Erőteljesen fegyverkeznek a volt KGST-országok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Több alkalommal is beszámolt róla az Index, hogy a magyar haderőt a kormány igyekszik a XXI. századba vezetni, ami azért sem könnyű, mert több évtizedes lemaradást kell pótolni. A NATO elvárása, hogy a katonai kiadásoknak el kell érni a GDP két százalékát, ami hivatalosan hazánkban 1,6 százalék, a katonai tömb elemzői szerint azonban ez csak 1,33 százalék.
A Lynx-gyár és az újjáéledő magyar hadiipar
A Trianon utáni tilalmat követő rövid felfutástól eltekintve nem volt még ekkora katonai gyárberuházás hazánkban az elmúlt 100 évben.
Ennek is köszönhető, hogy a volt KGST-országok, amelyek tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, az elmúlt években hazánkkal együtt dinamikus fegyverkezésbe kezdtek. Ezt megerősítette a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) nyilvántartása, amiről a nepszava.hu is beszámolt. Nagyfokú modernizálást hajtott végre a román, a lengyel és szlovák haderő is, ráadásul Lengyelország és Románia már elérte a NATO által elvárt GDP-százalékot, a magyar kormány szerint hazánk ezt 2024-ben fogja teljesíteni.
Az biztosan tudható, hogy a kormány négy évvel meghosszabbította és egészen 2030-ig kitolta a Zrínyi haderőfejlesztési programot. Az eddigi bejelentett fejlesztések és modernizáció a becslések szerint kétezer milliárd forint körüli összeget tesznek ki.
Újabb haderőfejlesztés a láthatáron?
Magyarországon járt az L–39NG második prototípusa, amely alkalmas lehet a kiképző és könnyű harcigép szerepének betöltésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
