Alfonz
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A magyaroknál csak négy tagállam polgárai bíznak jobban az EU-s intézményekben

2020.09.22. 12:49
Sokat javult az Európai Parlament megítélése az uniós polgárok körében az elmúlt években, de még így is csak minden második ember bízik az EP-ben. A magyaroknál kevés nemzet polgárai bíznak jobban az EU intézményeiben, azonban korrupció tekintetében hazánk továbbra is a sereghajtók között van.

A béke világnapja alkalmából az Eurostat hétfőn közzétette, hogyan is állnak a tagállamok a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) elérésében, különös tekintettel a 16.-ra, amely a békét, igazságot és erős intézményeket érinti. Ezt a célkitűzést 2015-ben így foglalta össze az ENSZ:

Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten.

A felmérés szerint az Európai Parlamentben az uniós polgárok 54 százaléka bízott 2019-ben – ami jelentős javulás az elmúlt évekhez képest, a mélypont 2015-ben volt, akkor 10 uniós polgárból mindössze 4 bízott meg az EP-ben.

Magyarországon jobb a helyzet ebben a tekintetben: a legfrissebb adatok szerint tavaly a magyarok kétharmada (67 százalék) bízott az EU parlamentáris testületében – 2016-ban ez az arány még 50 százalék volt. Érdekes, de a magyaroknál jobban csak négy nemzet polgárainak magasabb a bizodalma az EP-ben: Svédországnak (72), Dániának (72), Finnországnak (70) és Litvániának (69 százalék). Az EP-ben legkevésbé a távozó britek (33 százalék) bíztak tavaly, de Franciaországban (39 százalék), Szlovéniában (44) és Csehországban (45) sem volt túl népszerű az intézmény.

Korrupció elleni küzdelem: Magyarország a sereghajtók között

A korrupció elleni küzdelmet nézve az Eurostat a Transparency International felméréseire támaszkodik, amelyek szerint uniós szinten elég vegyes volt mozgás az elmúlt években: a 100-as skálán (ahol a 0 a legkorruptabb és 100 a legtisztább) Dánia érte el a legjobb értéket 2019-ben, 87-et, de néhány éve még a skandináv ország korrupcióérzékelési indexe is 92 pont volt. A dánokat az észak-nyugati tagállamok követik: Finnország 86, Svédország 85, Hollandia 82, Németország és Luxemburg 80-80 ponttal.

A lista végén főleg kelet-közép-európai tagállamok találhatók, köztük Magyarország, amely a statisztikák szerint az EU egyik legkorruptabb tagállama 44 ponttal.

Ennél csak Bulgária áll rosszabbul (43), míg Románia – Magyarországhoz hasonlóan – szintén 44 pontos. A régióból Szlovákia 50, Csehország 56, Lengyelország 58 pontot ért el. 

Szintén a korruptabb országok közé sorolják az óriási államadóssággal küzdő Olaszországot (53) és Görögországot (48 pont), bár mindkét tagállam esetében sokat javult az index, hiszen az olaszok 2012-ben még 42, míg a görögök 36 ponton álltak.

Az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett bizalom tekintetében az egész EU rosszul áll, hiszen az uniós polgárok mindössze közel fele bízik az igazságszolgáltatás függetlenségében: az uniós átlag 2019-ben 56 százalék volt, bár javulás tapasztalható, hiszen három évvel korábban még 50 százalék volt ez az arány. Dánia ebben a tekintetben is élen jár (a dánok 87 százaléka bízik az igazságszolgáltatásban), megelőzve Ausztriát és Finnországot (83-83 százalék). A rangsor végén Horvátország (18), Szlovákia (28) és Bulgária (34) áll. Magyarországon tíz emberből négy (43 százalék) bízik az igazságszolgáltatásban.