Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Tényleg éhen fognak halni a katások, ha nyugdíjba vonulnak?

GettyImages-993076064
2020.11.07. 10:40
A kata kényelmes és olcsó, de aki hosszú évekig katázna, annak máshonnan kell előteremtenie a nyugdíjasévekre valót.

A biztosítási ügynökök évek óta folyamatosan hívogatják a katásokat azzal, hogy nem lesz nyugdíjuk, és ezen csak úgy lehet segíteni, ha minél hamarabb valamilyen megtakarítási formába pakolják a pénzüket. És mi másba, mint egy jó kis nyugdíjbiztosításba. De tényleg így van ez? Tényleg nem lesz nyugdíja a katásoknak, vagy ez csak egy ócska trükk? És ha nem, miért nem?

A kata forgalomtól és bevételtől függetlenül havi 50 ezer forint adókötelezettséget jelent. Ez az 50 ezer forint adó nem sok. Összehasonlításképpen: a minimálbér után – ez bruttó 161 ezer forint – a munkaadó és munkavállaló együtt 78 ezer forint adót és járulékot fizet. Az átlagbér után – ez 367 ezer forint – pedig 178 ezret. A kata felső határa 12 millió forint, vagyis a fentiekkel összevetve havonta egymillió forint bevételt is elérhet, az adó azonban 50 ezer forint marad. Ezzel tudja le a katás minden közterhét. Tehát a nyugdíj- és egészségbiztosítását is – utóbbival most nem foglalkozunk.

Kis adó, nagy gond

Mivel a kata révén befizetett nyugdíjjárulék rendkívül kevés, így a várható nyugdíj is az lesz. A kata esetében a járulékalap – amely összeg után kiszámítják a nyugdíjjárulékot – fix összeg, az idén 98, júliustól 102 ezer forint, ami kevesebb, mint a minimálbér. Vagyis úgy kezelik, mintha a katás a minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizetne járulékot – tök mindegy, mekkora volt a valós jövedelme. Ez azonban még nem minden. A nyugdíj összegének megállapításában jelentős szerepe van annak is, hogy mennyi szolgálati időt szerez a munkavállaló.

Leegyszerűsítve: 40 év az elvárható, ha ennél többet szerez valaki, akkor a nyugdíja nagyobb lesz, ám ha kevesebbet, akkor sokkal kisebb. Márpedig a kata alapvetően rövidebb szolgálati időt jelent 2016 óta, fokozatosan egyre rövidebbet. Az idén 360 nap katázás már csak 222 napot jelent a szolgálati időben. Vagyis ha minden így marad, és még tíz évig katázik valaki, akkor 3600 nap helyett 2220 nap lesz a szolgálati idő. A különbség majdnem négy év. Ez a négy év akár tízezer forintokban is mérhető különbséget jelent a nyugdíj összegében.

Ezen úgy lehet segíteni, hogy 50 ezer forint helyett 75 ezer forint katát fizet a vállalkozó, az emelt összegű kata ugyanis nem jelent csökkentett szolgálati időt. Emelt összegű katát azonban elvétve fizetnek.

Hogy mennyi lesz a katás nyugdíja, lehetetlen kiszámítani, pontosabban több előfeltevés is szükséges a becsléshez. A legfontosabb ilyen, hogy a kata fenn fog-e maradni a további évtizedekben is, lényegében változatlan formában. Ez szinte kizárt (semmilyen adónem nem maradt még fenn változatlanul ennyi időn át), de mivel egyelőre a kata van és működik, ezzel fogunk számolni.

Mennyi lesz az annyi?

A számításunk alapja egy 40-42 éves állampolgár, aki összesen 40 évet fog dolgozni. Pályakezdőként 2002-ben minimálbért keresett, ez közös minden számításnál. Ezt követően eltérő pályaíveket nézünk meg. Az első ilyen a kényszervállalkozás minimálbérre bejelentve, amelyet követett a kata, s azt feltételezzük, hogy ez ki fog tartani a nyugdíjba vonulásáig. Ezt hasonlítjuk össze egy végig minimálbéres járulékfizetéssel, egy olyannal, ahol mostanra a munkavállaló az átlagbért elérte, és egy olyannal, ahol az átlagbér dupláját keresi.

