Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-8 °C
-1 °C

Átment az uniós büdzsé, de mikor lesz ebből pénzünk?

K EPA20201111059
2020.12.10. 19:53
1800 milliárdos kérdés volt, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elálljon a EU-költségvetést blokkolni tervezett vétótól. Az összeg mintegy 40 százalékát teszi ki a gazdaságok újraindítására életre hívott mentőalap. Megnéztük, milyen úton és milyen sebességgel lehet hozzájutni az áhított forráshoz.

Miután a német uniós elnökség véres verejtékkel összehozott egy kompromisszumot a jogállamisági mechanizmus ügyében, a magyar és a lengyel vétó veszélye elmúlt, és ezzel elhárult az akadály, hogy az EU-27-ek elfogadják a következő hétéves költségvetést (MFF), illetve a koronavírus-járvány hatásait tompító újjáépítési tervét (Next Generation EU – NGEU).

Novemberi cikkünkben részletesen foglalkoztunk már vele, hogy Magyarország számára gazdasági téren egyértelműen az érné meg, ha Orbán Viktor nem vétózna. Az NGEU gerincét adó helyreállítási alap (RRF) két zsebéből részesülhetünk

  • egyrészt vissza nem térítendő támogatásból (390 milliárd euró a teljes összeg 2018-as áron),
  • emellett pedig olyan kedvező kamatozású hitelt (360 milliárd euró a teljes összeg 2018-as áron) tudunk felvenni az NGEU-ból, amely a nemzetközi piacon nem elérhető.

Magyarország a vissza nem térítendő támogatásból maximum 8,24 milliárd euróra jogosult a következő hét évben, a hitelből pedig 8,91 milliárdra.

Darvas Zsolttal, a Corvinus oktatójával és a Bruegel Intézet elemzőjével néztük át korábban a 2021–2027-es uniós büdzsé és a helyreállítási alap magyar „részesedését”, most is hozzá fordultunk. Kiknek volt a legfontosabb, hogy a magyarok és a lengyelek ejtsék a vétót, mi a következő lépés a büdzsé elfogadása nyomán, mi lett volna, ha nincs megállapodás, meddig érkeznek még források a 2014–2020-as költségvetésből? Ezeket a kérdéseket jártuk körül.

Kitikkadt déliek

A következő hétéves költségvetés mintegy 1074 milliárd eurót irányoz elő az unió számára, ehhez jön a közel 750 milliárd eurós helyreállítási alap. Erre a több mint 1800 milliárdos keretre mondtak igent most a tagállamok. A lebegtetett magyar és lengyel vétó a Covid–19-járvány által leginkább sújtott tagállamok körében okozott komoly riadalmat: Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak olyan mértékben tépázta meg a gazdaságát, munkaerő-piacát a vírushelyzet, hogy kis túlzással heteken, hónapokon belül szükségük lenne az NGEU-ból nekik járó összegre. Lássuk, hogyan és mikor férnek hozzá!

Azután, hogy az Európai Tanács (ET) most elfogadta a közös álláspontot a büdzséről, az Európai Parlament elé kerül a költségvetés, amelynek jóvá kell hagynia. (Az EP kérhet módosításokat, ennek bizottságokon kell keresztülmennie, majd a büdzsé visszakerül az ET elé, s újabb elfogadtatási kör jön.) Bár a parlament számos képviselője elégedetlen a jogállamisági eljárásra kialkudott kompromisszummal, a feszült gazdasági helyzetben bizonyosan nem fognak sokáig tanakodni a büdzsé és a helyreállítási alap fölött. A megroggyant gazdaságok számára az NGEU-források elfogadása most a legfontosabb, hisz ebből tudják elkezdeni az újjáépítést.

A tagállamok éppen ezért már gőzerővel dolgozzák ki azokat a terveket, amelyek alapján különböző célokra forrásokat juttathat nekik az EU. A háttérben folyamatosan egyeztettek az Európai Bizottsággal ezekről a programokról, ami a mi esetünkben különösen érdekes. Hiszen miközben Orbán Viktor folyamatosan és magabiztosan fenyegetett a vétóval, illetve hangsúlyozta, hogy a saját erejéből, uniós helyreállítási alap nélkül is évekig bírja az ország,

a pénzügyminisztérium munkatársainak ezalatt minden bizonnyal gőzerővel kellett dolgozniuk, hogy ha a miniszterelnök lemond a vétóról, a lehető leghamarabb be tudjuk nyújtani a részletes projekteket tartalmazó javaslatainkat a kívánt források lehívásához az NGEU-ból.

