Tükörbe kellene nézni a helyettes államtitkár szerint a fázós tüntetőknek is

2020.11.04. 13:37 Módosítva: 2020.11.04. 14:33
Annak ellenére érvényesülnek majd a magyar érdekek az európai uniós közös agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokon, hogy négy fázós ember tüntetett korábban az esőben Luxemburgban, meg volt pár kirohanás a Twitteren. Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság által tartott eseményen beszélt arról, hogy milyen út vezetett addig, hogy októberben sikerült megállapodni a közös agrárpolitika 2023–27 közötti szabályrendszeréről. Ütni kell a vasat, a küzdelmek nem értek véget.

Komoly háttérszámítások bizonyítják, hogy bár az intenzív mezőgazdasági termelésnek tagadhatatlanul vannak környezeti hatásai, de sokszor túlzók és megalapozatlanok a környezetvédők, „klímaharcosok” állításai – erről az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt egy szakmai fórumon.

Szerinte a kritikusok abban tévednek a legnagyobbat, hogy a jelenkori agrárpolitikai törekvések a biodiverzitás (biológiai sokféleség) csökkenéséhez vezetnek. Meg kell nézni a pandémia időszakát, március óta csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, az üvegházhatás, szóval, „akik gyaláznak minket, inkább azon gondolkodjanak el, miközben tükörbe néznek, hogy kell-e ennyit utazgatni, kell-e a luxusnyaralás” – szakadt ki Juhász Anikóból.

Támad a média

A helyettes államtitkár szerint már nemcsak verbális, de fizikai támadásokra is van példa, a nyugati és északi média mellett a hazaiban is megjelent a mezőgazdasági termelés egyoldalú hibáztatása.

Juhász nem tagadta, fontos bemutatni, hogy az elmúlt időszakban milyen hibákat követtek el akkor, amikor a támogatásokért lobbiztak, vagy akár a felhasználásban. „A közigazgatásnak fel kell kötnie a gatyáját!” – szúrta oda az eseményen elsősorban arra utalva, hogy az agrártámogatások kifizetése jelen körülmények között nem feltétlenül optimális, szavai szerint az egész folyamat mögé elkel egy sokkal feszesebb indikátorrendszer.

Háttérelemzéseket kell végeznünk, meg kell mutatni a gazdálkodónak, hogy mi is a valóság, mit kell tenniük, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

A helyettes államtitkár véleménye, hogy a megfelelő kommunikáció túlmutat a minisztérium és az agrárszektor közötti párbeszéden, mivel azzal a szektoron kívül, szélesebb körben is támogatottságot szerezhetnek.

„Nem létezhet városi élet vidék nélkül; nem akarunk bioüzemekből táplálkozni vagy 3D-s nyomtatóval készült élelmiszereket fogyasztani” – ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzottak el még el az eseményen. Az ágazat szakértői megjegyezték, be kell mutatni az elért eredményeket, meg azt is, hogy pontosan mi zajlik, sokszor mennyire kiegyensúlyozatlanok a viszonyok, elég csak a harmadik országokból érkező árukra gondolni – azoknak a beszállítóknak más, alacsonyabb feltételeket kell teljesíteni, mint EU-s kollégáiknak.

Miről van szó?

Érvényesítik a magyar érdekeket az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalásokban, ugyanakkor annak folyamatában „csak egy mérföldkő” volt a tagországok mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek október végi luxemburgi ülése, amelyen megállapodásra jutottak a KAP 2023–27 közötti szabályrendszeréről. 2021-ig tart a jogszabályok tárgyalási folyamata, a tagállami KAP-stratégiai tervek véglegesítésének és hivatalos benyújtásának, a nemzeti jogszabályok elfogadásának pedig legkésőbb 2021 végén le kell zajlania. A KAP-tárgyalásokban a tartalomról döntenek, azonban kulcskérdések a hétéves keretköltségvetésről (MFF) szóló döntések is, amelyek meghatározzák a KAP finanszírozását és néhány fontos keretszabályt. A KAP részaránya a 2021–27 közötti időszakban ugyan visszaesik, de az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben nem csökken 30 százalék alá.