Edina
2 °C
15 °C

Az amerikaiak állják a világ vakcinafejlesztésének a javát

K  AP20210121173
A legnagyobb gyártók eddig több mint 18,5 milliárd fontot költhettek a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére. Részletesen megnéztük, kik, mire és mennyit adtak, illetve az egyes gyártók mennyiért kínálják saját vakcinájukat.

A héten eldőlt, hogy Magyarországon már négy különböző vakcinával is olthatnak majd a koronavírus ellen. Az Index számolt be róla először, hogy az OGYÉI lezárta a koronavírus elleni orosz Szputnyik vakcina több ezer oldalas törzskönyvi dokumentációjának ellenőrzését, és jóváhagyta a vakcina engedélyezését; ezzel egy időben pedig szintén megkapta az engedélyt az AstraZeneca vakcinája is. Korábban már az Európai Unió hatóságai engedélyezték a Pfizer/BioNTech, valamint a Moderna oltóanyagait is, így hazánkban a következő hónapokban már négy különböző vakcinát is használhatnak majd az oltóközpontokban.

Kik fizették ezeket a fejlesztéseket?

A Covid ellen, pontosabban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány ellen tavaly ilyenkor még messze nem volt védőoltás, de már az első nagyobb, tavaly tavaszi első hullám idején lehetett látni, hogy a koronavírus-járvány okozta válság egészen addig velünk marad, amíg nem lesz nagy tömegekben hozzáférhető védőoltás.

Laikusan azt gondolhatnánk, hogy a kormányok összefogtak, és óriási összegeket fektettek a különböző kutatásokba, fejlesztésekbe. Nos,

a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján kijelenthető, hogy a világ nem mozgatott meg minden pénzt

annak érdekében, hogy a tudósok kifejlesszék a vakcinát.

A BBC december közepén a tudományos adatokkal foglalkozó elemzőcég, az Airfinity adataira hivatkozva azt írta, hogy az államok, kormányok összesen mintegy 6,5 milliárd fonttal (közel 2600 milliárd forint) támogatták a vakcinafejlesztéseket. Az Index is megkereste a londoni székhelyű céget, hogy január közepére miként alakultak ezek a támogatási összegek.

Az Airfinity csak nyilvánosan megjelent adatokkal dolgozik – így például egy titkosított szerződés számai nem szerepelnek az adatbázisaikban, valamint azok a támogatások sem, amelyeket valamilyen oknál fogva nem hoztak nyilvánosságra –, továbbá jelezték azt is, hogy a decemberi BBC-cikk óta módosítottak a metodikán: már csak azok az összegek szerepelnek az adatbázisaikban, amelyeket csak és kizárólag a vakcinák fejlesztésére szántak, nem kértek értük cserébe például egy adag vakcinaszállítmányt. (Ugyanis a korábbi adataikban még szerepeltek azok az összegek is, ahol egy adott állam például úgy adott támogatást a fejlesztőcégnek, hogy az cserébe kért bizonyos mennyiségű vakcinát.)

Az Európai Bizottság december végéig az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi-GSK (300 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a BioNTech-Pfizer (300 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Moderna (160 millió adag) vállalattal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket. Azóta az EU a Valneva vállalattal is tárgyalt új oltóanyag beszerzése érdekében: az uniós országok együttesen 30 millió adag vakcinát vásárolnának, további akár 30 millió dózis beszerzésének lehetőségével. Ugyanakkor szerződés még nincs.

18,5 milliárdos kalap

Az Airfinity által küldött adatok alapján megnéztük, hogy a fenti vakcinák fejlesztésére mekkora összegeket fordítottak. A fentieken túl szintén szerepel az infografikánkon a Sinovac, valamint a Sanofi és a Translate Bio közös vakcinája is, melyek fejlesztését szintén jelentősebb összegekkel támogatták.

Azok közül a vakcinák közül, melyekre már szerződést kötött az EU,

az AstraZeneca vakcinája kapta összességében a legnagyobb támogatást,

összesen több mint 6 milliárd fontot – igaz, ebből 4,5 milliárdot maga a gyártó cég finanszírozott. A legnagyobb állami támogatást a Moderna vakcinájának fejlesztésére dobták össze, nem kevesebb mint 3 milliárd fontot.

Odatette magát az USA

Az Airfinity adatai szerint egyébként nagyon úgy fest, hogy leginkább az amerikaiak vették ki részüket a vakcinafejlesztésekből: csak a bioorvosi kutatásokkal foglalkozó amerikai hatóság, a BARDA több mint 9,6 milliárd angol fontot (közel 4000 milliárd forintot) fektetett be különböző vakcinákba. Legnagyobb mértékben a Moderna (3 milliárd font), a Sanofi/GSK (1,5 milliárd) és a Pfizer/BioNTech (1,44 milliárd) vakcinájának fejlesztését támogatták – közülük a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásai már megkapták a szükséges engedélyeket, viszont a Sanofi/GSK vakcinája egyelőre még nagyon messze van ettől (jelenleg még csak a fázis-II-es kutatási szakaszban tartanak).

A BARDA a 2020-as pénzügyi évre jóváhagyott büdzséje egyébként 1,6 milliárd dollár (1,17 milliárd font) volt, azaz a tavalyi évre tervezett költségvetésük több mint nyolcszorosát költötték el koronavírus elleni vakcinafejlesztések támogatására.

