Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Már jobban félünk a munkahely elvesztésétől, mint a járványtól

2020.09.25. 11:55 Módosítva: 2020.09.25. 12:33
Elhúzódóbb válság jöhet, ha tavaszra nem lesz vakcina – többek között erről is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. A tárcavezető szerint éppen azok az ágazatok lassítják most a magyar gazdaság kilábalását, amelyek eddig húzó motorjai voltak, ezért ennek tanulságait nem szabad majd figyelmen kívül hagyni.

Jobb állapotban ért bennünket a mostani válság, mint 2008-ban

– kezdte előadását a miniszter. Az elmúlt tíz év szerinte arra volt elegendő, hogy felkészüljünk a következő válságra. Azóta a kockázatok szintjét jelentősen tudtuk csökkenteni, a tárcavezető több példát is hozott:

  • tíz éve a munkanélküliségi ráta majdnem 8 százalék volt, most 3,4,
  • a háztartások hitelállománya a duplája volt jelenleginek (18 százalék a GDP arányában),
  • míg a nettó külső adósság több mint 52 százalékról 7,9 százalékra esett vissza.

Az első negyedévben még nőni tudott a magyar gazdaság, azonban a második negyedévben már erősödött a járvány hatása: ez negyedéves alapon 13,5 százalékos GDP-visszaesést jelentett, ami az uniós átlagnál picit volt jobb. Varga szerint a magyar gazdaság teljesítménye áprilisban érhette el a mélypontot.

A pénzügyminiszter szerint sokan téves megállapításokat közöltek korábban a magyar gazdaság állapotáról. Kettőt konkrétan is megnevezett:

  1. mi akkor is növekedni tudunk, amíg mások nem – Varga szerint ez téves állítás volt;
  2. a gazdasági visszaesést egy gyors visszapattanás követheti – szerinte ez szintén téves megállapítás, hacsak nem csiga lassúságú visszaépülésről van szó.

Az utóbbi hetekben is az látható, hogy ez a görbe stagnál, tehát lassú a visszakapaszkodás.

A magyar gazdaság növekedési kilátásairól elmondta, hogy ami eddig épp az erősségünk volt (például a járműipar), az most pont a gyengeségünkké vált.

Pont azok az ágazatok (járműipar, turizmus, szolgáltatószektor) húzták vissza a gazdaságot, amelyek korábban a motorjai voltak.

Ez egyébként a V4-es országokra általánosságban is jellemző a gépjárműipar nagyobb súlya miatt – legalábbis ezt mutatják az ipari adatok.

Ez mindenképpen egy fontos tanulság a jövőre nézve – mondta arra vonatkozóan, hogy ezekre az ágazatokra volt fókuszálva a gazdaság húzó képessége, növekedési forrásai.

A vendéglátásról szólva kiemelte, hogy bizonyos területeken új stratégiát kell majd alkotni. Budapest turizmusa a külföldiekre van felépítve, ez a helyzet most megváltozott, ha nincs stratégia – például a szállodaiparra vonatkozóan –, akkor bajok lesznek. Ezzel szemben szerinte a vidék már visszanyerte erejét.

Fél évtizednyi adósságcsökkentés megy a levesbe

Az államadósság a GDP arányában 76-78 százalékra ugorhat az év végére, míg az államháztartási hiány 7-9 százalék lehet. A pénzügyminiszter szerint a fiskális stimulusnak ilyenkor növekednie kell.

Az elmúlt években nagyon jó, hogy csökkenteni tudtuk az adósságot, de most nagyjából 5-6 évet lépünk vissza az adósságcsökkentés tekintetében. Varga szerint

ez az ára, hogy a kapacitásokat fenn tudjuk tartani.

A cél az, hogy finanszírozhatóvá váljanak azok a programok, amikre szükség van. Erre az ÁKK is felkészült, és Varga szerint nagyon fontos volt az a stratégiai váltás, hogy a lakosság is domináns szereplője lett az államadósság finanszírozásában – ez most az előnyünkké vált.

Tavaszra vártunk újabb felminősítés a hitelminősítőktől, de pechünkre a válság épp ekkor érte el hazánkat. Az ugyanakkor tény, hogy azóta sem változott az ország adósbesorolása.

A miniszter szerint folytatni kell a védekezést, így ősszel is várhatók gazdaságvédelmi bejelentések.

Szükség van a beruházásokra

Meg kell győznünk a vállalkozásokat, hogy érdemes Magyarországon befektetni

– hangsúlyozta Varga Mihály. Elmondta, hogy fenn kell tartanunk azt a kialakult képet, hogy érdemes ide befektetni, ez az ország hosszú távú érdeke. Nincs olyan erőteljes visszalépés, visszamondás, amire számíthattunk tavasszal – tette hozzá.

Az adókról szólva kijelentette, hogy továbbra is Magyarországon a legkisebb a társasági adó mértéke, de szerinte a települési adóknál is hasonló irányba kellene elmozdulni annak érdekében, hogy a beruházások elé ez ne gördítsen akadályt.

Változott a fontossági sorrend

Elmondta azt is, hogy tavaszhoz képest megváltozott a társadalmi attitűd: a különböző méréseken keresztül azt látják, hogy

másodlagossá vált a járvánnyal szembeni védekezés, sokkal inkább előtérbe került a csődtől való félelem, a munkahelyek megtartása sokkal fontosabb szemponttá vált az emberek körében.

2021 második negyedéve lehet a meghatározó időszak: addig kiderül majd, van-e oltóanyag, így eldől az is, elhúzódó folyamatokra kell-e felkészülni. „Ha igen, akkor sokkal elhúzódóbb stagnálásra kell berendezkednünk.”

A fiskális politika továbbra is marad – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy jelentős források állnak az állam rendelkezésére. Ugyanakkor a költségvetés bevételi oldalát nézve 1400 milliárd forintos kiesés lehet.

Varga Mihály a következő időszakot érintő feladatokról szólva elmondta, hogy új üzleti modellekre is szükség van: az ellátási láncok kérdésében alkalmazkodni kell a helyzethez – a hosszú láncok megszakadása fékezte is a gazdaságokat. Felértékelődnek egyes iparágak – például az egészségipar vagy az IT –, ezek jelenthetik majd a növekedés forrását. Magyarországon kis, nyitott országként a kínálati tényezőkre helyeződik a hangsúly, folytatni kell a versenyképességet javító intézkedéseket, „meg van a programunk, ezt következetesen végig kell vinni”.

Erősek vagyunk mindig az elméletben, gyengébbek a kivitelezésben

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a végrehajtó képességét a gazdaságnak erősíteni kell, mert akkor lesz gyorsabb a visszaépülés.