Történelmi mélypontot hozott 2020 a forint árfolyamában

MG 328
2020.12.30. 20:29

Idén december közepéig a világ legerősebb devizája a svéd korona volt – közölte az Index megkeresésére az Akcenta CZ. Az átutalásokkal foglalkozó intézmény a dollárral mérte össze a világ jelentősebb devizának idei teljesítményét.

A svéd korona majdnem 11 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben.

Szintén jól teljesített a svájci frank (8,8 százalékos erősödés a dollárral szemben), a dán korona (8,5 százalékos erősödés) és a bolgár leva (8,2 százalékos erősödés) is. Az euró szintén erősödni tudott a dollárral szemben: az uniós fizetőeszköz több mint 8 százalékot erősödött.

December közepéig a török líra gyengült 2020-ban a legnagyobbat: a dollárhoz képest 31 százalékot veszített értékéből. A brazil real 27, az orosz rubel pedig közel 19 százalékot gyengült az idén.

A dollárral szemben a forint árfolyama az idén szinte nem is változott: december közepén körülbelül 1 százalékkal állt jobban a magyar fizetőeszköz, mint január elején. Ugyanakkor az euróval összevetve – ami mégiscsak a referenciadeviza a forint esetében, hiszen külkereskedelmünk nagy része euróban zajlik – már jelentős volt a forintgyengülés mértéke:

az év elejéhez képest körülbelül 8 százalékkal ért kevesebbet decemberben a magyar fizetőeszköz, ami az Akcenta CZ gyűjtése szerint a legnagyobb gyengülés a 2009-es 11,7 százalékos esés óta.

Mi történt idén a forinttal?

Nem indította erősen az évet a forint, már az előző években elindult egy forintgyengülési folyamat – kezdte az Indexnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. 2014 és 2017 között meglehetősen stabil volt az árfolyam, jellemzően 310 körül mozgott a forint az euróval szemben, trendszerű elmozdulás nem volt. Majd 2018–19-ben elindult egy gyengülés, aminek Török szerint az volt a magyarázata, hogy a jegybank a forintkamatot „levitte a mélybe”: a bankközi irányadó kamat 0,15 százalék volt, míg az alapkamat – ami ekkor még 0,9 százalék volt – mondhatni elvesztette irányadó jellegét. Viszont amíg nem bicsaklott meg a globális befektetői hangulat, nem mérséklődött a kockázatvállalási hajlandóság, addig különösebb probléma nem is volt.

Így jutottunk el 2020 elejéhez, amikor még 330 körüli euró-forint árfolyamról beszélhettünk. És erre tett rá a koronavírus okozta válság.

Az igazi nagy gyengülés március 10. után következett be, amikor a régiónkban is megjelent a koronavírus, jelentős menekülés következett be a befektetők részéről a kockázatosabb eszközökből, így a feltörekvő piacokból általában

– hangsúlyozta az elemző. Másfél hét alatt 335 közeléből 350 fölé gyengült a forint az euróval szemben. Szisztematikus eladási hullám kezdődött, aminek az összes többi feltörekvő devizával együtt a forint is vesztese volt. Török szerint

a koronaválságot Magyarországon még tetézte az alacsony kamat is,

így nemcsak hogy együtt gyengült a forint a régiós devizákkal, hanem kiemelkedő volt a forint gyengülése.

Besegített a jegybank

Az elemző elmondta, hogy ezt a gyengülést már a jegybank kamatemelésének kellett követnie, amellyel az MNB elhárította a forint további gyengülését.

„Szerte a világban a koronaválság kivédését egyrészt a fiskális költekezés, másrészt a komoly jegybanki kamatcsökkentések kísérték” – fogalmazott Török László, hozzátéve, hogy nemcsak az Egyesült Államokban csökkent jelentős mértékben a kamatszint, de Csehországban és Lengyelországban is jelentős kamatvágás volt. Eközben Magyarországon emelték a kamatot, és az effektív kamatszint még komolyabb emelkedésen ment keresztül: 0,15-ről 1 százalék fölé emelkedett a bankközi kamatszint, ami egy jelentős kamatemelkedés volt.

Amikor lecsengett a koronaválság első hulláma, a gazdaságba nyáron visszatért az élet, úgy a kockázatvállalási hajlandósága is javult a befektetőknek – így a forint fokozatosan visszaerősödött.

A csúcs a 370 közeli szint volt április elején,

míg május végén már 350 alatt járt a forintárfolyam az euróval szemben.

Majd újabb és újabb monetáris politikai intézkedések történtek: a 0,9 százalékos alapkamatot két lépésben 0,6 százalékra mérsékelte a monetáris tanács a nyár végére. Aztán a második hullámmal az őszre ismét csökkent a kockázatvállalási hajlandóság: a forint megint elkezdett gyengülni. Szeptemberben az MNB megint emelte az egyhetes betét kamatát, amivel sikerült megállítani a forint további gyengülését – 365 feletti szintnél.

Ahogy egyre csúnyább lett a második hullám, megint visszatértünk a 370 közeli szintekre

– mondta Török Zoltán. November elején aztán megint erősödött a forint, amit – szintén – nem hazai történések generáltak, hanem egyrészt az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság elmúlása, illetve az, hogy Janet Yellent, a Fed korábbi elnökét kéri fel pénzügyminiszternek az USA következő elnöke, Joe Biden. Ennek Török szerint a befektetők örültek, hiszen „jól ismerik”.

Ami a forint szempontjából (is) sokkal fontosabb, az a vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek: megindultak az oltások.

Alapvetően a koronavírus okozta válság által kiváltott befektetői hangulatingadozások alakították a forint árfolyamát. Időnként beleavatkozott a jegybank: amikor azt látta, hogy nagyon gyenge a forint, akkor kamatot emelet, amikor azt látta, hogy erősödik, javul a helyzet, akkor kamatot csökkentett

– összegzett az elemző.

Mit hozhat 2021 a forint árfolyamában?

A forint árfolyamát – ahogy a világgazdaság egészét is – a koronavírus okozta válság rángatja. A Raiffeisennél több forgatókönyv is az asztalon van. Az optimista szerint az oltás hatékony lesz, az első félévben a lakosság jelentős részét beoltják a fejlett gazdaságokban, így megindulhat a gazdasági kilábalás, ugyanakkor a gazdasági teljesítménye csak 2022-ben állhat vissza a válság előtti szintre. Ez azt is jelenti, hogy optimista lesz a befektetői hangulat, így keresni fogják a nagyobb hozamú, kockázatosabb befektetéseket – ha nem történik semmi különös, akkor Török szerint a forint erősödni fog.

Igen ám, de alapvetően nem erre számítanak a banknál, ugyanis szerintük az MNB-nek nem áll érdekében, hogy erősödjön a forint. Úgy tűnik, hogy a jegybank komfortosan érzi magát a 350-360 körüli forintárfolyammal az inflációs céljának eléréséhez. Az elemző szerint ha a forint mégis erősödne, 350 alá menne az euróval szemben, akkor kamatcsökkentés jöhet.

Alapvetően oldalazó forintmozgásokra számítunk, nagy kilengések mellett. 370-ig is gyengülhet a forint, de akár 340 közelébe is erősödhet

– fogalmazott Török Zoltán.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla