Gusztáv
-7 °C
-1 °C

A magyar divatguru, aki a fenntartható öltözködést kutatja

MG 0560
2021.01.14. 15:05
Míg hellyel-közzel már megtanultuk a környezettudatos háztartásvezetés alapjait, és tudunk szelektíven hulladékot gyűjteni, ez a fenntartható, a fast fashion alternatíváját jelentő öltözködésről már kevésbé mondható el. Mengyán Eszter újságíró, divatszakértő azonban már dolgozik a tuti recepten. Eddig elég szép eredményekkel. Most új tematikus honlapja indulása apropóján erről mesélt az Indexnek, és adott tippeket.

Mengyán Esztert, akit mára bátran nevezhetünk a fenntartható divat és a tudatos ruhavásárlás hazai jószolgálati nagykövetének, körülbelül négy évvel ezelőtt, még újságíróként ragadta el a téma. Vajon mi lehet a sok szempontból környezetkárosító módon, egyben etikátlanul működő, nemegyszer a harmadik világbeli gyerekmunkásokat kizsákmányoló fast fashion alternatívája?

Eszter nem csupán kutatja, hogy mi minden töltheti ki a tátongó űrt az ismert plázás tömegmárkák és az átlag, de még sokszor az átlag feletti pénztárcával rendelkező magyarok számára is megfizethetetlen, cserébe minőségi egyedi tervezői darabok között. Évek óta ő maga is igyekszik példát mutatni, leginkább azzal, hogy kísérletezik a saját lehetőségeivel, a saját ruhatárával.

Más ruhákat keresünk, máshogy vásároljuk és viseljük őket, mint pár évvel ezelőtt, az átalakulás pedig gyorsul. A verseny hatalmas, kitűnni igen komoly pénzbe kerül, ikonikus brandet építeni ma már lehetetlen, a bukások pedig mindennaposak. Magyarországról mégis egyre többen indulnak meghódítani a világot, a szakma igencsak felkapott lett. Elmagyarázzuk, hogyan működik a divatvilág

– meséli Eszter az Indexnek, milyen hatást gyakorolt rá, miután az addig olvasott cikkek mellett 2016-ban találkozott jó néhány, a fast fashion riasztó háttérvilágát leleplező dokumentumfilmmel.

Tisztában vagyok vele, hogy sajnos elég széles a társadalmi réteg, akinek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy mennyire környezettudatos az öltözködése. Ők joggal háborodhatnak fel, hogy a nem vásárlás kihívás lehet bárkinek. Miközben tény, hogy mi is elegen vagyunk, akiknek a túlfogyasztás a problémája, mert a kelleténél jóval több a ruha a jóléti társadalmakban

– teszi hozzá Eszter, aki szerint mindez nem csoda, mert az Instagramtól kezdve az utcai plakátokon át a tévéreklámokig ömlik ránk a nemzetközi divatmultik legfőbb üzenete, hogy milyen életérzés birtokába kerülünk, és mi mindenné válhatunk, ha megveszünk még egy ruhadarabot.

De mikortól számít fenntarthatónak a divat? 

Míg mára egészen beépültek a köztudatba a szelektív hulladékgyűjtés, a zero waste pazarlásmentesség, vagy épp a komposztálás alapelvei, az étkezés, az otthoni fertőtlenítőszerek és a kozmetikai termékek piacához képest a tudatos öltözködés, Eszter úgy véli, a fenntartható divat mintha még mindig mostohagyerek, a többség számára ismeretlen terep lenne.

Egyelőre a fenntartható divattal foglalkozó szakemberek sem állapodtak meg abban, nincs nemzetközi sztenderd arra vonatkozóan, mikortól fenntartható egy ruhadarab. Amiben teljesen egyetértenek, hogy a legnagyobb baj a túltermeléssel és a túlfogyasztással van, de a fenntarthatóság kérdését sokan sokféleképpen közelítik meg.

A magyar divatszakértő leginkább onnan közelít, hogy kétségtelenül több rétege van a fenntartható divat kérdésének, ahol jóval inkább a szemlélet, a hozzáállás a lényeg. 

Eszter hozzáteszi, szerinte nincs bevált recept a tudatos öltözködésre. Helyette élethelyzeteknek megfelelő egyedi döntések születhetnek, mert lesz olyan, aki szívesen válogat magának second hand üzletekben (amelyekből már találunk magyar tervezői darabokat áruló online verziót is), más ruhacsere-akciókon vesz részt, esetleg a varrást vagy a varratást találja előnyösnek.

Eszter például vállalta, hogy ő soha többé nem hord fast fashion darabokat, a legújabb akciója pedig, hogy az év elejével elindította saját weboldalát, mert a nem vásárlós szakasszal párhuzamosan indított tematikus blogja elkezdett önálló életet élni. Esztert egyre többen kezdték hívni, írtak neki, kérték tőle, hogy meséljen még a fenntartható, tudatos ruhavásárlásról.

Érdekes, a legtöbben a fehérneműkről kérdeztek, illetve arról, hogy hol, hova adják le a kiselejtezett ruháikat, ahogy persze arra is sokan kíváncsiak, hogy mit hol szerezzenek be, hol vásároljanak. Ezért is indítottam el a blogom mellett a fenntarthatódivat.hu-t, hogy az évek során összegyűjtött információk végre átfogóan, rendszerezetten, könnyen visszakereshetőek legyenek

– árulta el az ötletgazda, mi lett mára a témában az egyre célirányosabb menetelés, kutatómunka eredménye. Miközben az oldalon Eszteren kívül mások is megosztják a tapasztalataikat, például kisgyermekes anyukaként ki hogy oldja meg a tudatosabb öltözködést. Közben tervben van, hogy ruhamegújító workshopokat is tartanak majd olyan alkotókkal, akiktől tanulni lehet. 