Katásként az alábbiakkal kell számolni: ha emberünk 2013 óta katázik, akkor 2016-tól kezdve a szolgálati ideje kevesebb lesz, mint a valós ledolgozott évek. Ez az eleve rendkívül alacsony járulékalap mellett nagyjából tíz évvel csökkenti a szolgálati időt. Ez azt jelenti, hogy mai értéken számolva a nyugdíja kevesebb mint 55 ezer forint lesz. Ez annyira kevés, hogy a duplája is éppen több, mint a létminimum.

Ma az átlagnyugdíj 144 ezer forint, a létminimumot pedig 101 ezer forintra teszi a Policy Agenda. aki tehát azzal számol, hogy katás marad, amíg lehet, annak azzal is számolnia kell, hogy a nyugdíja semmire nem lesz elég. De még annak a duplája sem.

Ez azt jelenti, hogy a kata legfeljebb kiegészítésként jöhet szóba a teljes szolgálati idő részeként, de erre hosszú távon építeni nem lehet. Megoldás lehet, hogy úgy kell felépíteni a vállalkozás működését, hogy a kata szerint csak ideig-óráig adózzon a vállalkozó, és készüljön arra, hogy nagyobb járulékalap szerint is tudja majd fizetni a járulékokat. Azaz bejelenti magát, és meghatározott jövedelem után fizeti a járulékot.

Másik megoldás, hogy havonta egy jelentősebb összeget valamilyen hosszú távú megtakarításba tesz a katás, így lesz valamekkora kiegészítése a nyugdíj mellé. Azért ehhez elég komoly összeg kell, hiszen a katás nyugdíj csak 55 ezer forint lesz. Vagyis a nyugdíjaskori járadék jelentős részét magának kell előteremteni.

Ehhez több tízmillió forint megtakarítás bizonyosan kell.

Harmadik megoldás, ha a katás céget mellékesben csinálja a szaki munkaviszony mellett. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony révén válik biztosítottá a katás, maga a 25 ezer forint összegű kata ugyanakkor már nem ad hozzá semmit a szolgálati időhöz. Valószínűleg a kettő kombinációja a legjobb megoldás, vagyis ha a munkaviszony mellett a katás bevétel egy részéből hosszú távú megtakarításra is jut.

Mennyivel több a sima nyugdíj, mint a katás?

Sokkal. Már a folyamatosan minimálbért kereső munkavállaló járulékalapja is magasabb lesz, mint a katásé, ráadásul meglesz a 40 év szolgálati ideje is. A pontos nyugdíj összegét kiszámolni természetesen nem lehet, hiszen nem tudni tíz-húsz évre előre, mennyi lesz a bér. A kalkulátorok jellemzően arányosítva becsülik meg a későbbi jövedelmet, ez alapján egy ideális életpálya szerint számolják ki a nyugdíjat. Úgy, mintha azt ma kapná meg a nyugdíjas, vagyis jelenértéken. Az ONYF kalkulátora jóval pontosabb összeget számol, ott viszont csak a meglévő jövedelmet lehet beírni, előre nem lehet becslést készíteni.

Mindezek alapján ha egy munkavállaló folyamatosan a minimálbért kapja, akkor a nyugdíja mai értéken 89 ezer forint lesz. Vagyis másfélszer több, mint a katás nyugdíj. Ha a 2002-es, 50 ezer forint minimálbérhez képest ma már az átlagbért kapja – és várhatóan ez meg is marad –, akkor a nyugdíja mai értéken számolva 175 ezer forint lesz. Ha már az átlagbér dupláját is megkeresi, akkor a becsült nyugdíj mai értéke 240 ezer forint.

Katásként az lenne a feladat, hogy saját megtakarításból az 55 ezer forintot 175 vagy 240 ezer (vagy még magasabb összegre) fel lehessen tornázni.

Ehhez havonta 120–185 ezer forint saját forrás kell, ami évente 1,5–2 millió forint. Ezt az összeget azonban rendkívül nehéz összehozni.