Zsuzsanna, Tiborc
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Corvinus-reform: „csak azért ne kelljen külföldre menni, mert itthon nincsen jó képzés”

DBZOL20190211006
2020.07.28. 16:51
Egy éve fogalmazta meg a Corvinus Egyetem azt a 2030-ig szóló stratégiáját, amelynek kulcselemei a minőség és a nemzetköziesedés. Idén 20 százalékkal kevesebb hallgatót vett fel a legjobb hazai közgazdasági képzőhely, de arról még korai beszélni, hogy a jó inputból milyen output lesz, mert a nemzetközi rankingek csak 5-7 év múlva mutathatják ki először a remélt fejlődést.

Egy éves „átalakulási bulit” rendezett július 24-én a Corvinus Egyetem. Ez ugyan egy komolyabb pezsgős eseményként hangzik, de valójában nem az volt, hanem az egyetem vezetői, vagyis Lánczi András rektor, Anthony Radev elnök, Hernádi Zsolt kuratóriumi elnök (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány) és Szabó Lajos György rektorhelyettes egy szűkkörű háttérbeszélgetésen értékelték az évet.

Ez az évértékelő leginkább azért érdekelhette a szélesebb közvéleményt, mert a „közgáz” sok szempontból is új helyzetben dolgozott a 2019-2020-as tanévben.

Ez volt az első év, amikor a korábban állami fenntartású intézmény már alapítványi fenntartási formában működött.

Ráadásul ez a minden szempontból kihívó helyzet egybeesett azzal, hogy a koronavírus legyalulta a tudományos élet oly sok nemzetközi törekvését (oktató- és diákcseret, tudományos kooperációkat és konferenciákat).

A fő célok

2030-ra nekünk kellene képezni a régió vezetőinek a döntő többségét

– valahogy így fogalmazható meg egyetlen rövid mondatban minden olyan egyetemi törekvés, amiben a minőség, a regionális elsőség és a nemzetközivé válás is benne foglaltatik.

Lánczi András szerint a vonalhúzás (vagyis a felvételi ponthatárok) utáni pillanat mindig fontos, a jelentkezők számában és a ponthatárokban (vagy még inkább a felvettek pontátlagában) sok minden tükröződik egy adott intézmény aktuális állapotáról.

A Corvinus célja az, hogy miközben természetesen világot látni hasznos dolog, de pusztán azért ne kelljen a legjobb középiskolai diákoknak külföldre menniük, mert itthon nem lenne lehetőségük minőségi közgazdasági képzést kapni.

A fő számok szerint 2020-ban nagységrendileg húsz százalékkal kevesebb diákot vett fel az intézmény (3500 helyett csak 2800 diákot),

de mindenképpen nőtt a nemzetköziség (a hallgatók egyharmada idegen nyelvű képzésben vesz részt).

A rektor a tartalmi elemek között külön kiemelte, hogy régi vágya, hogy visszahozza a politikai közgazdaságtan tanítását az intézménybe, ami értelemszerűen nem a múlt rendszer lenézett (ideológiai) képzését jelentené, hanem közép-európai politikai gazdaságtörténetet.

Az mégiscsak nonszensz, hogy amennyiben egymásról tudni akarunk valamit, akkor el kell menni az Egyesült Államokba.”

– idézte Lánczi András a szlovén nagykövetet.

Az input jó maradt

Szabó Lajos György elmondása szerint a Corvinus aránya, súlya nem csökkent a felsőoktatásban, idén is, korábban is a felsőoktatási képzésre jelentkezők 8 százaléka jelölte meg a közgázt, 5 százalék volt azok súlya, akik első helyen.

Érdekesség, hogy 2016 és 2019 között stabil maradt, olyan 2105-110 ezer fő volt a jelentkezők száma, de 2020-ban csak 91 ezren jelentkeztek.

Korábban volt egy olyan félelem, hogy amennyiben az egyetem magánintézmény lesz, akkor több diáknak kell fizetnie az oktatásért. Nos, nem így lett, 2019-ben öt diákból négy tanulhatott ingyenesen, amely arány nem rosszabb a korábbi éveknél, és csak egynek kellett költséget téríteni.

Hernádi Zsolt itt fontosnak tartotta, hogy

  • ne az önköltséges kifejezést használjuk, hiszen a térítéses sem fizet meg a díjban minden költséget,
  • de azt is, hogy ne feledkezzünk meg a diákhitelről sem, amely kamatmentes forma találó neve inkább a "diáktámogatás" lehetne.

Szabó Lajos György szerint a hallgatók magas átlagminőségét jó jelzi, hogy a különböző szakokon mindenhol magas, 445-466 pont körül voltak az átlagpontok.

Ahogy a rekorhelyettes fogalmazott

azt továbbra is elértük, hogy jó tanulóink legyenek, most jön az a feladat, hogy úgy felkészítsük őket, hogy majd megállják a helyüket a gazdálkodószervezeteknél, vagy éppen a kormányzati szférában.”

 

Az output

A jó „emberanyag” az egyetem évei alatt is szelektálódik, az egyetem van lemorzsolódás, de ahogy a rektorhelyettes fogalmazott, nem is az a cél, hogy a diák olyanok legyen, mint a talicska, ami csak addig jut el, ameddig eltolják.

Hernádi Zsolt szerint az a cégeknek sem mindegy, hogy mennyire tudnak támaszkodni az egyetemről érkező diákokra.

Ennek az egyik emblematikus kérdése, hogy a diáknak mennyire van ideje az egyetemre, mennyire képes ott olyan tevékenységekre időt fordítani, ami valóban hozzájárul az épüléséhez.

Kulcselem például az ösztöndíj, ahogy Anthony Radev fogalmazott:

az nem cél, hogy a diákok fele már alacsony hozzáadott értékű tevékenységekkel foglalja el magát az egyetem mellett, főállásban dolgozzon, vagy a „gasztroiparban” tevékenykedjen. Ha a diák a pincérkedés helyett az egyetemen kap olyan ösztöndíjat, vagy konkrét munkafeladatot, amivel tanul is, az sokkal inkább előremutató."

Radev elmondása szerint tavaly a korábbi átlagosan 12 ezer forintról, 70 ezer forintra emelkedett az egy diára jutó átlagos ösztöndíj mértéke.

Ahogy az elnök elmesélte, tavaly a Corvinus költségvetése 16-17 milliárd forint volt, az idei büdzsé már 21-22 milliárd forint lesz, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is, de azt is, hogy egy év alatt 44 új oktatót vett fel az egyetem.

Rangsorok

Mindez szép és jó, de többször is visszatérő kérdés volt, hogy a minőség mikor mutatkozik meg az egyetemi rangsorokban. Kiderült, hogy eléggé soká.

Hernádi Zsolt szerint

valójában az a legfontosabb, hogy aki kikerül, az hol tud elhelyezkedni és ott milyen jövedelmet realizál, de természetesen az ilyen mutatókban rengeteg egyéb elem is van, diákok / oktatók aránya, külföldi diákok, tanárok száma, tudományos publikációk, illetve idézések száma."

Csakhogy, miként Szabó Lajos György is elmondta, a hamarosan kijövő friss rangsorokban ezekből az alaposan visszamért adatokból sokszor csak a 2016 és 2019 közötti, vagy akár csak a 2013 és 2018 közötti elemeket nézik (például a publikációknál), vagyis a mostani változásokból még definíciószerűen nem látszódhat semmi, de a stratégiával megcélzott 2030-as év listájában már legalább a 2026-2027-es szint látszani fog.

Korona az egyetemen

A közgázra is március 11-én robbant be a hír, át kell állni a távoktatásra. Mint Szabó Lajos György elmesélte, a pár napos rektori szünet, az egyhetes előrehozott tavaszi szünet és két hétvége állt csak rendelkezésre arra, hogy a hagyományos, „tantermi oktatásból” a Corvinus átlépjen a digitális távoktatásra. Szerencsére a meglevő e-learninges platformrendszert (órák, tesztek, dolgozatok, slide-ok kezelése) és a Microsoft Teams online kommunikációs lehetőségeit kihasználva, az egyetem mind a 3000 kurzusa átállt online üzemmódra, és innentől a diákok nem a folyosókon bolyongva keresték az órájukat, hanem otthonról ezen platform ikonrendszerében próbáltak tájékozódni.

Mindez így elég egyszerű, de ahol sok külföldi hallgató is volt, ráadásul a legkülönbözőbb időzónákban ragadva, ott nem lehetett mindent real-time adni, mert akkor egyeseknek mindig hajnali háromkor kellett volna ébren lenni, így bizonyos órákról letölthető felvételek készültek.

Ami pedig a jövőt illeti, szeptembertől megint ugyanannyi külföldi diák jelentkezett, de azért ahogy Lánczi András fogalmazott, sok a kérdés, sok minden csúszik, mindenki játszik az idővel és ezek az elmaradások természetesen rombolnak. Igaz, ha a külföldi nem jön, akkor addig a magyar diák sem megy ki, van azért némi hatás és ellenhatás.

 Borítókép: Lánczi András a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszél az egyetem új mûködési modelljérõl tartott sajtótájékoztatón a felsõoktatási intézmény aulájában 2019. február 11-én. MTI/Balogh Zoltán