Blanka, Bianka
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Adóegyszerűsítés címén újabb mélyütést kapnak az önkormányzatok

IMG 5816
2020.10.14. 08:02 Módosítva: 2020.10.14. 13:40
Az Országgyűlésnek benyújtott adótörvényekben olyan átalakítások érintik a helyi adókat, amelyek révén lényegében értelmét veszíti az önkormányzati adóztatás.

Nézőpont kérdése, mit látunk a tegnap este benyújtot

Pénzügyinisztériumi reakció

A Pénzügyminisztérium cikkünkre reagálva sietett leszögezni, hogy az önkormányzatok joga semmiben sem csorbul, mert továbbra is megmarad az adóztatáshoz való joguk - nem is írtuk, hogy ez elvész. Az önkormányzatok tehát a jövőben is maguk határozhatják meg a felettes jogszabályok adta keretek között, hogy milyen adókat vetnek ki. Ami az ellenőrzést illeti, a NAV nem végez majd az iparűzési adót érintő revíziót, a bevallási adatokat ugyanis azonnal továbbítja az adott önkormányzatnak.

t adótörvényekben. Egyrészt csökkenni fog az adminisztráció, másrészt az önkormányzatok nagyjából úgy fognak adóztatni, ahogy a ketrecbe zárt idomított csirke a piros gombot nyomkodva kapja meg a gabonaszemeket. Önállóság nem nagyon lesz benne.

Átmeneti intézkedés véglegesítve

Az átalakítás érinteni fogja a gépjárműadót és az iparűzési adót is. Előbbi nem akkora meglepetés, hiszen már az idén sem kapták meg a települések a gépjárműadó rájuk eső részét, mivel azt a járványügyi alapba csatornázza az állam, és az önkormányzatok sejthették, hogy ez nem lesz másképp 2021-ben sem. A benyújtott javaslat szerint viszont soha többé nem lesz az önkormányzatoké ez a tétel.

Jövőre ugyanis az adóhatóság veszi át mind az adóbevallás, mind az adókivetés feladatát, és a bevétel 2021-től már az államkasszát fogja gazdagítani.

Ez alapvetően nem szentségtörés, hiszen eredetileg a gépjárműadó központi adó volt, amelyet az állam átengedett az önkormányzatoknak. Később, 2013-ban az állam és az önkormányzat már osztozkodott a bevételen, mégpedig úgy, hogy a települések kapták meg az adó 40 százalékát, 60 százalék pedig ment a központi költségvetésbe. Jövőre már ennyi sem marad.

Csak semmi adótervezés

Nem nagy tétel, éves szinten nem érte el a 90 milliárd forintot sem az adóbevétel. Ám több önkormányzat is igyekezett azzal vonzóbbá tenni magát, hogy magához csábított olyan cégeket, amelyek meglehetősen nagy járműparkkal rendelkeztek. A csábítás lényege az volt, hogy az adott településen nem volt iparűzési adó – vagy csak nagyon alacsony mértékű. A gépjárműadót így is, úgy is meg kellett fizetni, az iparűzési adót viszont nem, mert meg lehetett osztani azt az adott telephelyen tárolt autók értéke alapján. Ha az adómentes telephelyen volt az összes autó, akkor alig kellett iparűzési adót fizetni. A cég is nyert – nem kellett ipát fizetni – és a település is – jelentős gépjárműadót tudott bezsebelni.

Ezek az önkormányzatok most biztosan nem fognak jól járni, hiszen ők alapvetően a gépjárműadóból éltek.

Ráadásul a szabályozás ki is heréli ezt az adóoptimalizáló lehetőséget. A jövőben ugyanis nem lehet megúszni az iparűzési adó fizetését azzal, hogy az adott telephelyen lévő eszközérték (vagyis az ott tárolt autók értéke) alapján osszák meg a cégek az adót. Ez csak az alapján lesz lehetséges, hogy a cég melyik telephelyén fizeti a legtöbb bért. Ha a telephelyen csak két-három őr dolgozik alvállalkozásban, akkor ott nem is lehet majd adóztatható bevételt kimutatni. Vagyis a kör bezárult.

Beleszólás nélkül

Az iparűzési adóban annyi lesz a változás a gépjárműadóhoz képest, hogy azt továbbra is az önkormányzatok számlájára kell befizetni. Egyebet tekintve sok beleszólásuk nem lesz az ügyekbe. Az iparűzési adóbevallást és minden ezzel kapcsolatos dokumentációt ugyanis az állami adóhatóságon keresztül kell majd intézni. Ebből az következik – bár ezt nem tartalmazza a tervezet –, hogy az ellenőrzési feladatokat is a NAV fogja elvégezni az önkormányzatok helyett. Valójában nem, az ellenőrzés megmarad helyi szinten - mutatott rá a Pénzügyminisztérium.

Ami azonban az önkormányzatokat illeti, ők csak azt fogják látni, amikor csönget a kassza, és megérkezik az utalás.

Ez eddig csak részben volt így: 2017 óta azok a cégek, amelyek több telephellyel rendelkeztek, nem vettek igénybe kedvezményt, sem más módon nem tértek el a fő szabálytól, dönthettek úgy, hogy a NAV felületén keresztül nyújtják be bevallásaikat. Ez 2021-től kötelező lesz, csak azokra nem lesz érvényes, akik nem kötelezettek elektronikus bevallásra – nem vállalkozó magánszemélyek.

Az iparűzési adóban is faragnak a sallangokból. Megszűnik például az ideiglenes iparűzési tevékenység. Ebből annyi marad meg, hogy az építőipari cég, amely 180 napot meghaladóan végez tevékenységet adott településen, telephelyet köteles létesíteni. A 180 napot a szerződések alapján kell kiszámolni. Ha ennél kevesebb ideig dolgozik adott településen a cég, nincs telephely, a székhelyén adózik.

Ez az indoklás szerint jelentősen megkönnyíti majd az önkormányzatok és a cégek dolgát is.

A rendszer tehát 2021-től élére vasalt és sallangmentes lesz. A jelentősebb bevétellel bíró adókat a NAV-on keresztül kell bevallani, megszűnnek a különbségek, az önkormányzatok nem tudnak beszállni az adótervezésbe, és a bevallási szezon vagy a feltöltési időszak végén pedig izgulhatnak, mennyit mutat a számláló.

Amikor a Fidesz volt a megmentő

Nem ez az első eset, amikor a kormány központosítani igyekszik a helyi adóztatást. 2009-ben vezette be ezt a rendelkezést az akkori kormány, majd 2010-ben a Fidesz egyik első intézkedése volt annak visszaállítása. Vagyis az APEH helyett a települések szedik be a helyi adókat azóta is. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy önkormányzati alapjogot sért a beszedés áthelyezése, illetve azzal, hogy az iparűzési adó az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása. A visszaállítást célzó törvényjavaslatot egyebek mellett Kósa Lajos jegyezte akkor még Debrecen polgármestereként.

(Borítókép: Huszti István / Index)