Amerika leszereli egyik legfontosabb fegyverét

A koronavírus-járvány világszerte határzárakat hozott, az Egyesült Államok azonban (a járvány terjedésének üteme mellett) e téren is kiemelkedik a mezőnyből: a kormány az utóbbi hetekben részben nemzetbiztonsági fenyegetésekre, részben gazdasági okokra, részben a koronavírus-járványra hivatkozva

• Április 22-én Donald Trump kormánya „a munkaerőpiac védelme” érdekében néhány kivétellel felfüggesztette a letelepedési engedélyek külföldi kiadását.
• Május 29-től nemzetbiztonsági okokból megtagadta a vízumot a „polgári-katonai együttműködéshez” (azaz szegről-végről a hadsereghez) köthető intézményekből érkező kínai diákoknak és kutatóknak.
• Június 22-én ismét az amerikai munkahelyek védelmére hivatkozva az év végéig felfüggesztette több munkavízum-kategória, köztük a magasan képzett külföldi szakemberek, kutatók foglalkoztatását lehetővé tevő papírok kiadását.
• Július 6-án pedig közölte, hogy a járvány miatt a külföldi diákok nem maradhatnak az Egyesült Államokban, ha az őszi tanévben csak online óráik lesznek – bár a felháborodás és az elit egyetemek által indított perek hatására ezt később visszavonta.

A járvány és a Kínával szembeni feszültségek árnyékában hozott intézkedések mögött sokéves huzavona áll a külföldieket gyakran munkahelyrablóknak, bűnözőknek és kémeknek nevező Donald Trump kormánya és a bevándorlókra humánerőforrásként, fogyasztóként, a diákok esetében fizetőképes keresletként tekintő üzleti, technológiai és felsőoktatási szféra között. 

Utóbbiak pedig a mostani lépések kapcsán azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlás drasztikus korlátozása nemhogy segítené, visszafogja az amerikai gazdaságot, gátolja a kutatás-fejlesztést, rontja a felsőoktatás színvonalát és anyagi helyzetét, és ezáltal az Egyesült Államok nemzetközi befolyásának is hatalmas pofont ad, miután 

Ellopják a munkahelyet?

A vízumok és a letelepedési engedélyek (zöldkártyák) kiadásának felfüggesztése egyes kormányzati becslések szerint több mint félmillió külföldi munkavállalót érint. A pontos foglalkozások köre rendkívül vegyes, kiterjed a bébiszitterekre, szezonális munkásokra és a cégen belüli nemzetközi áthelyezésekre is, de a legtöbb figyelmet a magasan kvalifikált szakembereknek, kutatóknak kiadott H-1B-es vízumok kiadásának felfüggesztése, illetve a külföldi diákok vegzálása kapta. 

A H-1B vízumokra vonatkozó korlátozásokra a Trump-kormány szerint az amerikai munkaerőpiac védelme miatt van szükség, állításuk szerint

A kormány másik érve, hogy sok cég visszaél a rendszerrel, és az olcsó munkaerő tömeges becsalogatására használja a H-1B vízumokat, olyan adminisztratív, könyvelői, programozói feladatokra is tömegével toboroznak külföldieket, amelyek nem igényelnek magas szaktudást, és amelyekre valamivel drágábban ugyan, de amerikai dolgozót is fel tudnának venni. Ezért most a rendszer átalakítását ígérik, és a jövőben jövedelmi alapon akarják osztani a jelenleg a követelményeket teljesítők közti sorsolással kiadott vízumokat.

A téma már jóval a járvány előtt napirenden volt, Donald Trump elnök már 2016-os kampánya idején is a munkahelyrabló külföldiek beengedésének korlátozását ígérte, és egyik főtanácsadója, a hírhedten bevándorlásellenes Stephen Miller évek óta kardoskodik a munkavízumok számának csökkentéséért. Dacára annak, hogy az idei válságig történelmi mélyponton volt a munkanélküliség az Egyesült Államokban.

