Nőhetnek a különbségek az uniós tagországok között a koronavírus-járvány miatt

Noha az Európai Unió és tagállamai intézkedéseket hoztak a munkahelyek és a vállalkozások megmentésére, a koronavírus-járványnak régiónként különböző hatása, valamint a tagállamok eltérő gazdaságtámogatási képessége miatt megnőhetnek a közöttük lévő gazdasági különbségek – közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.

Pelczné Gáll Ildikó, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag beszámolója szerint a tagállamok válságkezelési intézkedései megmentettek ugyan munkahelyeket és vállalkozásokat, de elkerülhetetlenül megnövelik a költségvetési hiányt.

Elmondta, a számvevőszék annak kockázatát látja, hogy a következő években a megnövekedett költségvetési hiány fékezheti a gazdasági konvergenciát.

Az uniós kormányzás a jövőben azzal a kihívással fog szembenézni, hogy oly módon kell megterveznie a szokványos szabályokhoz való visszatérést, illetve az új szabályokat, hogy az a tagállamokban ne hátráltassa a világjárványt követő helyreállást, és ne ártson az adósság fenntarthatóságának

– fogalmazott Pelczné Gáll Ildikó.

Az áttekintés szerint a járvány által okozott gazdasági sokkra reagálva a tagállamok a költségvetési intézkedések széles körét fogadták el gazdaságuk támogatására. Az intézkedések zömét kitevő munkahelymegőrzési és állami támogatási programok eddig segítettek elhárítani a tömeges elbocsátásokat. A nemzeti költségvetési intézkedések azonban jelentősen meg fogják növelni az országok költségvetési hiányát és államadósságát. A számvevőszék figyelmeztet a tagállamok közötti gazdasági eltéréseknek és az egyenlő versenyfeltételek torzulásának kockázatára is.

A számvevők elemzésükben kiemelték, hogy az unió rugalmas gazdasági koordinációja megengedte a tagállamoknak, hogy költségvetési ösztönzőkkel, ideiglenes állami támogatással és a költségvetési felső határok felfüggesztésével enyhítsék a kibontakozó gazdasági válságot. Az unió ezenkívül mozgósította a rendelkezésre álló forrásokat, és új biztonsági hálót hozott létre a vállalkozások, a kormányok és a munkavállalók számára.

Az Európai Tanács júliusban egyezett meg az unió következő hétéves költségvetésnek és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 1800 milliárd eurót kitevő költségvetéséről, ami – szavaik szerint – támogatni fogja a fenntartható és ellenálló helyreállítást. Az uniós számvevőszék azonban figyelmeztet: nem szavatolható, hogy ezek az intézkedések elősegítik a fenntartható növekedést, és növelik a tagállamok közötti konvergenciát. A támogatás eredményessége döntően attól függ, hogy mennyire képes kezelni a válság tényleges hatásait, illetve növelni a tagállamok kapacitását gazdaságuk támogatására és új intézkedések megfelelő végrehajtására.