Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Kegyetlen abortuszszigort erőltet, mégis megmenti a családokat Lengyelország

GettyImages-1212672469
2021.02.05. 11:25

Kétségtelen, hogy soha ennyi változatos elemet nem vonultatott fel a magyar családpolitika, amely a klasszikus anyasági támogatások mellett elsősorban a gyermeket nevelőket, a gyermekvállalás előtt állók otthonteremtését támogatja. Ettől függetlenül sokak szemében a kormány régi, nagy adóssága, hogy az univerzális juttatásnak számító családi pótlék összege 2008 óta változatlan.

Kapcsolódó

2008 óta változatlan, duplázni kéne! Mi az?

A családi pótlék kétszerezése aktuálissá vált a második hullámmal.

Mondani sem kell, az eleve alacsony, például az egygyermekes magyar családoknak járó 12 200 forintos, vagy a két gyermekeseknek folyósított 13 300 forintnyi állami juttatás egy hónapban mire elég, és az elmúlt 13 év során az infláció hatására mennyiben veszítette el a vásárlóerejét. Ennek ellenére eddig még csak szándék sem mutatkozott itthon a közelmúltban a családi pótlék emelésére.

Miközben tudvalevő, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nagy figyelemmel követi a hasonló lelkületű lengyel családpolitika intézkedéseit, sőt, négy évvel ezelőtt kijelentette, hogy a két ország családpolitikája közös alapokon nyugszik. Ahogy korábban beszélt arról is, hogy kíváncsian várja az „500 plusz” nevű lengyel családtámogatási program eredményeit.

Utóbbi mára fogalommá vált, és nem csupán Lengyelországban, hanem más európai országokban is – mondta el az Indexnek Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője. A szakértő szerint még annak ellenére is, hogy eleinte rengeteg kétkedés, és annál is több támadás érte a 2015-ben megválasztott Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormánykoalíció lépését.

A lengyel kormány kezdetben úgy döntött, havonta gyermekenként 500 złoty adó- és járulékmentes, vissza nem térítendő támogatást ad a családoknak, első körben a két- és többgyermekeseknek, valamint már egy gyermek után a fejenként nettó 800 złoty alatti jövedelmű családoknak. 2019-től azonban bevételüktől függetlenül már az egygyermekesek is kapják a juttatást.

A mai árfolyamon körülbelül 40 ezer forintnak megfelelő támogatásról szóló törvény 2016-os elfogadása után, a lengyel családokhoz 2017-től érkeztek meg az első összegek. Ugyan a PiS zászlóshajójának számító projektje eredetileg főleg azzal a céllal született, hogy növelje a rendkívül alacsony lengyel gyermekvállalási kedvet, egészen más lett a kimenete.

Mára a vizsgálatok többsége azt mutatja, hogy a gyermekek 18 éves koráig járó 500 plusz program számos más pozitív eredménnyel járt, például mindössze két év alatt konkrétan felére csökkentette a lengyel gyermekszegénységet. Miközben az intézkedés a korábbi társadalmi, jövedelmi egyenlőtlenségeket is érezhetően kiegyenlítette, ezzel is növelve az esélyegyenlőséget

– ezt már Garai Nikoletttől, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársától tudta meg az Index.

Az elemző hozzáteszi, mindezek mellett nem elhanyagolható az 500 plusz program gazdaságélénkítő hatása sem. Főleg azok után, ha kicsit utánaszámolunk, hogy egy két gyermeket nevelő lengyel család már a helyi minimálbér szinte felének megfelelő összeget kapja havonta az államtól. (A lengyel minimálbér az idén nettó 2061 złoty, azaz nagyjából 163 ezer forint.)

Rendkívül alacsony gyermekvállalási kedv

Hiába közmondásosan mélyen hívő katolikus országról beszélünk, a termékenységi ráta Lengyelországban még európai összehasonlításban is alacsony. (Tavaly 1,43 volt, így e téren még mi, magyarok is kicsit előzzük a lengyeleket.) Így egy rendkívül elöregedő társadalomról beszélhetünk, amely már középtávon súlyos demográfiai problémákat vet fel Lengyelországban.

Mindeközben a lengyel nyugdíjkorhatár is meglehetősen alacsony, a nők esetében 60, míg a férfiaknál 65 év, a fiatalok pedig tömegesen vándorolnak ki külföldre. Bozena Borys-Szopa, a lengyel családügyi miniszter szerint az 500 plusz programnak hála, a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 1,45-re nőtt 2017-re.

Mire elég 500 złoty?

