Szlovákia állandóvá tenné a nálunk megszüntetett munkahelyvédelmi bértámogatást

Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a környező országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelme érdekében. A kormány még augusztus elején közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő kitolását, ugyanakkor az emelkedő esetszámok és a romló járványügyi helyzet a program újragondolására késztetheti a döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a régióban és például Németországban a politikai döntéshozók továbbra is fontos eszközként tekintenek erre az intézkedésre.

A program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó, hogy a korábbi bértámogatási programot, vagy annak egy korszerűbb változatát folytatják, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál

– emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadó partnere.

Mi a helyzet külföldön?

Németországban  annyira hatékonynak találják a Kurzarbeit névre keresztelt programot, hogy már a múlt hónapban döntöttek arról, hogy egészen jövő év végéig meghosszabbítják. A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, a bérek akár 80 százalékát is kipótolhatja az állam.

Ausztriában jövő március végéig hosszabbították meg a most szeptemberben lejáró programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90 százalékát kapják meg támogatásként 1 havi továbbfoglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.

Romániában is augusztusban jelentették be a módosított és kitolt szabályozást. Ennek értelmében, ha egy cégnek a forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy a munkaidőt legfeljebb 50 százalékkal csökkentse. Ebben az esetben a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének 75 százalékát az állam átvállalja. Ráadásul az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (átszámítva 175 ezer forintnyi) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.

Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.

Szlovákiában viszont nemcsak hogy folytatják a most szeptemberben lejáró programot, hanem kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani. A részletszabályok kidolgozása jelenleg folyik.

Horvátország is kiterjesztette korábbi programját egyelőre az év végéig. Vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy árbevételük legalább 30 százalékkal visszaesett. Ebben az esetben munkavállalónként kétezer horvát kunát (ami 80 ezer forintnak felel meg) kaphatnak támogatásként a büdzséből.