100 éves lakásállomány – a városrész ér sokat, nem is mindig az ingatlan

A teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások, amelyek vételáránál a kor elsősorban úgy játszik szerepet, hogy az akkor épült társasházak ma már nagyon felkapott városrészekben vannak, például a Duna-parton, a belvárosban vagy éppen a Gellérthegyen – mondta az Indexnek Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Akadnak persze a százévesek között olyanok is, amelyekért átlagos árat kell fizetni.

A legutóbbi mininépszámláláskor – 2016-ban – a magyar lakásállomány 7 százaléka, majdnem 320 ezer ingatlan tartozott a százéves korosztályba, azóta növekedett a számuk, de konkrét adatot nehéz mondani. Akad azért másik fogódzó: 1920-ban valamivel több mint 1,8 millió lakás volt Magyarországon – derül ki a Statisztikai Szemle című folyóirat 98. évfolyam 6. számában – azaz idén júniusban – megjelent, Székely Gáborné által írt, 'Száz év a magyarországi lakásstatisztikában című tanulmányból. (Az 1,8 milliós lakásszám az akkori, vagyis a trianoni döntés utáni Magyarországra vonatkozik.)

A tanulmányból kiderül, hogy első világháború alatt visszaeső építkezések száma az 1920-as években gyorsan növekedett. Tíz év alatt a lakásállomány rendkívüli ütemben, közel 20 százalékkal bővült. A háború, majd az elcsatolt területekről érkező menekültek miatt kialakult lakásínséget ebben az időszakban lakáspiaci konjunktúra követte, ennek eredményeként 1930-ban már közel 2,2 millió lakásnál járt Magyarország.

Mitől függ?

Érdemes megnézni, hogy a fővárosi lakáspiacon belül hol kapnak helyet a százéves ingatlanok, bár a kérdésre a válasz nem egyértelmű. A mostani ingatlankínálatban akad jópár olyan lakás, amelyek száz évnél „idősebbek”. Köztük van olyan villa, amely milliárdos nagyságrendet jelent a vevőnek.

Önmagában attól nem lesz drágább egy-egy ingatlan, mert túl van a századik évén. Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen korú lakások mai szemmel nézve frekventált, felkapott városrészekben vannak. Többek között a mai belvárosban – mondta az Indexnek Balogh László.

Ez jól látható a már említett Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányban szereplő térképről is. Eszerint ugyanis az 1920 előtt épült lakások nagy része a mai V., VII. kerületben, a XIII. kerület újlipótvárosi részén, a Duna-parton kapott helyet.

“A százéves lakások tehát jó helyen vannak, az elhelyezkedés, legyen az az akár a Belváros, a Gellérthegy, a Rózsadomb vagy a Duna-part, viszont mindenképp hozzájárul az esetlegesen magasabb árhoz. Vannak olyan százévesek is, amelyeket az elmúlt egy-két évtizedben felújítottak és luxuslakást, luxusházat alakítottak ki ott. Ezek vannak a milliárdos ligában - tette hozzá a szakértő.

Topkategóriás százévesek és a többiek

A Gellérthegyen, az Erzsébet híd budai hídfőjéhez közel, a Szirtes úton egy 1013 négyzetméteres telken lévő, 700 négyzteméteres több szinten, eredetileg az 1900-as évek elején épült, 2004-ben teljesen korszerűsített, majd 2017-ben esztétikailag felújított villáért 1,34 milliárd forintot kér a tulajdonosa.

A teraszos villa a Parlamentre, a Dunára és a Budai Várra néz. A rózsadombi Vérhalom téren 630 millió forintért eladó egy, az 1920-as években épült, 1995-ben szintén teljes körűen felújított háromgenerációs Bauhaus villa, amelyben kilenc szoba található.

 A Parlamenttel szemben, Budán egy szintén 1900-as években épült társasház harmadik emeletén lévő 92 négyzetméteres, felújított lakásért 230 millió forintot kell adni, vagyis négyzetméterenként 2,5 millió forintot, azaz a budapesti átlagos négyzetméterár többszörösét.

A régi, de különleges ingatlanok egyedi elhelyezkedésére építhetnek a Duna-parti penthouse-ok tulajdonosai is, hiszen nekik az eladási árban nem nagyon kell kompromisszumot kötniük. Ennek az eladó Bauhaus lakásnak a négyzetméterára majdnem eléri a kétmillió forintot.

Az ingatlan.com szakértője azonban azt elmondta: “Sok olyan lakás is van, amelyek szintén 100 évnél idősebb társasházban kaptak helyet, de mai szemmel átlagosnak mondhatóak, felszereltség, minőség és árak tekintetében is. Több ilyen van a VIII. kerületben Nagykörúttól pár utcányira, vagy Baross utcában.

Forrás: Illyefalvy [1933] / Statisztikai Szemle című folyóirat 98. évfolyam 6. szám, Székely Gáborné: “Száz év a magyarországi lakásstatisztikában” / http://real.mtak.hu/109472/1/2020_06_642.pdf

Borítókép: Martiskó Gábor / Index