A lengyel családok beszámolói alapján az 500 plusz program támogatása leginkább arra elég számukra, hogy ha odafigyelnek a költségekre, egy olyan család is életében először nyaralni menjen a gyerekekkel belföldre, esetleg külföldre, ahol ez eddig szinte teljesen elérhetetlennek tűnt. Vagy más megközelítésben, a középosztálybeli családokat már ne verje le a víz a váratlan kiadásoktól.

Ezek után nem véletlen, hogy az 500 plusz program óriási siker, amely hatalmas népszerűségnek örvend a lakosság körében, miközben a regnáló lengyel kormánypárt máig utolérhetetlen politikai tőkét kovácsolt belőle. Azóta nyíltan még azok is mellettük tették le a voksukat, akik ezt korábban elképzelhetetlennek tartották, és egyetlen ellenzéki párt sincs a családtámogatás ellen

– emeli ki Dobrowiecki Péter.

Kifogások persze, főként az ellenzék részéről, máig elhangzanak, miszerint jó kérdés, hogy a nagyvonalú családtámogatást hosszú távon meddig bírja finanszírozni a költségvetés. Garai Nikolett azt is felveti, ebbe még beleszólhatnak a koronavírus negatív hatásai is, bár januárban elhangzott a kormányzati ígéret, hogy változatlan formában tartják meg a korábbi szociális támogatásokat.

Sokan arra hívták fel a figyelmet, és a szakértők közül is, hogy ez azért elég nagy terhet ró a kasszára, és ezt a koronavírus tekintetében sokkal nehezebb lesz kigazdálkodni. A lengyel gazdaság az utóbbi időben egyre jobban teljesített az exportok tekintetében, és a recesszió is sokkal kisebb volt a koronavírus miatt az eredetileg várthoz képest.

Az elemzők kiemelik, azért is különösen izgalmas, ami ma Lengyelországban történik a családpolitika területén, mert keresztény, konzervatív identitáspolitizálást folytató kormánykoalíció, amely úton-útfélen a családok és a nemzeti értékek védelmét hirdeti, lényegében szinte bevezette a feltétel nélküli alapjövedelmet. És ezzel egyedüliként megvalósította a gyakorlatban a manapság egyik legdivatosabbnak számító progresszív, baloldali liberális politikai elképzelést.

Abortuszturizmus

Lengyelországban a múlt hét közepén lépett életbe a törvény, amely tiltja, hogy a továbbiakban abortuszt hajtsanak végre abban az esetben, ha a születendő gyermeknél betegséget, deformitásokat állapítanak meg. Így mostantól csak abban az esetben él az asszisztált magzatelhajtás lehetősége, amennyiben a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy a fogantatás nemi erőszak eredménye.

A kompromisszumos status quót, hogy az abortusz kérhető a gyermek leendő betegsége esetében is, még egy 1993-as lengyel törvény mondta ki. Az egyébként a lengyel terhességmegszakítások legnagyobb részét kitevő kategória érvényességét az évek során számos helyi érdekcsoport vitatta, ám a komolyabb változtatási kísérletek eddig mind országos tüntetéseket eredményeztek.

Több sikertelen törvénykezési próbálkozás után végül a PiS 2019-ben találta ki, hogy jogi kérdés formájában utalják az ügyet az alkotmánybíróság elé, hogy a beteg magzat elhajtása életellenes cselekedetnek számít-e. Miután tavaly ősszel megfogalmazta a lengyel alkotmánybíróság, hogy az abortusz szerintük az élettel összeegyeztethetetlen, elindultak a mostani tüntetések.

Többek között azért, mert amint az alkotmánybíróság kiad egy ilyen típusú állásfoglalást, az automatikusan törvényi erőre emelkedik. Az elemzők elmondása alapján a rendkívül szenzitív kérdés még magán a kormányzaton és szavazóbázisán belül is szül ellentéteket, és azért sem látszik a történet vége, mert a kormány és a tüntetők is erősen elkötelezettek a maguk álláspontja mellett.

Az biztos, hogy a lengyel abortuszturizmus eddig is számottevő volt – magyarázza Garai Nikolett –, ami azt jelentette, hogy a kevésbé tehetős lengyel nők jellemzően a szomszédos Fehéroroszországba vagy Ukrajnába, a gazdagabbak pedig a nyugat-európai országokba, köztük Nagy-Britanniába mentek, hogy megszakítsák a terhességüket. Elképzelhető, hogy felerősödik ez a trend.

(Borítókép: Egy lengyel család. Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)



  • Bérelnék
  • Hírek