A tagállami javaslatokat az Európai Bizottság véleményezi, és az Európai Unió Tanácsában működő pénzügyminiszterek tanácsa hagyja jóvá szavazás során. Ha ez megtörtént, indulhat a megvalósítás, az uniós szerveken nem fog múlni, hogy a pénzeket mielőbb elkezdhessék lehívni. Annál több múlik az EU-tagokon, akiknek igyekezniük kell a projektcsomagok összeállításával. Darvas Zsolt prognózisa szerint áprilisig várhatóan mindenki benyújtja a javaslatait, de Spanyolország például már közzé is tette részletes terveit, tehát ha átmegy végre az uniós büdzsé és az NGEU, és életbe lép az erről szóló jogszabály, ők már hivatalosan kérelmezhetik is a vissza nem térítendő támogatást és a hitelt.

Három hónap alatt dönteni kell

A júliusi EU-csúcson megállapodás született, hogy az Európai Bizottságnak 2 hónapon belül kell értékelnie az egyes nemzeti terveket. Ez alapján az Európai Tanácsnak 4 héten belül kell döntést hoznia. Vagyis ha Magyarország úgy döntene, hogy elkezdi lehívni a 2021-es maximális keretét, három hónapon belül meg kell születnie a döntésnek. (Ha egyszerre nyújtja be a kérelmeket sok tagország, akkor a három hónapos elbírálás tűnik valószínűbbnek, ha csak néhányan teszik ezt, akkor rövidülhet a döntési idő.) Úgy tűnik tehát, hogy azok a tagországok, akik idejekorán elkezdték kidolgozni a mentőcsomagjukhoz szükséges terveket, hamarabb hozzájuthatnak a támogatáshoz.

A júliusi csúcson arról is döntés született, hogy 2021-ben lesz egy 10 százalékos előfinanszírozás a legnagyobb RRF-alapból. Arra nincsen még pontos határidő, hogy erre mennyi idővel az elfogadás után lehet számítani, de feltehetően egy-két hónapnál nem fog többi időt igénybe venni.

Így összességében a tervek benyújtása után 4-5 hónappal várható az első kifizetés, amely Magyarország esetén várhatóan 675 millió euró körül lesz az RRF-támogatásokból.

Az NGEU többi komponenséből is várható kifizetés már 2021-ben, de azok valamivel lassabban érkeznek majd. És ha a magyar kormány az újjáépítési csomag kedvezményes kamatozású hitelkeretét is maximálisan kihasználja, akkor 891 millió euró kedvezményes kamatozású hitelt is kaphatunk viszonylag gyorsan.

Ha mégsem fogadták volna el a költségvetést, a tagországoknak akkor sem kellett volna rögvest bedobni a törülközőt, hiszen a 2014–2020-as büdzsé forrásait még egészen 2023-ig folyósítja az unió. A mai napig a tagországok összesítve még csak az elérhető strukturális források 47 százalékát hívták le, Magyarország pedig 50 százalékon áll, a maradék 50 százalékot a következő három évben fogja megkapni.

Darvas Zsolt ennek kapcsán rávilágított:

ha maradt volna a vétó, akkor is érkeztek volna uniós pénzek Magyarországra, csak sokkal lassabban, és kisebb összegben.

Hiszen egyrészt a helyreállítási alapból nem kaptunk volna semmit, másrészt ha nincs elfogadott költségvetés 2021–2027-re, akkor életbe lép a tizenkettedek rendszere. Ennek értelmében 2021 januárjától minden hónapban csak az előző év büdzséjének 1/12 része használható fel. Azonban a tizenketted teljes kifizetése sem automatikus, mivel egyes új programok valószínűleg nem tudnak elindulni.

Az Európai Bizottság becslése szerint ez esetben nagyjából negyedével csökkent volna az uniós költségvetés.

(Borítókép: Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelős tagja felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén MTI / EPA / REUTERS / Yves Herman)



  • Vennék
  • Hírek