A bírálatok szerint ez a dolog erkölcsi és ideológiai vonzatoktól függetlenül, pusztán gazdasági szempontból is hatalmas tévedés, az utóbbi hetekben számos cégvezető és üzleti szervezet bírálta a kormány lépéseit. 

Nem fog segíteni, ha azt jelezzük a mérnököknek, menedzsereknek, IT-szakembereknek, orvosoknak, ápolóknak, hogy nem látjuk őket szívesen, ez pont hogy visszahúzza az országot

– mondta a lépésről az amerikai kereskedelmi kamara vezérigazgatója, aki szerint a bevándorlás szigorítása csökkenteni fogja a növekedést és a munkahelyteremtést.

Nem fosztogatnak

Az üzleti szféra szerint a magasan képzett bevándorlók nélkül elég nehéz lenne működtetni az amerikai gazdaság legversenyképesebb területeit.

• A H-1B vízumok döntő része a reáltudományokat felölelő úgynevezett STEM kategóriába (természettudományos, technológiai, mérnöki szféra és matematika) tartozik.
• Egy becslés szerint háromnegyedüket informatikai területen dolgozók kapják. 2018-ban több ezer ilyen vízumot igényelt külföldről érkező dolgozóinak a Microsoft, az Amazon, az Apple, az Intel, a Google és a Facebook is.
• Egy 2018-as felmérés szerint az Egyesült Államokban a STEM területeken dolgozók 29 százaléka bevándorló, az amerikai szabadalmak 28 százalékát bevándorlók, 18 százalékát indiaiak és kínaiak adják be. Az elektronikában és az IT-szektorban az arányuk meghaladja a 35 százalékot.  
• Egy másik tanulmány szerint az Egyesült Államok 2000 és 2010 között közel 200 ezer „feltaláló”, azaz legalább egy szabadalmat jegyző ember vándorolt be, miközben Kína és India 50, illetve 40 ezer feltalálót vesztett. (A második legtöbb feltaláló bevándorló Svájcba és Németországba érkezett, de itt egy nagyságrenddel kevesebb, 20 ezer főről van szó.)
• Egy harmadik, jóval tágabb tanulmány a szabadalmakat vizsgálva arra jutott, hogy 1976 óta az amerikai technológiai innováció harmada bevándorlók munkájának köszönhető.
• Egy további tanulmány alapján pedig azok a cégek, amelyek több embert alkalmaztak H-1B vízumokkal, innovatívabbak az átlagnál.
• És az egymilliárd dolláros értéket elérő amerikai startupok felének alapítói és csúcsvezetői között vannak bevándorlók.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a vállalkozók még a kőrepublikánus Texasban is kikeltek a vízumkorlátozások miatt. 

Mégsem lopják a munkahelyet

Az üzleti élet ellenkezése természetesen nem csak a bevándorlók és az amerikai gazdaság sorsa iránti önzetlen aggódásból fakad. Évente 85 ezer ember érkezhet az Egyesült Államokba H-1B vízummal, jelentős részt amerikai tech- és szolgáltatócégekhez, és abban egyes szakértők is egyetértenek a kormánnyal, hogy a több tízezer külföldi munkavállaló érkezése negatívan hat az amerikai bérekre. 

Ugyanakkor ennek a fő oka a téma egy kutatója szerint nem a vízumrendszer lazasága, pont ellenkezőleg. A bércsökkentő hatás abból fakad, hogy a H-1B vízumok munkahelyhez és munkáltatóhoz kötöttek, és a letelepedéshez is (az ebben ellenérdekelt) munkáltatójuk támogatása szükséges.

Ez a szabályozás kiszolgáltatja a külföldi munkavállalókat az őket alkalmazó vállalatok felé, rontja alkupozíciójukat, a vállalatok javára torzítja a munkaerőpiacot, ezzel pedig lehajtja a béreket. A megoldás tehát inkább a letelepedés megkönnyítése lenne, mintsem a további szigorítás, még ha ez a Trump-kormány alatt politikailag nem is reális.

