Kínos bénázások a GVH aktáiból

A versenyhivatal nem habozik, ha oda kell csapni: akár többmilliós bírságot is kiszab, ha egy cég bizonyítékokat semmisít meg, akadályozva ezzel a hatósági vizsgálatot.

A Gazdasági Versenyhivatal a napokban jelentette be, hogy egy folyamatban lévő kartellügyben többmilliós eljárási bírságot szabott ki egy vállalkozásra, amiért a cég a versenyhivatali rajtaütés során a feltételezett kartelljogsértéshez kapcsolódó, elektronikus bizonyítékokat semmisített meg.

Azonban nem járt (teljes) sikerrel, mert a GVH szakemberei a kitörölt adatok többségét végül vissza tudták állítani. A végeredmény bírság lett: a versenyhivatal ráadásul ebben a konkrét ügyben a maximális eljárási bírság kiszabása mellett döntött, ami az előző évi nettó árbevétel 1 százaléka. Megkérdeztük a hatóságot, hogy melyik vállalatról szól a történet, azonban folyamatban lévő kartellügyről lévén szó „a cég neve az eljárás sikeressége érdekében nem nyilvános”.

Hátizsákos sumákolástól az azonnali selejtezésig

Hasonló ügyeskedésekbe belefutnak olykor a hatóság emberei. A helyszíni kutatást minden esetben előzetes bírósági engedély alapján végzik, az eljárás alá vont vállalkozások teljes körű együttműködésre kötelezettek a helyszíni kutatások során. Ez magában foglalja azt is, hogy nem semmisíthetnek meg sem papíralapú, sem elektronikus iratokat, adatokat, továbbá az azokhoz történő teljes, esetleges titkosítástól mentes hozzáférést – azok tényleges, földrajzi helyétől függetlenül – a lehető legrövidebb időn belül biztosítaniuk kell a GVH vizsgálói számára.

A versenyhivatal az Index megkeresésére elárulta, hogy mindezek ellenére „több esetben is előfordul, hogy a cégek e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és megpróbálják megsemmisíteni vagy elrejteni a lehetséges bizonyítékokat”. A hatóság több konkrét példát is megosztott portálunkkal:

• a hátizsákos ügyvezető: a helyszíni kutatás során egy vállalkozás ügyvezetője a hátizsákjában próbálta meg céges laptopját kimenekíteni a helyszínről;
• a papírtépkedő munkatárs: egy cég egyik munkavállalója a helyszíni kutatás közben egyszerűen kitépett néhány oldalt egy határidőnaplóból, és „megpróbálta megsemmisíteni” a lapokat;
• a gépgyilkos főnök: egy ügyvezető pedig nemes egyszerűséggel úgy döntött, hogy a helyszíni vizsgálódás a legalkalmasabb időpont arra, hogy megkezdje leselejtezni a saját számítógépét.

A próbálkozások nem jártak sikerrel, mivel a GVH helyszínen tartózkodó rutinos vizsgálói ezeket a cselekményeket azonnal észlelték, és megtették a megfelelő lépéseket. Azon túl, hogy a vállalkozások próbálkozásai sikertelenek voltak, a jogsértő cselekményért súlyos bírságokat is kiszabtak – közölte az Indexszel a versenyhivatal.