Edina
2 °C
18 °C

Így kérjen segítséget, ha nem tudja fizetni a tb-t

DSZZS20170131016
2021.02.16. 18:50
Nem igaz, hogy megszűnik minden remény azok számára, akik nem tudják fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (leánykori nevén a tb-t), és így komoly hátrányba kerülnek. Az Index összegyűjtötte a mentőövet adó lehetőségeket.

Február 12-én lejárt a türelmi idő, hivatalosan már érvénytelenek azoknak a tajszámai, akik legalább hathavi egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást halmoztak fel. A tévhitekkel ellentétben az érvénytelen tajkártyával rendelkezőket továbbra is ellátják az állami egészségügyben, bár a szükséges beavatkozások után végül kiszámlázzák nekik az elvégzett kezeléseket.

Többek között a Pénzügyminisztérium becsléseire hivatkozva korábban többször is megírta az Index, hogy körülbelül 70 ezerre tehető azon magyarok száma, akik most kihullanak a rendszerből, mivel nem tartoznak sem a biztosítottak, sem az egyéb jogcímen jogosultak körébe, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetve már több mint hathavi tartozásuk van.

Jellemzően ilyen élethelyzet, amikor valaki korábban dolgozott, de megszűnt a munkaviszonya, valamint nappali tagozaton elvégezte az iskolát, ám egyelőre nem tudott elhelyezkedni. Miközben persze számtalan egyéb oka lehet annak, hogy előálljon az élethelyzet, amelyben anyagi gondokkal küzdve még havi nyolcezer forint kiadása is súlyos tehertétel.

Érdemes tudni, hogy a fizetési nehézségek ellenére van megoldás,

az egészségügyi szolgáltatási járulékot többféleképpen is kiválthatjuk.

A lényeg, hogy a rászorulóknak ilyenkor igencsak proaktívnak kell lenniük, vagyis az ő feladatuk, hogy minden esetben utánajárjanak, és a megfelelő hatóságnál kérvényezzék az őket megillető állami segítséget.

Alapvetően három lehetőség él fizetési nehézségek esetén:

  • vagy az általunk felkeresett, területileg illetékes kerületi vagy járási kormányhivatal állapítja meg a szociálisan rászoruló státuszt, így nem kell fizetnünk;
  • illetve ugyanúgy a járási hivatalnál kérvényezzük az aktív korúak ellátását, amely jogosultságot biztosít az ingyenes állami egészségügyi ellátásra;
  • vagy jelezzük a NAV felé, hogy találtunk például egy rokont vagy barátot, aki átvállalja tőlünk az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetését.

Mit jelent a szociális rászoruló státusz?

Aki sem biztosítottként, sem egyéb jogcímen nem jogosult: nekik havi 8000 (napi 270) forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell befizetniük. A kérelmezőről akkor állapíthatja meg a kormányhivatal a szociális rászorultságot, ha:

  • a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2021-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát,
  • egyedülállóként a jövedelme nem több mint a nyugdíjminimum 150 százaléka.

Vagyis ha a családban az egy főre jutó jövedelem legfeljebb 34 200 forint vagy annál kevesebb egy hónapban, vagy valakinek a jövedelme legfeljebb havi 42 750 forint úgy, hogy csak saját magát tartja el, ők – amennyiben kérvényezik a területileg illetékes kerületi vagy járási kormányhivatalnál – 

mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól.

Az említett alacsony kereset mellett szintén fontos kitétel, hogy szociális alapon csak akkor mondható ki az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ha a családnak nincs vagyona, ezért a hivatalnak az eljáráshoz a kérvény mellett családi vagyonnyilatkozatra is szüksége lesz.

Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, amelynek

  • külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (855 ezer forintot),
  • vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (2,28 millió forintot)

meghaladja.

További feltétel, hogy az igénylőnek megszakítás nélkül legalább egy éve Magyarországon bejelentett lakóhellyel, illetve ha hajléktalanról van szó, bejelentett szálláshellyel kell rendelkeznie.

Amennyiben megállapította a szociális rászorultságot, a kerületi/járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. Ez egy évig érvényes, majd évente meg lehet hosszabbítani. Ha az említett anyagi feltételek változatlanok, és a család azóta sem lett hirtelen földbirtokos, ismét lehet igényelni a kormányhivataltól a bizonyítványt a rászorultságról.

A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet, és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Munka nélkül, több mint három hónapon át...

Szintén opció, ha a kormányhivatalnál aktív korúak ellátása iránti kérelmet nyújtunk be, ugyanúgy vagyonnyilatkozattal kiegészítve. Ilyenkor egy kifejezetten a munkaerőpiacon valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévőknek szóló pénzbeli juttatást vehetünk igénybe.

Például jellemzően akkor, ha már lejárt az álláskeresési támogatás, viszont még mindig nem találtunk magunknak munkát. Ha ilyenben részesülünk, az egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzünk anélkül, hogy annak járulékát mi magunk külön befizetnénk.

Amikor más fizeti helyettünk a tb-t

A NEAK friss tájékoztatója szerint, ha súlyos anyagi gondokkal küzdünk, a hozzájárulásunkkal más is megfizetheti helyettünk az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez lehet más személy, például egy családtag, vagy egy másik szerv is.

A járulékfizetés átvállalását a járulékfizetésre kötelezett személynek, vagyis nekem kell bejelentenem a NAV-nak, méghozzá 15 napon belül. Kizárólag az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.

Mindeközben az atv.hu megkeresésére a lapnak elmondta a Pénzügyminisztérium, hogy az adóhivatal jelenleg a járulék számla-adatokat vizsgálja, ezért ha valaki siet, még most is tudja rendezni az egészségügyi szolgáltatási járulék tartozását.

Aki nem tud egy összegben fizetni, a NAV-tól kérhet részletfizetést, valamint bizonyos esetekben akár teljes elengedést is. 

A Pénzügyminisztérium hozzátette, az eddigi gyakorlat alapján az adóhivatal a benyújtott fizetés könnyítési kérelmek elbírálása során az esetek több mint 80 százalékában pozitív döntést hoz, azaz biztosítja a méltányosságot. 

Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt