Brit elemzők szerint nincs probléma az államadósságok példátlanul meredek emelkedésével

2020.10.28. 17:27 Módosítva: 2020.10.28. 17:29

Londoni makrogazdasági elemzők szerint a jelenlegi globális inflációs- és kamatkörnyezetben nem feltétlenül ad okot aggodalomra az államadósság-ráták és az államháztartási hiányok szinte példátlanul meredek növekedése – írja az MTI.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdaságelemző műhelye szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy a világ húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága (G20) az év eleje óta 11 ezer milliárd dollár értékű költségvetési programot hirdetett meg a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése céljából.

Ez az élénkítő és gazdaságvédő csomag nagyjából megegyezik Japán, Németország és Franciaország együtt számolt éves hazai össztermékével (GDP).

Az intézkedések számos vállalatot és munkahelyet megmentettek és stabilizálták a piacokat. Várható következményeik között lesz ugyanakkor, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlett ipari gazdaságaiban átlagosan 17 százalékra duzzad a GDP-arányos államháztartási hiány, az államadósság-ráták pedig a hazai össztermék 140 százalékának környékére emelkednek – áll az EIU szerdai kimutatásában.

A ház szerint a múltban az ilyen mértékű eladósodás jókora riadalmat keltett volna a közgazdászok körében és indulatoktól fűtött vitákat kavart volna arról, hogy melyik ország lesz az első, ahol államadósság-válság alakul ki.

Most azonban a jelek szerint nem ez a helyzet, és ennek alapvetően két fő magyarázata van. Az egyik, hogy a kormányok a már amúgy is üres államkassza további megcsapolása helyett a jegybankokra bízták a kiadások finanszírozását: az utóbbi néhány hónapban az amerikai, a japán, az euróövezeti és a brit jegybank együtt 3700 milliárd dollárnak megfelelő mennyiségi enyhítési kereteket hozott létre állampapírok és vállalati kötvények vásárlására.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve márciusban és áprilisban alig öt hét alatt 1300 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt vásárolt fel; ez a 2019-ben mért teljes szövetségi szintű amerikai államháztartási deficittel azonos jegybanki likviditásforrásnak felelt meg – áll az EIU szerdai elemzésében.

A ház kiemeli azt is, hogy a Federal Reserve az amerikai vállalati szektorban is hatalmas befolyásra tett szert, mivel a kint lévő vállalati kötvényállománynak immár a 11 százalékát birtokolja.

Az aggályok és a viták elmaradásának másik oka az EIU brit elemzői szerint az, hogy a jelenlegi alacsony inflációs közegben a felhalmozódott szuverén adóssághalmaz idővel eróziónak indul, és a zéró körüli kamatok környezetében az adósságszolgálat gyakorlatilag semmibe nem kerül. Mindemellett pedig hosszabb távon az is a felhalmozódott államadósságok leépítését segíti elő, ha a nominális GDP-növekedés meghaladja a kamatszintet.

Ráadásul a helyzet valójában nem is ismeretlen: a második világháború után az Egyesült Államok GDP-arányos államadósság-rátája 112 százalék, Nagy-Britanniáé 259 százalék volt – ismerteti az Economist Intelligence Unit szerdán közölt tanulmánya.

Más globális elemzőműhelyek azonban kevésbé derűlátók. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő e hónap közepén az addigi Aa2-ről egy fokozattal Aa3-ra rontva a hosszú futamidejű brit államadósság-kötelezettségek osztályzatát, egyebek mellett azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a koronavírus-járvány várhatóan fokozza a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő negatív makrogazdasági hatásokat.

A koronavírus-járvány drámai hatásait tükrözik a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai is, amelyek szerint a folyó pénzügyi év szeptemberben zárult első felének végén a nettó brit államadósság-ráta a hazai össztermék csaknem 103,5 százalékával volt egyenlő, ami hatvan éve nem mért csúcsot jelent.

A járvány a reálgazdaságban is példátlan veszteségeket okozott: az ONS végleges adatainak értelmében az idei második negyedévben 19,8 százalékkal zuhant a brit GDP-érték az első három hónaphoz viszonyítva.