Dömötör
10 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Kilátástalan helyzetben a magyar turizmus

DBZOL20200316067
2020.09.17. 16:34
A szállodák és az éttermek is jelentős problémákkal küzdenek. A fővárosi hotelek látogatottsága 80-90 százalékkal esett vissza, de hasonló gondokkal küzdenek azok a vendéglátóhelyek is, amelyeknek elsősorban külföldi a vendégköre.

Kétségtelen, a hazai turizmusnak nagy szüksége van a segítségre, amelyet a szakma elsősorban a kormánytól remél. Tekintve, hogy több mint 420 ezren dolgoznak ebben az iparágban, a társadalom jelentős részét érinti a probléma. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt fél év alatt rengetegen kerültek nehéz helyzetbe, vesztették el az állásukat, így érthető, ha minél előbb megoldást szeretnének.

Sokan tüntetésen adnak hangot aggályaiknak. Így volt ez múlt pénteken is, amikor a Mentsük meg a turizmust! szervezői békés demonstrációval igyekeztek felhívni a figyelmet a hazai turizmus problémáira. A történet ezzel nem ért véget, a szervezők szeptember 18-án petícióban adnák át Orbán Viktor miniszterelnöknek a követeléseiket.

Csakhogy nem mindenki ezt a megoldást választja.

Az öt nagy szakmai szervezet összefogva jár tárgyalni, többek között a kormánnyal is. Bízunk benne, hogy a második hullámban segítséget kapunk, mert nagy szükségünk van rá. Reméljük, minél előbb sikerül megoldást találni, mert nagyon fontos az idő faktor. Megértjük a tüntetőket is, rengeteg az elkeseredett ember, de mi inkább a tárgyalóasztalnál próbálunk eredményt elérni. Sokan nem így látják, de rengeteget dolgozik, egyeztet az érdekképviseleti szervezet, hogy javuljon a jelenlegi helyzet

– mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke az Indexnek.

Az MSZÉSZ mellett az öt szakmai szervezethez a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége tartozik.

Ami a szállodaipart illeti, a kijárási korlátozások idején kilátástalannak tűnt minden, nem voltak vendégek. A belföldi turizmus valamelyest lendített a helyzeten, de csak vidéken segített, igaz, ott is 35–50 százalékos visszaesés volt a tavalyihoz képest. A fővárosban pedig kritikus volt az állapot, a budapesti szállodák látogatottsága 80-90 százalékkal esett vissza, ezért többen be is zártak, a nyáron csak a 10-20 százalék volt nyitva.

A határzárral Budapest ismét lenullázódott, de a vidék is nehéz helyzetbe került. A szállodaipar hosszú időre komoly krízishelyzetben marad. A járulékok eltörlése, a Kurzarbeit-program segítséget nyújtott, meg lehetett menteni a munkahelyeket, de a jövőben is szükségünk van a támogatásokra. Ehhez kérjük a kormány közreműködését, kell az állami beavatkozás. Fontos, hogy megmaradjanak az emberek, a tudással, tapasztalattal rendelkező szakmabeliek, és ne menjenek külföldre. Sok szálloda már bezárt, de kérdés, amikor újra kinyitnak, kik dolgoznak majd ott, vagy, mondjuk, az éttermekben. Akik a vendéglátásban a külföldi vendégekre építették a forgalmukat, azoknak reménytelen a helyzetük, kilencven százalékban elbocsátották az alkalmazottakat

– fűzte hozzá Flesch Tamás.

Azok az éttermek, amelyek elsősorban a magyar vendégek fogadására rendezkedtek be, jobb helyzetben vannak, igaz, nem sokkal. Sok múlik azon, hogy milyen a pandémiás helyzet, az emberek mennyire zárkóznak be, vagy éppen el mernek-e menni egy kávézóba, étterembe. És ez egyformán igaz Budapestre és a vidéki településekre.

Kritikus az állapot, főleg Budapesten

Sebők Manna két budapesti étterem ügyvezetője is, így van rálátása, milyen hatást gyakorol a koronavírus a vendéglátásra. Pláne, hogy a bevétel jelentős részét mindkét étterem esetében a turisták adják – vagyis adták. A ZONA vendégköre 80 százalékban külföldi volt békeidőben, a Szabadság Bisztróé pedig 40 százalékban. A ZONA-nál 95, a Szabadság Bisztrónál 80 százalékkal esett vissza a forgalom, így a nyitvatartást is meg kellett változtatni mindkét helyen, megszüntették a reggelit, a vacsorát, meg kellett válni alkalmazottaktól.

Három hónapig zárva voltak az éttermek, de nem bocsátottuk el az összes alkalmazottat. Fizettük az alapjövedelmet, a többi költséget, és ezekre rámentek a tőketartalékok. Az adókedvezmények nem igazán segítettek, mivel nem volt bevétel, nem volt miből adót fizetni. Ezek a rendelkezések nem generálnak forgalmat, a határzár pedig tovább ront a helyzeten. Nem vagyok a híve annak, hogy kimenjek az utcára tüntetni, azt viszont mindenképpen meg kell értetni a döntéshozókkal, hogy kritikus az állapot. Nem lehet megbénítani a társadalmat, a kormánynak intézkednie kell, főleg Budapesten, mert leginkább a főváros szenvedi meg a járványt. Nagy segítség lenne, ha például egyévi bérleti díjat vissza nem térítendő támogatásokkal megkapnának az éttermek, és akkor csak a bérekre, járulékokra kellene koncentrálni. Persze az is nagy feladat, nagy kiadás

– mondta Sebők Manna az Indexnek.

Az ügyvezető arról is beszélt, tovább nehezíti a történetet, hogy nem tudják, mit hoz a jövő. Mikortól lesznek nyitva újra a határok, lesznek-e turisták, javul-e a helyzet, vagy éppen súlyosbodik, és újabb korlátozásokat vezetnek be. Egy hónapra előre sem tudnak tervezni.

A turizmus békeidőben megy igazán, ám erről jelenleg nem lehet beszélni, elvégre le vannak zárva a határok, nem lehet utazni, az emberek félelemben élnek, aggódnak a jövőjük miatt.

Reméljük, hamarosan visszaáll a turizmus a régi kerékvágásba, de akkor is kérdéses, milyen esélyünk lesz, hogy azt a szerepet töltsük be, mint az elmúlt években. Mutatószámokban ugyanis beértük már Bécset és Prágát, a két vetélytársunkat. Kár lenne lemaradni tőlük, mert utána megint éveket kellene várni, hogy beérjük őket. Segítség kell hozzá, hogy ne így legyen. Budapest turizmusa nélkül nehezen értelmezhető Magyarország turizmusa, a bevétel fele ugyanis a fővárosban van

– tette hozzá Flesch Tamás.

Borítókép: MTI Fotós: Balogh Zoltán