• Bár a koronavírus-válság alatt az amerikai munkanélküliségi ráta elérte a 15 százalékot, a H-1B vízumok egyik fő területén, az informatikai szektorban a válság alatt is csökkent a munkanélküliség, áprilisban is 2,8 százalékon állt, miközben 625 ezer IT-s állás volt betöltetlen.
• Egy 2014-es jelentés szerint amikor a kormány a 2008–2009-es válság idején korlátozta a H-1B vízumok kiadását, azzal az amerikaiak munkalehetőségeit is rontották.
• Egy másik tanulmány alapján szintén nem lopják a külföldiek az amerikaiak munkáját, 
• egy harmadik kutatás pedig arra jutott, hogy az összfoglalkoztatásnak rosszat tesz a dolog – ha egy szoftvercég nem talál elég programozót Amerikában, és behozni sem tud elég embert, inkább kiszervezi tevékenysége egy részét külföldre, amivel az amerikai munkahelyek száma csökken.
• A H-1B-s bevándorlók mindemellett pedig még rengeteg adót is fizetnek.

Nemzetbiztonság vs. felsőoktatás

A helyzetet rontja, hogy a Trump-kormány az utóbbi hetekben nemcsak a külföldi dolgozókat, hanem STEM-utánpótlás jelentős részét adó külföldi diákokat is elkezdte szívatni. Első körben a kínai diákokra és vendégkutatókat kezdték el vegzálni, arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, ha az Egyesült Államokban megszerzett tudást később a Washingtonban egyre inkább geopolitikai riválisnak tekintett hazájukban hasznosítják. Emiatt június elején az elnök felfüggesztette a „kínai katonai-civil együttműködésben részt vevő” egyetemekkel és intézményekkel kapcsolatban álló diákok és kutatók beutazásának engedélyezését.

A technológialopástól való félelem számos amerikai kutató szerint korántsem megalapozatlan (a kínai állam különösen aktív e téren), az utóbbi hónapokban az amerikai hatóságok több kutató ellen indítottak eljárást homályos kínai kapcsolatokra hivatkozva, nemrég az FBI vezetője élesen nekiment Pekingnek a tudás- és technológialopás kapcsán.

A kormány stratégiáját mégis kevesen támogatják. Bár az érintett intézmények pontos listája még nem ismert, a félelmek szerint a Trump-kormány túl tágan akarja alkalmazni a kitiltást, és a nemzetbiztonsági indokok leple alatt a kínai és más külföldi diákok számának radikális visszaszorítását akarja elérni. Ez utóbbit jelezte a járvány miatt online tanuló diákok hazaküldésének terve, illetve részben a H-1B vízum felfüggesztése is, sok egyetemi kutatót ugyanis ezzel a vízummal foglalkoztatnak amerikai intézmények. (Egyesek a kormánynál is tovább mennek: Tom Cotton republikánus szenátor az összes kínai diákot kitiltaná a STEM-programokról.)

A korlátozások a szakma képviselői szerint többet ártanak az Egyesült Államoknak, mint használnak:

A potenciális anyagi károkat jelzi, hogy 2019-ben 1,1 millió külföldi diák tanult amerikai egyetemeken, több mint harmaduk kínai volt. Egy iparági becslés szerint a külföldi diákok közvetlenül 41 milliárd dollárt tettek hozzá az amerikai GDP-hez (arányaiban ez 0,2 százalék, ami nagyobb, mint egyes kisebb államok gazdasága) és 460 ezer munkahelyet teremtett. A külföldi diákok vegzálása viszont természetesen negatív hatással van a felsőoktatás bevételeire és színvonalára nézve. 

