Már 4 millió beoltott az Egyesült Államokban

A Bloomberg legfrissebb kimutatása szerint az Egyesült Államokban eddig 4 millió 660 ezer embert oltottak be az új típusú koronavírus ellen. A beadott oltások számát tekintve ezzel az ország a világon az első helyen áll, közvetlenül Kína előtt, ahol 4 és fél millióan kaptak eddig a vakcinából.

A beoltott népesség arányának viszonylatában Izrael vezet, ahol a teljes lakosság több mint 12 százalékát sikerült már beoltani, míg a második helyen meglepetésre Bahrein áll, ahol ez az arány 4 százalék körül áll. Ez utóbbi azonban mindössze 60 000 vakcinát jelent, kis országról lévén szó.

De nézzük, hogyan érték el a milliós nagyságrendű oltást Amerikában ilyen rövid idő alatt? Az ország gyógyszer felügyeleti hatósága, az FDA, december 11-én engedélyezte az első vakcinát sürgősségi felhasználásra, az amerikai Pfizer és a német BioNTech mRNS-alapú közös fejlesztését.

Ezt követte december 18-án az amerikai Moderna és a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) oltásának engedélyezése, ami hasonló technológián alapul, de szállítása és tárolása valamennyivel egyszerűbb, mivel egy szokványos fagyasztó mínusz 18 fokos hőmérséklete is megfelel erre, szemben a másik vakcina mínusz 70 fokos tárolási igényével.

Arizona államban például mobil oltópontokat hoztak létre, hatalmas parkolókban elhelyezett sátrak formájában, ahol az oltottak maximális mobilitása is szempont volt. Magyarán egy gyorséttermi kiszolgáláshoz hasonlóan, drive through módszerrel történnek az oltások. A páciensek az autóból sem szállnak ki, a parkolóba beterelve a letekert ablakon keresztül kapják meg az oltást.

Ekkor egy, az oltás időpontját rögzítő cédulát helyez a szélvédőre az oltószemélyzet, mely általában a hadsereg egészségügyi alakulata, majd a parkolót 30 perc lejárta után hagyhatja el a beoltott. Ennyi a biztonságos várakozási idő, mellyel a közvetlenül az oltás után esetleg bekövetkező reakciókat szükséges kiszűrni. Így nem kell parkolóhelyet keresni, a rendelőbe sétálni, majd a rendelőben újra sorban állni és az oltás után a tömött folyosón várakozni. Ezzel nemcsak az oltási folyamat gyorsul fel, hanem a páciensek egymástól történő megfelelő távolságtartása is biztosított. Az oltásra interneten lehet regisztrálni, az alábbi oltási terv szerint: 

Fázis 1A: Egészségügyi dolgozók, mentők, idősek otthonában lakók és dolgozók.

Fázis 1B: Tanárok, tanítók, óvónők, rendőrség, 75 év felettiek. 

Fázis 1C: Magas rizikócsoportba tartozó krónikus betegek, 65 év felettiek.

Fázis 2: Egyéb, magas rizikójú csoportok.

Fázis 3: Teljes lakosság. 

A regisztráció során egy kérdéssort is ki kell tölteni a szedett gyógyszerek, esetleges krónikus betegségek és allergiák vonatkozásában, a helyszínen tehát már ezzel sem kell bajlódni. Jelenleg az 1A és 1B fázisok zajlanak, és az Index által a helyszínen megkérdezett egészségügyi dolgozók, a Banner Health System alkalmazottai mindannyian jelentkeztek oltásra.

Az egyik főnővér, Tammy Pearson arról számolt be, hogy ő inkább várt volna még egy kicsit a vakcinával, de kollégái szinte kiközösítették és gyakorlatilag árulónak tartották emiatt. Ezért végül beadta a derekát, és az oltást is. Az Egyesült Államokban egyébként az influenza elleni védőoltást a legtöbb egészségügyi intézmény évekkel ezelőtt kötelezővé tette dolgozói számára, így a 6 államban 28 kórházat működtető Banner Health System is. A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele jelenleg nincs napirenden.  

Idekapcsolódóan a Moderna ma jelentette be, hogy a tervezetthez képest 20 százalékkal több vakcinát gyárt majd 2021-ben, összesen 600 millió adagot. A CNBC hírcsatorna közlése szerint ebből 100 milliót az USA-n belül még márciusig kiszállítanak, amit újabb 100 millió adag követ még az első félév végéig. Juan Andres, a cég képviselője szerint mindez annak jele, hogy az mRNS-alapú vakcinák gyártása már most sikertörténet.

Ebben sok igazság van, mivel ezzel a módszerrel gyorsan és nagy tömegben lehet védőoltásokat előállítani, nem kell vírustenyésztéssel bíbelődni, és magas fokú biológiai biztonsági fokozattal rendelkező, ú.n. BSL3-as víruslabor sem kell hozzá. A mutáció problémájára a hasonló módszerrel vakcinát gyártó Pfizer képviselője korábban jelezte, hogy a jelenleg ismert mutáns vírusok ellen a vakcina véd, de szükség esetén igen rövid idő alatt tudnak a vírus esetleges további mutációit követő vakcinát gyártani. 

(Borítókép: Jon Cherry/Getty Images/AFP)