Stefánia
0 °C
3 °C

Százezrek kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól

K MTI20120130048
2020.10.22. 19:51 Módosítva: 2020.10.26. 11:39
Mi történik akkor, ha az Európai Unió Bíróságának döntése miatt semmissé válnak a devizahiteles szerződések? Az ügyben hamarosan döntés születhet, az Indexnek nyilatkozó ügyvédek szerint pedig jó esély van arra, hogy Luxemburgban semmisnek mondják ki ezeket a szerződéseket.

A jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, amelyben azt vizsgálják, hogy fenntartható-e az adós akarata ellenére egy, az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitel-szerződés. Az Index úgy értesült, hogy főtanácsnoki indítvány – amely egyébként nem köti a bíróságot – valamikor az év elején lehet, míg az ítélet várhatóan majd év első felében születhet meg.

Lázár Dénes, a devizahitelesek ügyében elsők közt pereket indító Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) ügyvédje úgy véli, hogy

a döntés jelentősen megbolygathatja a jelenleg fennálló világot,

ugyanis „a bankoknak még több pénzt kellene visszaadniuk a fogyasztóknak”.

Pedig éveken keresztül arról szóltak a kormányzati szólamok, hogy „megmentettük a devizahiteleseket”. 2015-ben megtörtént a forintosítás, sok devizahiteles, család valóban fellélegezhetett, de a bécsi ügyvéd szerint már a forintosítás sem volt jó megoldás, mert sokan pont emiatt nem tudtak perelni, ugyanis a forintosítási törvény gátat szabott a pereskedésnek.

A „megmentés” ellenére Magyarországon még mindig néhány ezer ügy van folyamatban.

„A legutóbbi döntések alapján azt látni, mindegyik bíróság azt mondja ki, hogy a devizahitel-szerződés semmis” – véli az ügyvéd, hozzátéve, hogy a bíróságok azt nem döntik el, mi a semmisségnek a pénzügyi következménye – azt vitassák meg újra a felek, első fokon!

Az EU Bírósága alapvetően a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések kapcsán értelmezi az uniós irányelvet – fogalmazott az Indexnek az érintett ügyben (C-932/19) eljáró ügyvéd, Marczingós László. Szerinte akár 1 millió olyan szerződéses ügy is lehet Magyarországon, amelyeket az EUB döntése érinthet.

Úgy véli, hogy az EU igazat ad annak érvelésnek, amely szerint „megilleti a fogyasztót az a jog, hogy visszautasítja a számára roppant hátrányos helyzetet előidéző tagállami beavatkozást”. Ez utóbbi abban áll, hogy a devizahiteles törvények (DH-törvények) miatt nem lehetett kimondani a szerződések érvénytelenségét. Marczingós László elmondta, hogy akiknek már annak idején úgy bírálták el a jogvitáját, hogy nem alkalmazták a közösségi jogot, és így megfosztották őket a jogérvényesítéstől, ebben az esetben százezres nagyságrendben indulhatnak új perek. Hozzátette, hogy adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogot megtagadó intézkedései miatt.

Egy uniós bírósági ítélet olyan, mint egy jogszabály, azt szó szerint alkalmazni kell, azon nincs mit magyarázni és értelmezni

– fogalmazott Marczingós László.

Mely szerződésekre vonatkozhat majd az EUB döntése?

Ha az EUB semmisnek mondaná ki a szerződéseket, akkor felvetődik a kérdés: ez kiket érinthet. Lázár Dénes kiemelte, hogy a forintosítás ellenére ezek a szerződések nem szűntek meg. Például ha valaki kötött egy devizahitel-szerződést 2008-ban, amit a magyar parlament döntése alapján 2015-ben forintosítottak, az a szerződés ma forintszerződés, de eredetileg devizahitel-szerződésként indult – ezekre a szerződésekre szerinte mind alkalmazható lesz az EUB döntése. Szintén alkalmazható lenne a döntés azokra a hitelszerződésekre is, amelyeket már visszafizettek az elmúlt években – hacsak nem járt le az elévülési idő, tehát az utolsó törlesztés óta nem telt el öt év.

Viszont itt van egy újabb csavar: azáltal, hogy 2015-ben – ami már 5 éve volt – belenyúlt a parlament a szerződésekbe, Lázár Dénes úgy hiszi, hogy az 5 éves elévülési időt 2015-től kell majd nézni, azaz 2010-ig.

„Tehát, ha volt bárkinek 2010-ig szerződése, és utána végtörlesztett, vagy azóta is törleszt, azokra mind érvényes lesz a döntés” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Hány szerződés lehet érintett?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető adatok alapján Lázár Dénes szerint

a bíróság döntése valamivel több mint 1,1 millió devizahitelest érinthet,

legalábbis 2011 márciusában 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, ezekre a szerződésekre az ügyvéd véleménye szerint mind alkalmazható lesz az EUB döntése.

Ha valóban semmisek a szerződések – így döntene a bíróság –, akkor mi lesz? Ez „a nagy kérdés” az ügyvéd szerint is, ez foglalkoztatja közel tíz éve a magyar bíróságokat, és még nem adtak rá választ. Lázár Dénes szerint erre az a jó válasz, ha semmisnek mondják ki a devizahitel-szerződéseket. Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt.

„Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak” – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni.

A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is. Ez csak tovább bonyolíthatja a helyzetet, főként azok esetében, akiknek a házát adott esetben elárverezték.

Ha az alapszerződés semmis, akkor a devizahiteleseknek az a kényelmes és anyagilag előnyös helyzetük lesz, hogy csak azt a forintösszeget kell visszafizetniük a banknak, amennyit kaptak, jegybanki alapkamat mellett, minden más költség és kötelezettség megszűnik

– foglalta össze a helyzetet egy, az adósok szempontjából pozitív kimenetelű bírósági döntés esetére.

Fájna a bankszektornak

Összességében óriási összegről lehet szó. Az EUB-n futó perekkel kapcsolatban több médium is a Frankfurter Allgemeine Zeitung becslésére hivatkozott az elmúlt időszakban: a német lap egy korábbi bírósági döntést – amely egy lengyel házaspár ügyében született – elemezve azt írta, hogy a kelet-európai régióban tevékenykedő bankoknak az ítélet 18 milliárd eurónyi veszteséget okozhat, ami mai árfolyamon nagyságrendileg 6500 milliárd forint.

A GKI Gazdaágkutató egy 2015-ös elemzéséből kiderül, hogy a lakossági devizahitel-állomány 2008 végén érte el a csúcsot, közel 6000 milliárd forintot. Ugyanebben az elemzésben a forintosítás kapcsán szerepel az is, hogy a költségek közül körülbelül 3000 milliárd forint terhelte a lakosságot, közel 2000 milliárd forint pedig a bankszektort, aminek köszönhetően a bankok rekordveszteséget könyvelhettek el 2014-ben.

Egy ilyen döntés alaposan felforgatná a bankszektort, óriási összegekről van szó. Ha valaki hosszú évekig fizette hitelét, elképzelhető, hogy már a tartozása is megszűnt, hiszen ebben az esetben az összes eddigi befizetést át kellene számolni tőketörlesztésre, ráadásul az a helyzet is előállhat, hogy annyit fizetett már az adós, hogy a végén már pénzt kaphat vissza a banktól.

Előjelek?

Az ügyvéd úgy gondolja, hogy ha ez a döntés megszületik, lesznek előjelei: szerinte már az is ebbe az irányba mutat, hogy a nyáron Nagy Márton, az MNB alelnöke, valamint Barna Zsolt, az OTP vezérigazgató-helyettese is távozni kényszerült pozíciójából. Banki körökből, akikkel beszéltünk, ugyanakkor úgy értesültünk, hogy ez egy fals, légbőlkapott közvetkeztetés, a két érintett nem emiatt távozott.

„A peres eljárás és a vele párhuzamosan az Európai Bizottság által folytatott eljárás a háttérben már a nyár eleje óta zajlik, azt hiszem, hogy ezek az első jelei annak, hogy a pénzügyi rendszerben valami nem stimmel, és minél közelebb kerülünk a döntéshez, annál több jelét lehet majd ennek látni” – fogalmazott az ügyvéd.

Mit kell tenniük az adósoknak?

Alapvetően az a cél, hogy az adósnak ne kelljen perelnie, a bankoknak el kellene ismerniük, hogy a bírósági döntés ellenük szól, és végrehajtsák a bírósági döntést akkor is, ha az ő nevük nem szerepel a bírósági végzésben – mondta az ügyvéd. Bár ezt laikusként nehéz elképzelni, hogy a bank önként és dalolva megkeresi, mondjuk, Kovács Aranka óbudai adóst, hogy

„Kedves Adós! Egy bírósági döntés alapján ennyi és ennyi visszajár, hova utaljuk?”.

Lázár Dénes szerint adott esetben elegendő lenne, ha az adós írna a banknak a bírósági ítéletre hivatkozva. Kiemelte, hogy ha mégis pereskedés lenne a vége, akkor a banknak fennállna a veszélye – egy vesztett per esetén –, hogy a perköltség mellett az ügyvédi díjakat is fizethetnék.

Viszont, ha lesz erről EUB-döntés, az már köti majd a magyar bíróságokat is.

(Borítókép: (MTI/Az Európai Unió Bírósága)