Az utánpótlás külföldi

Bár nehezebben számszerűsíthető, de vélhetően ennél is fontosabb a külföldi diákok és dolgozók közvetett gazdasági haszna, amelynek beszédes példája korunk egyik csúcstechnológia-jelöltje, a mesterséges intelligencia területe. Az amerikai egyetemeken a mesterséges intelligenciával foglalkozó mesterszakos hallgatók 63 százaléka, a doktoranduszok 67 százaléka külföldi. 

Bár a vízumszerzés eddig sem volt különösebben egyszerű, egy felmérés szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó kínai doktori hallgatók 91 százaléka legalább öt évig Amerikában marad a tudományos fokozat megszerzése után. Egy másik felmérés szerint a legjobb mesterségesintelligencia-kutatók 60 százaléka amerikai egyetemeken és cégeknél dolgozik, ám kétharmaduk bevándorló – ráadásul a Kínában végzett mesterségesintelligencia-kutatók fele Amerikában vállal munkát. 

Az idézett jelentések szerint a kínaiak jelentős ráfordítása ellenére minőségi alapon Amerika messze világvezető a területen, és ezt elsősorban a külföldiek becsábításának köszönheti.

De hasonlóan magas a maradók aránya más szektorokban is, kormányzati becslések szerint STEM területen tanuló külföldi doktoranduszok háromnegyede maradni tervez a fokozatszerzés után. Rájuk pedig már csak azért is szükség van, mert az elitegyetemeken tanuló amerikaiak jó része nem tehetsége és érdemei, hanem kapcsolatai miatt van ott, ahol.

Egy felmérés alapján a világ legjobb egyetemének tartott Harvardon a fehér diákok 43 százaléka négy protekciós csoportból kerül ki (sportolói ösztöndíjas, a Harvardon végzettek, egyetemi dolgozók, illetve az egyetemnek pénzt adományozó szülők gyereke). A protekciós fehér diákok kétharmada nem került volna be az egyetemre protekció nélkül. 

Politikai öngól

A bevándorlási korlátozások tehát a vészmadarak szerint az amerikai felsőoktatás és technológiai innováció visszafogásával járnak majd. Ez teljességgel ellentétes az ország érdekeivel és az Amerika újbóli naggyá tételét hirdető Donald Trump retorikájával – legfeljebb csak arra jó, hogy gyengítse az Egyesült Államok helyzetét a Kínával szemben kibontakozó technológiai versengésben.

A gazdasági hatások mellett fontosak a dolog ideológiai és politikai vetületei is. Ahogy a CSIS geopolitikai agytröszt írta, az Egyesült Államok nyitottsága az ország egyik hagyományos erőssége, a kínai és más külföldi diákok beengedése és oktatása az amerikai értékek (és érdekek) terjesztésének egyik legjobb módja (bár egy friss kutatás szerint az Amerikában diszkriminációnak kitett kínai diákok hajlamosabbak inkább kiábrándulni az amerikai rendszerből, és pozitívabban tekinteni a kínai egypártrendszerre), a kínai diákok bevonzása és amerikai alkalmazása pedig végső soron Kínát gyengíti és Amerikát erősíti.

Ez a kínai lépésekben is tetten érhető. Kína még 2008-ban indított egy kormányzati programot a külföldre szakadt kínai kutatók haza-, és a kínai fejlődés számára értékesnek tartott külföldi kutatók becsábítására. Pekingi szempontból az Ezer tehetség program névre keresztelt dolog pont az agyelszívást próbálja ellensúlyozni, mivel Kína súlyos stratégiai gyengeségként tekint a kutatók és tehetséges fiatalok elvándorlására. 

Ezzel szemben az Egyesült Államokban az utóbbi időben a kínai kémkedés egyik példájaként került elő a program, és politikusok és kormánytagok részben arra hivatkozva kardoskodnak a kínai diákok kizárása mellett. Amivel végső soron Kína stratégiai céljait támogatják.

(Borítókép: Donald Trump Wisconsinban, 2017. április 18-án. Fotó: Saul Loeb / AFP)