Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

A nagy vakcinaháború – aki kapja, marja?

000 8Y67RD
2021.01.29. 09:38

A címben szereplő szó egyáltalán nem túlzás:

Mára valóságos háború alakult ki a koronavírus elleni védőoltások beszerzéséért az államok és államszövetségek között, amelybe akarva vagy akaratlanul belekeveredtek a gyógyszergyárak is.

Kezdetben inkább az etikus gesztusok voltak jellemzők: a brit–svéd AstraZeneca vállalta, hogy önköltségi áron szállít vakcinákat, Mexikó leggazdagabb embere, Carlos Slim pedig alapítványa révén több millió adag védőoltást kötött le a szegényebb latin-amerikai országok részére. A kezdeményezéshez az AstraZeneca jelentkezett partnernek, nagyvonalú gesztusként szintén önköltségi áron vállalva az oltóanyag biztosítását. A programban kezdetektől fogva részt vesz a Samsung is, amely számítógépekkel segíti a vállalkozás sikerét, sőt elkezdte az elektronikus oltásdokumentáció kidolgozását is a régióban Cartilla Electrónica de Vacunación néven. A sors különös iróniája, hogy maga a kezdeményező, a telekommunikációs üzletágban milliárdossá vált Carlos Slim, az America Movil tulajdonosa éppen tegnap került kórházba súlyos Covid–19 megbetegedés miatt. 

A fentieket követte a Covax program, amelynek keretein belül a WHO szervezésében szintén szegényebb országok juthatnak hozzá az oltóanyaghoz. Ez ideális esetben egymilliárdnál is több vakcinát juttatna el 92 ország lakosainak, és részt vesz benne az AstraZeneca (170 millió adaggal), az amerikai Johnson & Johnson, amelyek a tényleges fejlesztő, a belga Janssen tulajdonosai (az ő vakcinájuk még nem került engedélyezésre, de 500 millió dózis leszállítását vállalták), és érdekes módon a fejlődő világból India, amely a Serum Institute of India révén ugyancsak 200 millió dózis vakcinával kíván hozzájárulni a projekt sikeréhez, ahogyan a brit GSK és a francia Sanofi is, bár az ő oltóanyag-fejlesztésük szintén késlekedik.

Újdonságként hathat a kínai gyártók előretörése, akik eddig megelégedni látszottak a saját hatalmas belső piacuk ellátásával, most azonban nyíltan a nemzetközi piacok meghódítása felé fordultak. Ez akár jó hír is lehet, hiszen oltóanyagból – és itt nemcsak a koronavírus elleni vakcináról van szó, hanem gyakorlatilag mindegyikről – sosincs elég.

Magyarországon is többször előfordult már vakcinahiány, mivel külföldi multinacionális vállalatok nem mindig tudnak mindenki számára elegendő védőoltást előállitani, ezért hazánk lépéseket tett a hazai vakcinagyártás felfuttatásáért.

Megbízható gyártók megjelenése, akik legitim termékkel tudnak előállni, örvendetes lenne tehát.

Nos, a vakcinológiai szakma berkein belül az egyik kínai gyártó, a Sinovac egyáltalán nem ismeretlen szereplő. Tudományos és technikai hátterüket megismerhette a szakma a 2006-os madár-, illetve 2009–10-es sertésinfluenza-járvány, illetve -világjárvány idején. Mindkét betegség ellen az elsők között fejlesztettek ki immunogén és jól tolerálható oltóanyagot, amelyeket legitim, független lektorok is megerősítettek, és erről készült tanulmányaikat a világ legelismertebb orvosi szakmai folyóirataiban, a New England Journal of Medicine, illetve a Lancet hasábjain publikálták, utóbbit a magyar kutatók sertésinfluenza ellen kifejlesztett védőoltásáról szóló tudósítással azonos kiadásban. Koronavírus elleni védőoltásukról is a legrangosabb fórumokon olvashatott a szakma, ideértve az egyik leginkább respektált interdiszciplináris szaklapot, a Science címűt is.

A Sinovac oltóanyagával szemben ezért nincs igazán ok a kételyekre, annak ellenére, hogy a nyugati világ jelenleg idegenkedik a kínai védőoltásoktól általában.

Erre talán déli szomszédunk, Szerbia az ellenpélda, ahol tömött sorokban állt sorba a lakosság a kínai vakcináért. 

Logisztikai gondok

Eddig tehát a jó hírek. A kevésbé jó hírek között szerepel az, hogy sok a probléma a már meglévő, engedélyezett vakcinák leszállításával is, illetve hogy sok oltóanyag fejlesztése nem várt késéssel zajlik. Úgy tűnik, van olyan ország, amely hajlandó a piaci ár többszörösét is kifizetni a hatékony oltóanyagokért, még más régiókba az előre megrendelt adag is késve érkezik, talán éppen a fentiek miatt. Az Európai Unión belül akadozva folynak az oltások, néhány kisebb ország, mint például Szerbia, Izrael vagy Bahrein pedig sikeres külön utat talált, így egyáltalán nem biztos, hogy az egységben az erő elve itt is érvényesül.

A fentieken kívül gondok vannak a gyártók számlázásával, az unió vizsgálódik a gyártók üzemeiben, és az export letiltása is szóba került. 

De hogy állunk most?

Azt, hogy mindez hova vezet majd, természetesen senki nem tudja, de a pillanatnyi helyzet azért végső soron biztató. A Bloomberg erre a témára külön szakértői csapatot állított össze, amely napi szinten nyomon követi a beadott vakcinák mennyiségét, országok, sőt néhány esetben tartományok szintjére lebontva.

Világszerte eddig 86 millió 400 ezer vakcinát adtak be, ami jelenleg durván napi 4 millió adaggal növekszik.

Egyedül az Egyesült Államokon belül 27 millió 300 ezer adagot sikerült beadni, ami mindennap további 1,26 millióval nő a mostani tempóban. A lakosság 6,8 százalékát sikerült beoltani Amerikában, 1,4 százalékuk pedig már a második dózist is megkapta. Az EU közel 11 millió beadott oltásnál tart, ami a teljes lakosság vonatkozásában 2,1 (első dózis), illetve 0,3 (mindkét adag) százalékot jelent. Az USA államain és az EU tagállamain belül is jelentős különbségek vannak azonban. A beoltott lakosság arányában továbbra is messze Izrael áll a legjobban 4 millió 347 ezer beadott oltással, ami annyit jelent, hogy az ottani polgárok 31,5 százaléka az első, 16,5 százaléka pedig mindkét dózist megkapta már. Érdekes még a Seychelles-szigetek kiemelkedő szereplése, ők a lakosság 26,7 százalékát oltották be eddig, de ez esetükben mindössze 25 800 vakcinát jelent, mivel aprócska országról van szó. Ilyen számok mellett mindenesetre már reális lehet a megszokott élethez való visszatérés esélye. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus-szakorvos. 

(Borítókép: AstraZeneca koronavírus elleni vakcina. Fotó: Geoff Caddick / AFP)