További Gazdaság cikkek
Az idei évben 5-7 százalékkal csökkenhet a magyar GDP. A két számjegyű visszaesést vizionáló prognózisok viszont szerencsére túlzottan pesszimisták voltak – mondta a gazdasági napilapnak Balatoni András. Szerinte
a második hullám korán, már szeptemberben elérte hazánkat, az állami beruházások és a közösségi fogyasztás felpörgésének pedig a vártnál nagyobb az időigénye,
így ezeket a feltevéseket az MNB módosította a szeptemberi prognózisában.
Az interjúban elhangzik: a makrogazdasági folyamatok alakulását alapvetően meghatározza a gazdasági szereplők viselkedése, ezért kiemelten fontosak a pszichológiai tényezők, amelyek támogathatják vagy vissza is foghatják a növekedést. A bizalom a gazdaság működésének az alapja, közölte a lappal Balatoni.
Szerinte a magyar gazdaságban 2020 folyamán kimutathatók olyan gazdaságpszichológiai hatások, amelyek pozitívan befolyásolták a gazdasági teljesítményt.
Talán a legfontosabb ilyen típusú hatást a munkaerőpiacon láthattuk. A vállalatok az év első nyolc hónapjában nem tömeges elbocsátásokkal, hanem a részmunkaidő bevezetésével, a ledolgozott munkaórák csökkentésével reagáltak a járvány első hulláma miatt kialakult új helyzetre
– mondta jegybanki szakértő.
Arra a kérdésre, hogy valóban megőrizhető a gazdaság működőképessége a jelen körülmények között, azt felelte, nem számítanak a tavaszi hónapokhoz hasonlító teljes leállásra a gazdaságban. „Elnyújtott kilábalással számolunk, amelyet a rendelkezésre álló adatok is visszaigazolnak. A háztartások gazdasági döntéseinél is előtérbe kerül az óvatosság, ami a megtakarítások emelkedését, a fogyasztás csökkenését eredményezheti” – fejtette ki.
Ez egy harc
Kitértek az interjúban arra is, hogy a kormány a beruházások felpörgetésével orvosolná a negatív gazdasági hatásokat, amiket a válság okoz. Mint azt tudni lehet, a jegybank egy 50 pontos javaslatcsomaggal is előjött már.
Balatoni most azt mondta, a koronavírus nagyon sok csatornán keresztül fejt ki drasztikus hatást a gazdaságra.
A helyzet talán egy ismeretlen ellenséggel vívott elhúzódó harcra hasonlít a leginkább.
Recessziók után a gazdaságok sohasem ugyanolyan szerkezetben indulnak újra, mint ami a válságot megelőzően jellemző volt. Az aktuális koronavírus-válság után az új normák és az új gazdaságszerkezet kialakulása az elmúlt évtizedek válságainál jóval erőteljesebb lehet. Ehhez az átalakuló világhoz alapvetően a strukturális politikákkal lehet és kell is hosszabb távon alkalmazkodni. visszatérhetünk a 2010-es évtizedben egyszer már sikert hozó „egyensúly és növekedés” képletéhez.
