Sára, Márió
-4 °C
5 °C

Célkeresztben a vasútfejlesztés

2021.01.07. 07:07

Az Európai Unió decemberben elfogadott mobilitási stratégiája előírja a vasúti áruszállítás megduplázását és a nagy sebességű vasúti szállítás megháromszorozását 2050-ig – írta a Világgazdaság.

Kapcsolódó

Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit

Az 590 milliárd forintos beruházást javarészt kínai hitelből kínai vállalatok és Mészáros Lőrinc cégei végzik majd.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2021 a vasút európai éve az unióban, mégpedig azért, mert az állampolgárokat és a vállalkozásokat jobban kell ösztönözni e fenntartható, intelligens és biztonságos közlekedési és szállítási mód használatára. A kötött pálya térhódítása hozzájárulhat az uniós zöldmegállapodás fő céljának, azaz a 2050-es éghajlat-semlegességnek az eléréséhez.

E megállapodás előírja azt is, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell az uniós közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátását; az ágazat ma a teljes kibocsátás mintegy 25 százalékáért felel. Bár ebből a vasútra kevesebb mint 0,5 százalék jut, a földrész utasainak csak mintegy 7 százaléka utazik vonattal, és az áruknak is csak a 11 százalékát továbbítják vasúton.

Itthon a MÁV a múlt évben az ötvenediket is forgalomba állította saját fejlesztésű IC+ kocsijaiból, ezekből a társaság az első két ütemben kilencven belföldi és nemzetközi változatot kíván gyártani.

Decemberben kezdődött a vonatközlekedést felügyelő, első hazai ETCS L2 rendszer próbaüzeme Ferencváros és Székesfehérvár között, és ilyen fejlesztés más vonalakon is zajlik. Ezeknek köszönhetően óránként akár 160 kilométeres sebességgel is haladhatnak majd a szerelvények.