Lakásárak 1956 kulcshelyszínein

B RKL20190615011
2020.10.24. 13:39 Módosítva: 2020.10.24. 13:53
Az 56-os forradalom miatt számos budapesti városrész történelmi jelentőséget kapott. Jellemzően frekventált, központi lokációkról van szó, ennek megfelelően a lakáspiacon is kiemelt szerepük van.

Bár a világháborúk, a politikai döntések és a gazdaság helyzete többször is megingatta a magyarországi lakáspiacot, szinte folyamatos növekedés volt a jellemző a múlt században. Az Index már a „Budapest 100” apropóján megírta, hogy az első világháború alatt visszaeső építkezések száma az 1920-as években gyorsan növekedett. Tíz év alatt a lakásállomány rendkívüli ütemben, közel 20 százalékkal bővült.

A háború, majd az elcsatolt területekről érkező menekültek miatt kialakult lakásínséget ebben az időszakban lakáspiaci konjunktúra követte, ennek eredményeként 1930-ban már közel 2,2 millió lakásnál járt Magyarország. A Statisztikai Szemle című folyóirat 98. évfolyamának 6. számában – azaz idén júniusban – megjelent, Székely Gáborné által írt, „Száz év a magyarországi lakásstatisztikában” című tanulmány szerint több mint egy évtizeddel később, 1941-ben már majdnem 2,4 millió, a második világháború után – 1949-ben – pedig közel 2,5 millió lakóingatlanból állt az állomány.

Forradalmi helyek – négyzeméterárakkal

Ilyen lakáspiaci helyzetben jött az 1956-os forradalom. Az akkori események számos településen zajlottak. Az Index az ingatlan.com segítségével annak járt utána, hogy a kiemelt budapesti forradalmi helyszínek környékén ma mennyiért kínálják a lakásokat a tulajdonosok.

Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője lapunknak azt mondta:

A budapesti események közül sok olyan városrészekben zajlott, amelyek az elmúlt időszakban a legnépszerűbbeknek számítottak lakáspiaci szempontból.

  • Például a Műegyetem környéke
  • vagy az évtizedekkel ezelőtt még lesajnált VIII. kerület belvároshoz közel eső része, a Corvin köz és környéke, amely tempós drágulást produkált az utóbbi években,
  • a Bem tér
  • vagy a Parlamentnél lévő lakások a Duna közelsége, a központi elhelyezkedés és a jó közlekedés miatt eleve a drágább környékek közé tartoztak mindig.

Az ingatlan.com a kínálati piac medián négyzetméterárait vizsgálta az egyes utcákban, tereken, valamint városrészekben. (A medián négyzetméterár azt jelenti, hogy a meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták az eladók.) Október végén a következő volt a helyzet:

  • A Műegyetem közelében, a XI. kerület lágymányosi részén átlagosan 801 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a lakásokat a tulajdonosok.
  • A VIII. kerületben a Corvin köz környékén, a Corvin-negyedben, a Práter utcában, a József körúton az átlagos kínálati négyzetméterár közel 700 ezer forintot tett ki. A magában a Corvin közben lévő társasházak lakásait pedig 920 ezer forintos ár jellemzi.
  • A Magyar Rádió egykori székházának helyet adó, a Pollack Mihály teret érintő Bródy Sándor utcában 725 ezer forintos mediánt mutatnak az ingatlan.com adatai.
  • Az V. kerületben a Duna-part közelében 1,1-1,2 millió forintért hirdették a lakások négyzetméterét, de például a Parlamenthez, azaz a Kossuth térhez vezető Akadémia utcában vagy az Alkotmány utcában 2 millió forint felett vannak az árak.
  • A Duna másik oldalán, a Bem téren pedig 810 ezer forintnál tartanak.

Drága Belváros

Balogh László azt is elmondta, hogy a hivatalos utcaszintű KSH-adatok is igazolják, hogy a Kossuth tér és a Széchenyi tér környéke a legdrágább lokációt jelentik a piacon.

Egyelőre csak a 2018-as konkrét adásvételi adatok, vagyis a tényszerű eladási árak állnak rendelkezésre, amelyek szerint a tíz legdrágább budapesti helyből nyolc az V. kerületben található. A Dorottya utca mellett a Vértanúk tere, a Vörösmarty tér, a Vécsey utca, a Garibaldi utca, a Zrínyi utca, a Ferenciek tere és az Apáczai Csere János utca tartozott két évvel ezelőtt a legmagasabb árkategóriába.

Merre tovább, lakáspiac?

Balogh László a budapesti és az országos lakáspiac alakulásáról általánosságban azt mondta, a koronavírus-járvány felborította az eredeti menetrendet.

A kereslet és a kínálat is visszafogottabbá vált, egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni arra, hogy mikor kap újabb lendületet a használt és az új lakások piaca. Ehhez mindenesetre szükség lesz arra, hogy a járványhatás eltűnjön a piacról, a gazdaság újból erőre kapjon. Várhatóan az állami lakásprogram bővítése, többek között a lakásépítési áfa 5 százalékra való csökkentése, az illeték elengedése a csokkal vásárolt lakásoknál is segítheti a lakáspiac élénkülését. Emellett a lakásfelújításokhoz januártól igénybe vehető, maximum 3 millió forintos állami támogatás várhatóan a lakáspiac eddig kicsit háttérbe szoruló szegmensét, a felújítandó lakóingatlanok piacát rázhatja fel.

(Borítókép: Bérház a Ferenc körút és Üllői út sarkán, átjáróval a Corvin köz felé. Fotó: Róka László / MTI)