Mint állítja, Eszter üzenete távolról sem az, hogy bárki tegyen úgy, mint ő, és érezze rosszul magát, ha a fast fashiont nem száműzi örökre az életéből. Minden sarkon ezek a boltok állnak, ahol ráadásul rengeteg alapdarabot árulnak. Azt is teljesen validnak tartja, amikor valaki azt mondja, ő kizárólag talpig a legutolsó divat szerint felöltözve érzi jól magát.

Önmagában már az óriási változás, ha elgondolkodunk azon, hogy honnan szerezzük be a ruháinkat, és kinek adjuk tovább, ha már nincs szükségünk rájuk. Leginkább pici dolgokról van szó, viszont ha minél többen odafigyelünk ezekre, közösen máris hatalmasat léptünk előre

– érvel a fenntarthatódivat.hu főszerkesztője.

Tippek az egyre tudatosabb, fenntartható öltözködésért

  1. Ha szabadulnánk a már nem hordott daraboktól, a családsegítőkön, jótékonysági szervezeteken túl itthon is egyre több olyan magyar divatmárka, manufaktúra létezik, amelyek kidobásra szánt ruhadarabokat hasznosítanak újra. Az egyikük például országszerte gyűjti az elnyűtt farmereket, és készít belőlük különböző berendezési tárgyakat, puffokat, szőnyegeket, párnákat. Eszternek is van ilyen rongyszőnyege otthon, és nagyon szereti.
  2. A javításnak szintén jobban előtérbe kellene kerülnie – vallja Eszter, akinek a legújabb szerzeménye egy boholytalanító gép, amivel végigment a régi kabátokon és pulóvereken, így ezek most mind úgy néznek ki, mintha új korukban. 
  3. A ruhafestés szintén működő megoldás lehet. Ebből már igazi haladó, fekete öves vegán környezetvédő verzió is létezik, amikor növényekkel, ezen belül is hagymahéjjal adunk új, izgalmas árnyalatokat a kifakult daraboknak. (Az Instagramon nem csupán a javítás, a ruhafestés is külön szekció, ha valaki esetleg inspirációt keresne.)
  4. Eszter szerint, ahogy tette ő is korábban, érdemes lehet egyszer részt venni egy színtanácsadáson, amikor egy szakember segítségével megállapíthatjuk, melyek a mi színeink, mi az, ami ténylegesen jól áll nekünk. Pláne ha ezen a téren nem érezzük magunkat kellően magabiztosnak.
  5. Bár banálisnak tűnhet, a fenntarthatódivat.hu ötletgazdája viszonylag sűrűn találkozik a jelenséggel, sőt, ezt a hibát korábban maga is elkövette, amikor úgy állunk neki a ruhavásárlásnak, hogy előtte nem gondoljuk végig a napi, a heti menetrendünket, hogy jellemzően milyen programokból áll az életünk. Így mindezek fényében például könnyen kiderülhet, hogy valójában semmi szükségünk arra az újabb szexi magas sarkúra vagy menő sneakerre, amelyik a kirakatból csak úgy csábít, hívogat.
  6. Eszter szerint az is tipikus árnyékra vetődés, amikor meglátunk valami szépet, például egy csinos felsőt, ám azzal már csak mielőtt felvennénk valahova, otthon szembesülünk, hogy nincs hozzá passzoló fehérneműnk. Így jobb, ha a ruhadarabok egységében gondolkodunk, abban, hogy megéri-e egy szimpatikus darabot megvenni, ha az tulajdonképpen egyúttal hat másik ruha megvásárlását is jelenti.
  7. Nemegyszer azzal dobunk ki újabb összegeket az ablakon, hogy a ruhákkal valójában életérzést, nem pedig ténylegesen hozzánk illő darabokat vásárolunk. Jól mutatott valami az egyik színésznőn vagy influenszeren, aki a vörös szőnyegen magabiztosan pózolt benne? Jobb, ha belátjuk, többnyire nem így zajlik az életünk, és az sem biztos, hogy nekünk is ezek a méreteink és a fazonjaink.
  8. Korábban nemzetközi kampány is buzdított arra, hogy elkerülve az impulzusvásárlás csapdáját, csak akkor induljunk el a kasszához a kiválasztott ruhadarabbal, miután igennel feleltünk a kérdésre, hogy biztosan, legalább harminc alkalommal felvesszük majd.
  9. A kihíváson belüli kihívás, egyben annál tanulságosabb lehet, ha naplózni kezdjük, akár egy Excel-táblában, hogy mikor mit viselünk, majd ebből statisztikát készítünk. Erre ma már egyébként mobilos applikációk is rendelkezésre állnak, hogy betáplálva a teljes ruhatárunkat, kiderüljön, hogy mely darabokért nyúlunk a leggyakrabban reggelente a gardróbszekrénybe.
  10. Ugyanúgy végigcsinálhatjuk a tízszer tízes kapszulakollekciós kihívást is, ami abból áll, hogy tíz napra kiválasztunk tíz ruhadarabot, majd ezeket tíz különböző szettben kombináljuk egymással. Mindez leginkább arra világíthat rá, hogy mekkora az összhang a ruhatárunkban. Eszternek volt olyan olvasója, aki miután mindezt kipróbálta, azt mondta, hogy konkrétan megváltozott az élete.
Kapcsolódó

Mikor zöldet teremt egy színházterem

A Vászonzsákoslánynak van elképzelése a környezettudatos színházról.

(Borítókép: Mengyán Eszter. Fotó: Mészáros Virág )