Még mindig nem tankolunk annyit, mint tavaly

Idén júliusban több mint 177 millió liter benzin fogyott a hazai töltőállomásokon, ez minimális, 0,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, vagyis gyakorlatilag a benzinfogyasztás stagnált. 

Ez jó hír ahhoz képest, hogy tavasszal bőven két számjegyű volt a visszaesés mértéke (áprilisban volt a legmagasabb, 33 százalék), viszont még messze van a koronavírus-járvány előtti 5-6 százalékos éves növekedéstől. Az első hét hónapban 9 százalékkal kevesebb benzin fogyott – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

Gázolajból a hetedik hónapban 320 millió litert tankoltak a kutakon, ez még mindig 7 százalékkal elmarad a tavalyitól, viszont így is ez a legjobb adat a járvány kitörése óta, áprilisban majdnem 22 százalékos volt a mínusz. Július végéig csaknem 7,5 százalékkal fogyott kevesebb gázolaj a kutakon.

Ennél is jobban szemlélteti a koronavírus-járvány hatását a fogyasztás gördülő átlaga, vagyis az adott és az azt megelőző 11 hónap átlagos adata. Az idén februárral végződő 12 hónapban több mint 3,6 milliárd, vagyis havonta átlagosan több mint 165 millió liter benzin fogyott, ez júliusra 155 millióra csökkent. Gázolajból több mint 300 millió fogyott a februárral végződő évben, most pedig 288 millió.

Ez nem tűnik eget rengető különbségnek, de azt tekintve, hogy milyen öles léptekkel nőtt a fogyasztás az elmúlt években, mégis jól szemlélteti a járvány hatását.

Szabadforgalom

A csökkenő kereslet nemcsak az üzemanyagok forgalmán, hanem egy tágabb halmazban, az úgynevezett szabadforgalomba kerülő üzemanyag mennyiségén is meglátszik. Ebben benne van a fuvarozókhoz, mezőgazdasági termelőkhöz közvetlenül kerülő üzemanyag mennyisége is. Ez értelemszerűen leginkább a gázolajnál jelent érdemi különbséget.

A februári gördülő összeg 4,5 milliárd liter volt a gázolajnál és hajszál híján 2 milliárd a benzinnél. A nyár derekára ez 4,3, illetve 1,9 milliárd lett.

A kormány jól járt az adóemeléssel

Miközben a forgalom még csak éledezik, az államkasszának nem kellett lemondania az adóbevételekről. Júliusban már 59,8 milliárd forint jövedéki adó folyt be, szemben az egy évvel korábbi 59,1 milliárddal. Ha az első hét hónapot nézzük, akkor viszont még 20 milliárdos lemaradásban van tavalyhoz képest a kormány, hiszen a 377 milliárd helyett csak 357 milliárd bevétele származott az üzemanyagok jövedéki adójából.

Az üzemanyagok jövedéki adóját a magyar kormány már évekkel ezelőtt a brent olaj árához közötte. Ha az energiahordozó negyedéves átlagára 50 dollár alá esik hordónként, akkor a benzin adója 5 forinttal, 125 forintra, a gázolajé pedig 10 forinttal, 120,35 forintra emelkedik. Ez történt most nyáron, ráadásul a magasabb adót is sújtja a 27 százalékos áfa.

Az adóemelés mellett az autósok egy másik sarcot is kaptak, mégpedig a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől. A szervezet az úgynevezett készletezési díjat emelte meg júniusban 55 százalékkal, ami egy liter üzemanyagra vetítve nem sok, mintegy 1,5 forintos emelést jelent.

Nem olyan olcsó az üzemanyag, mint szokott lenni

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a Magyarországon kapható benzin a legolcsóbbak közé tartozik Európában, a gázolaj pedig valahol az alsó harmadban foglal helyet. Az idei emelések és az euróhoz képest erősen gyengülő forint azonban némiképp változtatott ezen a helyzeten.

Augusztus végén a benzinért átlagosan 378,8 forintot kellett fizetni, ez a hatodik legalacsonyabb ár az Európai Unióban (forintban számolva az akkori 354,5 forintos árfolyamon). Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban is alacsonyabb.

Az utazási korlátozások alatt leginkább a szomszédos árak a lényegesek, főleg az ingázóknak. Romániában 326, Szlovéniában 356 forintot kell fizetni az üzemanyag literjéért.

Az osztrák árak csak két forinttal magasabbak (381 forint), azonban Szlovákiában 409, Horvátországban pedig 434 forintot kell fizetni a benzinért.

A dízel soha nem volt a legolcsóbb itthon, sőt, a régióban kimondottan drágának számított. Ez most sincs másként: a szomszédos országok közül csak Horvátországban kell többet fizetni (409 forint), mint itthon, ahol 377,3 forint az átlagár a múlt hét eleji adatok szerint.

Romániában csupán 327 forintot, Szlovéniában 356-ot, Ausztriában 365-öt, Szlovákiában pedig 368-at kell érte fizetni.

Ahhoz, hogy a magyar árak európai összevetésben szelídüljenek, jövedékiadó-csökkenésre lenne szükség, mivel azonban az brent igen régóta az 50 dollár alatti tartományban mozog, erre aligha lesz esély a következő hónapokban.

Borítókép: Róka László / Index