Vanda, Paula
-4 °C
3 °C

A társasházakra is ráférne a felújítás

DVALI20130401020
2020.11.28. 08:44
Aggasztóan fest a hazai társasházak műszaki állapota és miközben az otthonfelújítási programnál senki nem gondolt a társasházi közös tulajdonokra, a forráshiány mellett a koronavírus-járvány sem tett jót a tervezett felújításoknak.

Pár napja jelent meg a rendelet a 2021-es otthonfelújítási program részleteiről. Ennek értelmében a köztartozásmentes, legalább egy gyermekkel rendelkező vagy gyermeket váró házas-, illetve élettársak számára a jövőre induló lakás- és házfelújításoknak az 50 százalékát utólag megfinanszírozza az állam 6 millió forint értékhatárig. A rendelet pontosan kitér arra, hogy milyen felújítási munkák támogathatók a program keretében, viszont az otthont meglehetősen szűken értelmezi: nem tartalmaz semmilyen elemet a társasházi közös tulajdonokra vonatkozóan.

Közös lónak...

Társadalmi és gazdasági szempontból is meglehetősen

aggályos, hogy míg Magyarországon közel hárommillióan élnek társasházi lakásokban, a jövőre induló felújítási program nemcsak hogy legitimálja azt a társadalmi hagyományt, miszerint mindenki a négy fal között gondolkodjon, hanem egyúttal erősíti is azt.

A társasházi lakástulajdonosok többsége ugyanis az elmúlt évtizedekben sem foglalkozott a közös területeken – mint például lift, lépcsőház, udvar – uralkodó állapotokkal, ezek karbantartását és felújítását jellemzően a közös képviselőkre bízzák. Amivel nem is lenne gond, ha a lakáskasszához járó 30 százalékos állami támogatás nem szűnt volna meg a társasházak részére is, ami a társasházi felújításokat gyakorlatilag befagyasztotta.

„Úgy tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) keretében társasházak számára is kihelyezhető lenne a kedvező, maximum 2,5 százalékos kamatozású hitel, de mivel a bankok jelentős részének fogalma sincs a társasházak működéséről, ezért ez a gyakorlatban szinte nem létezik.

A megoldás az lenne, ha az NHP kihelyezését vonzóbbá tennék a társasházaknak. Ennek értelmében egyszerűsítenék a hitelminősítést, vagy az otthonfelújítási program részeként a társasházakra is kiterjesztenék az igénybe vehető támogatásokat vagy legalább azok egy részét” – fogalmazott dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke.

Látszik, hogy nagy a baj

A probléma súlyosságát jelzi a Magyar Nemzeti Bank 2020 novemberében publikált lakáspiaci jelentésének keretén belüli felmérés eredménye, melyet az MNB a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz közreműködésével végzett. A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, ezek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek. Mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát adja.

A publikált jelentés szerint a felmérésben részt vevő társasházak körében erős a felújítási szándék. Ami kiderült, hogy:

  • 2020-ban a társasházak 31 százaléka tervez felújítási munkálatokat;
  • az elkövetkező három évben 83,4 százalékuk.
  • A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint;
  • ez az 1960 és 1990 között felhúzott épületek esetén évekig 64–77 millió forint;
  • az elmúlt három évtizedben épült házaknál 14–15 millió forint.
  • A társasházaknak csupán 18 százaléka rendelkezik a felújításhoz szükséges teljes összeggel;
  • 26 százalékuk bankhitelt is igénybe venne;
  • 57 százalékuk állami vagy önkormányzati támogatást kíván felhasználni.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös felmérése szerint a hazai lakásállomány 81 százaléka 1990 előtt épült, vagyis 30 évnél öregebb, ezt igazolják a felmérés eredményei is (lásd a fenti táblázatot)

A tervezett felújítások műszaki tartalmát tekintve a leggyakoribb cél:

  • a víz- és csatornarendszer felújítása;
  • az elektromos hálózat felújítása;
  • a homlokzat hőszigetelése
  • és a belső épületrészek festése.

Az elkövetkező 1–2 évben a válaszadók 13 százaléka tervezi megújuló energiaforrás hasznosításának bevezetését.

A válaszadó társasházkezelők az állami támogatások hiányát emelték ki a legnagyobb arányban, 66 százalékban mint a felújítások megvalósulását gátló tényezőt. A második legfontosabbnak a megtakarítások hiányát jelölték meg, ezt a válaszadók 51 százaléka jelezte. A kivitelezési nehézségeket és a tulajdonosi egyetértés hiányát a társasházak 28 és 25 százaléka jelölte meg felújítást gátló tényezőként.

A koronavírus-járvány a társasházak gazdálkodását is negatívan érintette. A társasházak 33 százaléka válaszolta, hogy részben vagy egészben a járvány miatt halasztani kellett a felújítást, 24 százalékuk esetében zárt be legalább ideiglenesen társasházban működő üzlet, 40 százalékuk esetében pedig a lakók körében okozott fizetési nehézségeket a közös költségek terén.

grafikon2.png

A KSH adatai szerint a lakóingatlanok 61 százaléka felújításra szorul, amelyen belül a lakások 37 százaléka esetén már történtek bizonyos felújítások, de továbbiakra is szükség lenne – derül ki a Társasházkezelői kérdőívből (lásd fent)

A problémáról minden jel szerint tudnak már a döntéshozók, hiszen idén szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank 50 pontos javaslatcsomagjában szó esik egy átfogó épület-energiahatékonysági program szükségességéről. Ahogyan ebben olvasható: a hazai lakó- és középület-állomány energiahatékonysága rendkívül gyenge, a beruházások azonban elmaradnak. Egy átfogó felújítási program állami ösztönzőkkel mérethatékonyságán keresztül segíthetne e problémán, csökkentve az üvegházhatásúgáz-kibocsátást (és a rezsikiadásokat), segítve a hazai építőipart és foglalkoztatást. A javaslat szerint 20–40 százalékos vissza nem térítendő támogatási hányadra lehet szükség, ami kiegészítendő lenne állami hitelgaranciával vagy kamattámogatással.

grafikon3.png

„A magyarországi családok legnagyobb részének a legértékesebb vagyoneleme az ingatlana, amiben él. Ha ez egy rossz állapotú, omladozó, életveszélyes társasházban van, a jelenség tömegesen és hosszú távon nemzetgazdasági kockázattá válhat. Várjuk, hogy a közeljövőben legyen olyan, kifejezetten társasházakat célzó felújítási program, mellyel a hazai társasházak többsége élni tud majd” – fogalmazott Dr. Bék Ágnes.

(Borítókép: Egy budapesti társasház. Fotó: Váli Miklós / MTI)