Gusztáv
-7 °C
-1 °C

Súlyos veszteséggel működnek a hazai stadionok

D  YT20191115038
2020.12.29. 12:59 Módosítva: 2020.12.29. 12:59
Tizenkét NB I-es és három másodosztályú futballklubot kérdeztünk meg arról, 2019-ben mennyit költöttek a stadionjukra, és mennyi bevételt tudtak összehozni. Három esetben kaptunk érdemi választ. Pedig nem ártana számot adni arról, sikerül-e az adófizetők „támogatása" nélkül, a piacról érkező forrásból üzemeltetni a létesítményeket, hiszen ez volna az egészséges működés alapja.

Az elmúlt években a stadion szinte szitokszóvá vált Magyarországon, divatossá – a koronavírus kezdete óta pedig egyre életszerűbbé – vált kiszámolni, hány lélegeztetőgépet lehet vásárolni egy több tízmilliárdért épített aréna büdzséjéből. Keveseket izgatna, hogy több tízmilliárdnyi közpénzből épülnek fel új létesítmények, ha a focink színvonala, népszerűsége, tőkevonzó képessége az eget verdesné, de sajnos erről szó sincs.

Amellett, hogy a magyar szurkolók a legritkább esetben képesek csak megtölteni a lelátókat,

súlyos gond, hogy a labdarúgóklubok nem tudják saját erőből fenntartani a stadionjaikat,

így nem csupán a megépítésükhöz volt szükség rengeteg adóforintra, de a fenntartásukhoz is. Üdítő kivételt jelentett például a Debrecen, melynek üzemeltetője 2017-ben elsőként tudott pozitív mérleget készíteni a Nagyerdei Stadionban. A Ferencváros nemzetközi mintára a Groupama vállalatnak adta el stadionja nevét, az üzemeltetést végző SportFive koncertekkel, céges rendezvényekkel, konferenciákkal próbálja nyereségessé tenni a működtetést.

A többi klub stadionbüdzséjéről viszont nem sokat lehetett hallani, ezért körkérdést intéztünk hozzájuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 2019-ben mekkora bevételt és kiadást jelentett a létesítmény fenntartása, illetve hogy a klub működteti a stadiont, külsős cég vagy az önkormányzat. Azért a 2019-es évet választottuk, mert nem akartuk, hogy a pandémia által tönkretett 2020-as adatok torz képet adjanak.

Nem túl közlékenyek a magyar klubok

Tizenkét NB I-es és három NB II-es csapatnak küldtük el a kérdéseinket, és 16 nap várakozás után egy (!) első osztályú és két másodosztályú csapattól kaptunk érdemi választ.

A Haladás – melyről lehet tudni, hogy többek között a stadionüzemeltetés miatt került lehetetlen helyzetbe – villámgyorsan elküldte a válaszokat. Az arénát egy külsős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. Üzemelteti. Az önkormányzat jövő évtől szeretné átadni a fenntartást a magyar államnak. A stadionra tavaly 120 millió forintot kellett költeni, a bevételi oldalon 40 millió forint áll, mely kizárólag a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. bevétele, nem az egész Haladás Sportkomplexumé.

A 2018-ban átadott MOL Aréna a Mol Fehérvár otthona, itt Székesfehérvár Kommunikációs Központjától kaptunk választ, a stadiont ugyanis az önkormányzat tartja fenn. Itt a bevétel nettó 349,3 millió forintot összesített, amely tartalmazza a bérleti díjakat és a rendezvények bevételeit, a kiadás pedig 486,9 millió forint. Ebben az összegben a stadion üzemeltetési költségei mellett a Sóstó Természetvédelmi Terület látogatóközpontjának költségei is benne vannak.

Debrecenből Páll László, a Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója írt nekünk válaszlevelet, a korábbi pozitív hírek tükrében különösen kíváncsiak voltunk arra, mi áll benne. Páll László többéves tapasztalat alapján írt fenntartási költséget, ez 300-360 millió forint, míg a rendezvényekből tavaly 260 millió forint futott be.

És akkor ezzel a sor végére is értünk, összegezzük az eredményt: a Haladás 80, a Mol Fehérvár 138, a Debrecen legkevesebb 40 millió forintos mínusszal zárta 2019-et, ha a stadionbüdzsét nézzük, a Fehérvár esetében nemcsak a stadionra kellett költeni, de a Sóstó Természetvédelmi Terület látogatóközpontjára is.

A további válaszokat röviden összefoglaljuk.

„Nem kívánjuk nyilvánosságra hozni”

A Honvéd sajtófőnökétől botor módon először szintén a 2019-es adatokat kértük, de a Bozsik Stadiont abban az évben már elkezdték bontani, így a 2018-as adatokkal is megelégedtünk (volna). Az a válasz jött, hogy mivel a klub nemcsak a stadiont, hanem az egész komplexumot (edzőpályák, akadémia, klubház) működtette, így nem tudnak pontos, kizárólag a stadionra vonatkozó kimutatást közölni, az új Bozsik Aréna esetében változhat majd ez a helyzet.

A DVTK sajtófőnöke megköszönte a megkeresésünket, de most nem szeretett volna élni a lehetőséggel, tegyük hozzá, a klubot most adta el Leisztinger Tamás, ez most valóban fontosabb elfoglaltságnak tűnik. A Budafok részéről csak a megfogalmazásban volt különbség:

A kért költségvetési adatokat klubunk nem kívánja nyilvánosságra hozni.

Az Újpest válaszán – szemantikai értelemben is – meglepődtünk, ugyanis a lilák a következőket írták:

a klub üzemelteti saját magát, tartja fent a stadiont, a játékosokat és a dolgozókat, illetve az akadémiát, a többi kérdésére nem válaszolhatunk, mivel üzleti titok.

Az egyedi válasz mögött talán az állhat, hogy a belga tulajdonos évek óta háborúzik az állami tulajdonú, az UTE kezelésében lévő, az Újpest FC által csak bérelt Szusza Ferenc Stadion különböző ügyeiben (szedett-vedett stadionrekonstrukció, pályafűtési mizériák és így tovább).

A Zalaegerszeg kérdéseinkre válaszul az éves kimutatását küldte el nekünk, ám sem a mérlegből, sem a kiegészítő mellékletből nem derült ki, hogy mely tétel vonatkozik a stadion fenntartására, így segítséget kértünk. A klub sajtósa ugyan ezután is készséges volt, de a klubvezetés nem kívánt további részletekkel szolgálni.

Az FTC stadionköltségeit illetően az üzemeltetést végző SportFive-hoz fordultunk, itt az FTC sajtóosztályához irányítottak minket. Ők viszont sem kiadási, sem bevételi adatokat nem küldtek, csak azt írták,

több száz, sporttal össze nem függő vállalati rendezvénynek biztosítottunk helyszínt és különböző szolgáltatásokat, melyek a korábbiaknál több fenntartási költséget, ugyanakkor ennél is magasabb bevételt eredményeztek.

A válaszadók sorában ott van még az MTK Budapest is, de sajnos csak arról tájékoztattak minket, hogy továbbküldték a kérdéseinket az anyaegyesület felé, ott viszont hiába jeleztük érdeklődésünket külön is, nem kaptunk információt.

A Puskás Akadémiától, a Kisvárdától, a Pakstól, a Mezőkövesdtől és a Gyirmóttól nem kaptunk semmilyen választ.

(Borítókép: MTI. Fotó: Illyés Tibor)