mert nem volt igazán rentábilis - mondta Gálné. A maroknyi még most is aktív dinnyetermelő közé tartozik Mák Zsolt, aki szintén dinnyés családban nőtt fel, többféle növényt termeszt, a dinnyézésre egyfajta hobbiként tekint: „ez egy rossz hobbi, más jetskizik, én meg dinnyézek, ebbe nőttem fel, ezt jobban szeretem csinálni mint az uborkát." Ebben jobban ki tudja élni a kreativitását, és folyamatosan töri a fejét, hogyan lehetne hatékonyabban termelni.

Mák Zsolt azt mondja, mindig gondolkodni kell, hogyan lehet kiváltani az élő munkát, mert hatalmas a munkaerőhiány, egyszerűen nincs, aki eljönne dolgozni a földekre. Vagy aki eljön, annak a munkamoráljával van gond, és olyan is akad, aki nagyon sokat kér a kevés munkáért - mondta. „Dolgozni nem akarnak igazából, csak szédelegnek, de a markukat persze tartják. Szoktam nekik mondani, hogy nem vagy te Alain Delon, hogy csak a megjelenésért fizessenek.”

Sok termesztőt nem érdekel a minőség

„Ezer forint idén egy napszámos órabére, ha elhívok hármat-négyet néhány napra dolgozni, akkor ki lehet számolni, hogy mennyi dinnyét kell eladnom ahhoz, adott esetben 25 forintos kilónkénti áron, hogy megtérüljön a dolog" - nyomatékosította Mák Zsolt. Palánta, öntözővíz, tápoldat, növényvédő-szerek, üzemanyag, bérleti-díj a piacon - sorolja a kiadásokat a termelő. És akkor még ott van a dolmányos varjú, ami tavaly kétszáz mázsa dinnyét zabált fel, nagyjából ennyi terem egy hektáron egy évben. A varjú a csepegtetőt is szétcsipkedi, abból akar inni, rengeteg helyen meg kellett már foltozni a vezetékeket. Mák Zsolt ezért idén madárriasztó hangágyút állított fel, hogy ezzel is csökkentse a károkat.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

Szerinte Magyarországon vannak kapzsi dinnyetermelők, akik sokat ártanak a hazai dinnye hírének, például azzal, hogy siettetik az érést, hogy minél korábban pénzhez jussanak. Vagy azzal, hogy nem törekednek a minőségre, nem költenek eleget a termesztéshez szükséges dolgokra, és így silány minőségű lesz a végeredmény. Valahol egyébként megérti őket is, mert például a nagy áruházláncok így is, úgy is nagyon keveset fizetnek a dinnyéért, van, hogy szinte annyit, amennyi a minimális előállítási költség, így nyilván kevesen akarnak többet fordítani a termesztésre. „Egy hektárnyi dinnye bekerülési költsége, ha nagyon soványan számoljuk 500-600 ezer forint, de ha van csepegtetős öntözőrendszer, műtrágya, stb., akkor inkább 1-1,2 millió forint, és nálam egy év alatt hektáronként 400 mázsa dinnye is csak nagyon ritkán jön össze" - mondta.

Tökbe oltott dinnye

A talajok kimerülése miatt egyébként manapság már egyre többen tökbe oltják a dinnyét, mert így erősebb, ellenállóbb lesz a növény gyökere, viszont Mák Zsolt szerint ez sok esetben az íz rovására megy, könnyen tökszerű íze lesz így a dinnyének. Az idei terméssel egyébként alapvetően meg van elégedve. Az idei dinnyéről megkérdeztük Ledó Ferencet, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnökét is, aki szerint országosan nagyjából a szokásos 180-200 ezer tonna közötti termés várható idén.

A termőterületek tovább csökkentek tavalyhoz képest, viszont például a csepegtető rendszerek elterjedése miatt javul a technológiai színvonal, a hektáronkénti termésmennyiségek nőnek. És szerinte a dinnyék minősége is jobb, mint mondjuk 6-8 évvel ezelőtt, manapság már magasabb a cukortartalmuk is. Egyre divatosabb a magszegény és a sárga húsú dinnye is, ez utóbbi ízében egyébként nincs nagy különbség a hagyományoshoz képest - mondta Ledó Ferenc.

(Borítókép: Bődey János / Index)