Amerikában már több mint egymillió embert beoltottak

Az Egyesült Államokban néhány nappal a Covid–19 elleni első védőoltás december 11-én történt engedélyezése után már egymilliónál is több beoltott betegnél tartanak, egészen pontosan 1 229 009 páciens kapott a vakcinából eddig. Az oltóanyag a Pfizer/BioNTech-vakcina, amely már az első dózis után is értékelhető védelmet nyújt. Nemsokára bekapcsolódik a kampányba a Moderna hasonló eljárással készült oltása is, amelyet egy héttel a Pfizer-vakcina után engedélyeztek Amerikában, azóta pedig Kanadában is zöld utat kapott.

Ezzel az USA megelőzte Kínát, ahol a hivatalos adatok szerint eddig egymillióan kaptak az ottani oltásból. Ennek hitelessége azonban kérdéses lehet, miután már jó ideje ezt a számot közlik a hatóságok, miközben az oltások minden bizonnyal tovább folynak. A harmadik helyen jelenleg Nagy-Britannia áll, ahol Amerikát is megelőzve adták ki az engedélyt a felügyeleti szervek, ugyancsak a Pfizer oltására, így az országban eddig 626 ezren kapták meg a vakcinát.

Ezzel mindenképpen új szakaszba érkezett az új típusú koronavírus elleni küzdelem, habár a nyájimmunitáshoz szükséges 70 százalékos immunitás még messze van. Ezt különösen annak fényében lesz nehéz elérni, hogy bolygónk népessége 7,8 milliárd, illetve hogy a járvány valamennyi kontinensen jelen van, az Antarktiszt is beleértve. Az eddig megrendelt adagokból egyébiránt akár a földkerekség minden lakójának beoltása is lehetséges lenne, mivel

Nagyok azonban az országok és régiók közötti különbségek. A gazdagabb országok elképesztő mennyiségeket rendeltek, Kanada például a teljes lakosságának négyszeresét is be tudná oltani a már megrendelt oltásokkal. Darabszámra India rendelte a legtöbb védőoltást, egymilliárd adagnál is többet, ez azonban nem lenne elegendő a teljes lakosság beoltásához, annak mintegy 85 százaléka kaphat oltást a jelenlegi helyzet szerint. Ezzel szemben a járvánnyal különösen súlyosan érintett Irán a lakossága mindössze 5 százaléka számára elegendő vakcinát rendelt eddig.

Indultak azonban nagyon örvendetes kezdeményezések is, melyek a szegényebb országok védőoltásokkal történő ellátását célozzák. Az egyik ilyen a mexikói milliárdos, Carlos Sim nevéhez fűződik, aki a BBC tudósítása szerint az alapítványa révén egymaga elég vakcinát vásárolt ahhoz, hogy segítségével Latin-Amerika szegényebb országainak lakói is oltáshoz jussanak, nagyrészt az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közreműködésével.

Ilyen kezdeményezés a WHO által szervezett Covax is, melynek keretei között 2 milliárd dózisnyi vakcina kerül majd a szegényebb országokba. Gyártók szerint lebontva messze a brit–svéd AstraZeneca szerződött le a legtöbb oltás szállítására, közel 3 milliárd adag lekötésével. Az ő oltóanyaguk azonban még engedélyezésre vár, és több akadály, illetve furcsaság tapasztalható körülötte. Ilyen például, hogy szeptemberben leállították a klinikai vizsgálatokat nem várt mellékhatások miatt, majd némi ellentmondásba keveredtek az alkalmazott dózisokat illetően is. Ezt követően pedig a cég bejelentette, hogy oltásukat az addig lesajnált orosz vakcinával szeretnék kombinálni a lehető legjobb hatékonyság elérése céljából.

A második legtöbb vakcinára az amerikai Novavax szerződött le, 1,3 milliárd dózissal, ami talán némi aggodalomra adhat okot. Ez a cég ugyanis eddig szinte minden felkapott vírusbetegség ellen ígért már vakcinát, mint például az ebola vagy a zikavírus, viszont soha nem gyártott le egyet sem. Ez annak fényében is bosszantó, hogy közben azért felvettek 1,6 milliárd dollár állami támogatást, amit az amerikai adófizetők bánnak. Jelenleg áprilisra ígérnek eredményeket az éppen folyamatban levő klinikai vizsgálataikról. Részvényeseik persze jól jártak, a cég papírjainak értéke 3000%-ot emelkedett az elmúlt 9 hónapban. Az amerikai–német együttműködés eredménye során született Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig összesen 716 millió adagot rendeltek világszerte, és az első szállítmányok ma reggel már meg is érkeztek Magyarországra.

(Borítókép: A New York-i Tűzoltósági Sürgősségi Orvosi Szolgálat (FDNY EMS) dolgozói 15 percig ülve várakoznak, miután a Moderna koronavírus elleni oltását megkapták Manhattanben 2020. december 23-án. Fotó: Carlo Allegri / Reuters)