Ha hitele van, most lesz feladata a törlesztési moratóriummal

Amikor tavasszal az első hullámmal betört az akkor még igencsak ismeretlen természetű koronavírus, és vele együtt világszerte elkezdődtek a rengeteg bizonytalansággal járó lezárások, az európai vezetők segítségként alapvetően kétféle hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be.

Az egyik verzió szerint maguk az ügyfelek jelentkezhettek a moratóriumért, ha a járványhelyzet hatására fizetési nehézségeik támadtak. Vagy a második esetben általános, a hiteltörlesztésnél mindenki számára automatikus fizetési haladékot biztosítottak a kormányok.

Magyarországon március 19-től az utóbbi érvényesült, mikor minden egyes hiteltípusnál mind a lakossági, mind a céges ügyfelek ugyanúgy megkapták a halasztás lehetőségét. Aki pedig továbbra is szerette volna szerződésszerűen fizetni a hitelét, megtehette, ha mindezt jelezte a bankja felé.

A széles körű moratórium azonban az év végével lejár, és csak bizonyos, a járványhelyzetet leginkább megszenvedő rétegek számára él tovább. Kik és milyen feltételekkel kapnak újabb hitelfizetési haladékot 2021. július 1-ig? És mire számítsanak a többiek? Mi vár bennünket a végén a kasszánál?

Ismét kínzó kérdésekre válaszol az Index a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban Bógyi Attila, Magyar Bankszövetség munkacsoporti elnökének közreműködésével, hogy senkit se érjen váratlan meglepetés, és még azelőtt rendezhesse a hitelügyleteit, mielőtt bajba kerülne.

1. Január 1-től kikre vonatkozik a meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium?

A törvény által meghatározott négy kiemelt társadalmi csoportba tartozókra:

• a gyermeket várókra, illetve gyermeket nevelőkre;
• a nyugdíjasokra;
• a munkanélküliekre;
• a közfoglalkoztatottakra.

Lakossági oldalról eddig nem kevesen, megközelítőleg 1,6 millióan éltek a moratórium lehetőségével. A januártól érvényes szűkítés alapján a kormány úgy becsüli, hogy körülbelül 750 ezren lehetnek jogosultak a meghosszabbított moratóriumra.

2. Automatikusan jár a moratórium mindazoknak, akik január 1-től is jogosultak rá?

A bankok decemberben elvileg minden érintett ügyfelet megkeresnek a fizetési moratórium meghosszabbításának szabályaival, ahogy tájékoztatnak a vele együttesen érvényes hitelfelmondási tilalomról is. Ettől függetlenül érdemes lesz figyelni a bankok hivatalos oldalait, tájékoztatóit.

Aki az említett csoportok valamelyikébe tartozik, őt január 1-től továbbra is megilleti a hiteltörlesztési moratórium. Ugyanakkor a bankok nem tudják maguktól, hogy az adott ügyfél a négy kiemelt társadalmi csoport valamelyikébe tartozik vagy sem, így ezt külön jeleznünk kell.

Ha valaki jogosultként már most tudja, hogy január 1-től szeretne élni a moratórium lehetőségével, ha lehet, erről legkésőbb december 31-ig értesítse a bankját, és készítse elő a jogosultság igazolásához szükséges papírokat. (Ezeket a cikkben felsoroljuk a későbbiekben.)

A bankot azért kell értesíteni, mert a legtöbb hiteltörlesztés jellemzően a bankszámlákról automatikus havi beszedéssel történik. Ám jobb, ha felkészülünk, mert ezek a most élő moratórium december végi lezárásával egyből újra fognak indulni.

3. Eddig magánszemélyekről beszéltünk. Mely cégek hosszabbíthatják a hiteltörlesztési moratóriumot?

A kormányzati ígéret szerint a vállalatok egy része is számíthat a Moratórium2 segítségére. Az október végi, hitelmoratóriumot meghosszabbító törvény azt írja, a cégek sorsra egy jövőben megjelenő rendeletből derül ki, a részletszabályok azonban egyelőre nem jelentek meg.

Várhatóan a vállalatoknál is bejelentkezéses alapon működik majd a rendszer, a jogosultságot pedig igazolni kell. A korábbi bejelentések alapján valószínűsíthető, hogy a hiteltörlesztési moratóriumot 25 százalékos bevételkiesésnél lehet majd igénybe venni.

4. A Moratórium2-vel változik-e az érintett hitelek köre? Mely hitelekre lehet továbbra is igénybe venni?

A hosszabbítás ugyanúgy a 2020. március 18-án már fennálló és már folyósított ügyletekre terjed ki. Közülük egy sem lett kizárva. Így a január 1-től meghosszabbított fizetési moratórium többek között ugyanúgy érvényes

• a lakáshitelekre;
• a jelzáloghitelekre;
• a személyi kölcsönökre;
• az autóhitelekre;
• a gyorskölcsönökre;
• az áruhitelekre;
• a hitelkártyákra;
• a folyószámlahitelekre;
• a diákhitelekre;
• a vállalati hitelekre stb.

5. Változhat-e a törlesztőrészlet, miután lejár a moratórium, és a hitelemet újból fizetnem kell?

A szabályok szerint a moratóriumot követően – azaz 2021. január 1. és július 1. után – nem lehet magasabb az adós által fizetett törlesztőrészlet, mint amennyit az eredeti szerződés szerint fizetne.

Miután lejár a moratórium, úgy kell meghatározni a futamidőt, és úgy kell szétporlasztani a moratórium alatt felgyűlt, meg nem fizetett kamatot, hogy annak az együttes összege ne legyen magasabb, mint amit az ügyfél akkor fizetett volna, ha nem vett volna részt a moratóriumban

– fogalmazott az Indexnek Bógyi Attila, a Bankszövetség munkacsoporti elnöke.

6. Mekkora futamidő-kitolódással kalkulálhatunk, miután lejárt a moratórium?

A futamidő mindenképpen menetrendszerűen meghosszabbodik a moratóriumban töltött idővel. Emellett magának az előbb leírt kamatporlasztásnak is van egy minimális futamidő-növelő hatása. Ez azonban minden ügyletnél egyedi, és függ a hitel típusától és a kamat mértékétől is. Például egy relatíve alacsonyabb kamatozású lakáshitelnél értelemszerűen kisebb lesz a futamidő-növelő hatás.

7. Mi fog történni azokkal, akik nem tartoznak a négy felmentett csoport egyikébe sem, mégis hitelfizetési problémáik vannak?

Rájuk az ún. hitelfelmondási tilalom vonatkozik 2021. június 30-ig, továbbá a bankoknak is fel kell keresniük ezeket az ügyfeleket azzal, hogy valamilyen adósvédelmi eszközt ajánljanak fel nekik. A cél ilyenkor egy olyan megoldás születése a bank és az ügyfél közt, amely helyreállítja a fizetőképességet.

A bankszövetségi szakértő azt tanácsolja, ha ügyfélként valaki már most látja, hogy fizetési nehézségei vannak, illetve lesznek a közeljövőben, aktívan keresse a bankját, mert a kezdeti stádiumban jóval egyszerűbb orvosolni a problémát, mint mikor az ügylet már a felmondás közelében jár.

8. Mit jelent a hitelfelmondási tilalom intézménye, és kikre vonatkozik? Milyen megoldás születhet, amennyiben nem tudjuk a hitelt törleszteni?

Ez azoknak szól, akik az év elejéről nem élhetnek a moratórium meghosszabbításával, az eredeti szerződés szerinti összeget azonban valamiért nem tudják fizetni. Ekkor a bankoknak az adóssal együttműködve meg kell próbálniuk úgy módosítani a szerződést, hogy az adós mégis törleszteni tudja a hitelét.

A leggyakoribb opció nagyban hasonlít a hitelfizetési moratóriumhoz, mert a bankok ilyenkor többnyire a törlesztőrészlet csökkentését szokták felajánlani, amelynek egyenes arányos következménye a kitolódó futamidő.

Amennyiben ez mégsem sikerülne, a Moratórium2 lejártával, 2021. június 30. után a bankok felmondhatják a szerződést.

9. Milyen igazolással tudjuk a bank felé bizonyítani, hogy jogosultak vagyunk a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítására?

Ha erre ügyfélként adatkezelési felhatalmazást adunk, a bankok a korábbi hiteligénylési adatokat és a bankszámlára érkező jövedelem adatait felhasználhatják a jogosultság ellenőrzésére. Ilyenkor nem kell a jogosultságot igazoló dokumentumot, papírokat benyújtani.

Viszont ha a bank nem rendelkezik ezekkel az előzetes információkkal, az igénylő a következőkkel igazolhatja a jogosultságát:

Munkanélkülieknél:

• 2020. október 1-jét követően meghozott, álláskeresési járadékot megállapító határozat vagy
• 2020. október 1-jét követően kiállított igazolás a kormányhivatal területileg illetékes munkaügyi kirendeltségétől, hogy állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette.

Közfoglalkoztatottaknál:

• 2020. január 1-jét követően megkötött – hatályos – közfoglalkoztatási szerződés vagy
• 2020. január 1-jét követően a közfoglalkoztató által kiállított igazolás a közfoglalkoztatói jogviszony fennállásáról.

Gyermeket váró, nevelő családoknál:

• születési anyakönyvi kivonat vagy
• személyi igazolvány és lakcímkártya (együttesen) vagy
• kormányhivatal által kiadott igazolás a családi pótlék folyósításáról vagy
• kormányhivatal által kiadott igazolás a gyermeknevelési támogatás folyósításáról vagy
• önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülésről vagy
• járási hivatal által kiadott igazolás gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultságról.

Amennyiben a gyermek a 25. életévét betöltötte, akkor a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvosszakértői szerv igazolásával kell igazolni.

Örökbe fogadott gyermek esetében pedig az örökbefogadás tényét a gyámhatóság engedélyező határozatával kell igazolni.

Vállalt gyermek esetében:

• a várandósgondozási kiskönyv 1. és 7. oldalának bemutatásával. Időbeli korlátozás: a szülés várható időpontját követő 30 napig, vagy
• orvosi igazolással kell a várandósság betöltött 12. hetét igazolni. Időbeli korlátozás: a szülés várható időpontját követő 30 napig (Az elhalt magzat, halva születés esete miatt szükséges).

25 év feletti, megváltozott munkaképességű gyerek esetén komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) folyósítását igazoló határozat.

Nyugdíjasoknál: (saját jogú öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjas)

• a nyugellátás megállapításáról szóló határozat;
• nyugdíjas-igazolvány;
• a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (pl. az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről küldött, személyre szóló igazolás – nyugdíjértesítő);
• NYUFIG tárgyévi éves értesítő;
• ha a tárgyévben lett nyugdíjas, akkor az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság által kiadott, ellátást megállapító határozat az elszámolással együttesen.

10. Kinek, hova és hogyan kell az igazolásokat benyújtani?

A Bankszövetség szakértője, tekintettel a járványhelyzetre, az javasolja, hogy elsősorban elektronikus úton juttassuk el a dokumentumokat a bankunkhoz. Ez lehet internetbank vagy külön erre a célra létrehozott microsite. Erről egyébkénk a bankok mind adnak tájékoztatást.

(Borítókép: Marjai János / MTI)