A teljes listát összesítve a cégek a január 14-i adatközlésig (ekkor kaptuk meg a legfrissebb számokat az Airfinity-től) 18,5 milliárd fontnál is többet költhettek a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére. Ez mai árfolyamon számolva meghaladja a 7400 milliárd forintot.

Az állami és a non-profit támogatások mellett magánadományokból is komoly mennyiséget gyűjtöttek. A gyógyszeripartól távol tevékenykedő cégek is beszálltak, ilyen volt például a Tito's handmade nevű vodkagyártó, mely 739 ezer fontot szánt vakcinafejlesztésre.

Fontos lett volna, hogy a Szputnyik fejlesztőjének, a Gamaleja Intézetnek és a Sinopharmnak a kutatási költségeit is feltüntessük , de a legnagyobb valószínűség szerint ők nem adtak elegendő adatot a Airfinity kutatásához. Előbbi biztosan szállít nekünk 1 millió vakcinát, utóbbi szinte biztosan fog, már csak a magyar engedély hiányzik ehhez. 

Kutatás és lobbi

Az egyes gyártók vakcinabüdzséi közötti egészen elhülesztő, több milliárd fontos különbségeknek számtalan oka van. Nem mindegy, hogy az adott cég milyen stádiumban járt egy készítmény fejlesztésével, melyből aztán sikerült előállítania a vakcinát, vagy még dolgozik ezen. Fontos szempont, hogy milyen technológiával dolgozott, s maga a kutatás milyen anyagigényű. Bizonyos gyártók külsős kutatóintézettel dolgoznak együtt, az AstraZeneca például az Oxfordi Egyetemmel, s az intézetek sem egyforma tarifával dolgoznak.

Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy egy gyógyszervállalat milyen lobbierővel bír kormányzati szinten,

hisz ennek óriási jelentősége van abban, sikerül-e kipréselnie állami támogatást az oltóanyag-fejlesztéshez.

A gyártók piaci alapon működnek, a profit határozza meg a működésüket, s bár most náluk is az emberi élet megmentése áll mindenek felett, pontosan felmérik, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított gigászi összeg hol, mikor és mekkora eladott mennyiséggel fog megtérülni, majd hasznot hajtani. Ez az oltóanyagok árszabásában is megnyilvánul.

Méregdrága kínai és ár alatti orosz

Az Airfinity-től kapott kimutatás szerint a legolcsóbb vakcina, amiből az Európai Unió jelenleg vásárolhat, az AstraZenecáé. Egy belga miniszter Twitter-bejegyzése szerint az EU 1,5 fontért tudott leszerződni egy adagra, míg az AFP tavaly novemberben 2 fontról írt. Az Airfinity táblázata szerint az Indiában, Brazíliában, az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Indonéziában megállapított adagár 1,4-2,7 font között lesz.

A svéd-brit cég leuralta a világpiacot: több mint 6 milliárd dózisra szerződött különböző országokkal, így megteheti, hogy az átlagár alá megy, a fejlesztési költségek „nullázása” mellett a komoly haszon is betonbiztos.

A második legnagyobb fejlesztési büdzsével (3,64 milliárd font) dolgozó amerikai-német páros, a Pfizer/BioNTech 8 fontért adta az EU-nak a vakcinaadagokat, míg Dél-Afrikának 3 fonttal olcsóbban. Izrael ezzel szemben 19 fontot is leszurkolt egy dózisért, nem is véletlen, hogy a világon elsőként érték el a 10 százalék feletti vakcinálási arányt lakosságarányosan.

Ráfordítás alapján (3 milliárd font, már ami a nyilvános adatokból kiderült) az amerikai Moderna a bronzérmes, mai árfolyamon 12 fontért kínálta az oltóanyagot az uniónak, míg az USA-ban 10 fontnak megfelelő összegért, Svájcban pedig 17-25 fontot is elkér dózisonként.

Az oroszok azt ígérték, az ő oltóanyaguk lesz a legolcsóbb a világon, s megpróbálják tartani a szavukat. Az Airfinity adatai szerint

az EpiVacCorona nevű vakcinájukat 1,3-1,4 fontért kínálják, a szer a 3-as klinikai fázisban van, Oroszországban már oltanak vele.

A hamarosan Magyarországra is megérkező Szputnyik V nagyjából 7 fontba kerül majd, a vakcina saját honlapja is ezt írja.

A lista legdrágább tagja a kínai Sinovac gyártó CoronaVac névre hallgató oltóanyag, melyet 41 fontra taksál a cég. Annak ellenére, hogy az első generációs, tehát gyártástechnikailag réginek számító oltóanyag bizonyított hatásossága alig haladja meg az 50 százalékot. A szert Kínában már adják az embereknek, Brazília és Törökország is engedélyezte. A magyar kormány a kínai Sinopharm vakcináját is be akarja hozni Magyarországra, ezt sem mérik olcsón, a listánk szerint mintegy 30 font lesz az adagonkénti ára. 

Borítókép: Az új koronavírus elleni oltóanyagot töltik ampullákba a világ legnagyobb szérumgyártójánál, az Indiai Szérumintézetnél - MTI/AP/Rafik Makbúl