Az egész költségvetési döntéshozatal leállhat a kormány miatt

D MTI20201015007
2020.11.16. 10:49 Módosítva: 2020.11.16. 10:50
Politikai vétót emelhet a kormány Brüsszelben a hétéves uniós költségvetés ellen. Így nagy rá az esély, hogy megáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal.

Azt már a múlt héten rebesgették, a magyar miniszterelnök kész megvétózni az európai uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. Orbán Viktor miniszterelnök erről levelet is írt az EU soros elnöki tisztét ellátó Németországnak. Ismert, az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről.

A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását.

A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a tanács döntene minősített többséggel, tehát Lengyelország és Magyarország nem tudna vétót emelni.

Vétó, de csak politikai

A portfolio.hu úgy tudja, hogy

hétfőn politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021–2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében.

A portál megjegyzi, a német soros elnökség egy ma délutáni brüsszeli tanácskozáson politikai állásfoglalást kér a tagállamoktól, hogy mondják meg: a három szóban forgó jogszabályban mi a politikai álláspontjuk.

A gazdasági lap értesülései szerint 

ezen az eseményen a magyar kormány mind a hétéves keretköltségvetést (MFF), mind a helyreállítási alaphoz szükséges úgynevezett saját források rendeletet (Own Resources Decision, Ord) megvétózza.

Fontos hangsúlyozni, ez nem jelent hivatalos formális, vagyis jogi vétót, csak politikait.

A portfolio.hu összeszedte, hogy mi következik majd a magyar és nagy valószínűséggel lengyel vétóból.

nagy esély van Arra, hogy megáll az egész uniós költségvetési döntéshozatal,

és hatalmas nyomásgyakorlás indulhat a két tagállam felé, hogy engedjenek, ne tartsák fel a többi 25 tagállamot az uniós költségvetési döntések útján akkor, amikor a koronavírus-járvány egyébként is tombol és mielőbb szükség lenne a válságkezelést enyhítő pénzekre. 

A nyomásgyakorlással párhuzamosan a háttérben elindulhat egy egyezkedés, hogy hogyan lehetne módosítani úgy a jogállamisági feltételrendszert, hogy az már elfogadható legyen a két tagállamnak ahhoz, hogy végül az egyhangúságot igénylő MFF-ről legalább minden tagállam megegyezzen.

Amíg ez nem történik meg, addig a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU 2021-től.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán