Géza
1 °C
16 °C

A kínai piacról érkezhet a megoldás

DMARC20210216111
2021.02.18. 09:40

Manapság szinte mindennap hallunk különböző védőoltásokról. Jelenleg természetesen mindez a koronavírus-vakcinák kapcsán kerül szóba, de ezenkívül rengeteg más oltás is létezik, melyek viszonylatában ugyancsak érdemes áttekinteni, mit tudnak ezek.

A hazánkba most megérkezett 550 000 dózis, kínai gyártmányú oltás az ún. teljes vírusvakcinák csoportjába tartozik. Ezekben a már ittlévő és használt Pfizer- és Moderna-féle, koronavírus elleni védőoltásokkal ellentétben nem örökítőanyag, azon belül is RNS, hanem a teljes koronavírus megtalálható. Aggodalomra azonban semmiképpen nincs ok, mivel a vírus elpusztított, szakmai nyelven kifejezve inaktivált állapotban van, tehát sem szaporodni, sem fertőzni nem tud emiatt.

Ehhez hasonlóan például a kanyaró elleni oltásban is a teljes vírus szerepel (ezzel Magyarországon 1969 óta kötelező jelleggel mindenkit beoltanak), de ott nem elpusztított, hanem élő, legyengített formában (szaknyelven attenuált) van jelen. Teljes vírust tartalmazó vakcinákkal tehát évtizedek óta oltunk, és az ilyen védőoltások hatékonysága már teljességgel bizonyított. Ezért nincs például Magyarországon kanyarójárvány.

Egyidőben feltételezték, hogy a teljes vírust tartalmazó oltások gyakrabban vezetnek oltási reakcióhoz, például átmeneti hőemelkedéshez (ami nem feltétlenül jelent káros hatást, mindössze az immunrendszer aktiválódását jelezheti, ami a vakcina hatása), ezért felmerült, hogy a védőhatás kialakulásához nem feltétlenül kell a teljes vírust a testbe juttatni, elég lenne annak egy része is, amely a kórokozó elleni védekezésben kulcsfontosságú. Ez az influenza esetében például a hemagglutinin nevű fehérje, a koronavírus esetében pedig a tüskefehérje, legalábbis jelenlegi ismereteink szerint. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a mai technológiák és szabványok szerint készült teljes vírusvakcinák nem okoznak több oltási reakciót a más úton készült oltóanyagoknál, ráadásul az általuk kiváltott immunválasz is erősebb lehet. 

És a mutálódó vírusok? 

A gond ott van, ha egy vírus vagy legalábbis egyes alkotórészei gyorsan mutálódnak, melynek klasszikus példája az influenza, de nagyjából ezt látjuk a koronavírus esetében is, ahol a tüskefehérjének számtalan ismert, és feltehetőleg még több ismeretlen mutációja létezik, amelyek előbb-utóbb ki fogják kerülni a kizárólag tüskefehérje elleni antitestekre hagyatkozó vakcinák hatását. Nagyjából ezt vagy legalábbis ennek előjelét láthattuk az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban Dél-Afrikában. A vírusnak azonban ennél sokkal több fehérjemolekulája van, szám szerint 29. A teljes vírust tartalmazó oltóanyagokkal ez mind a testünkbe kerül, így elviekben nemcsak egy, hanem több fehérje ellen is megindulhat az antitesttermelés. Ha tehát a mutálódott tüskefehérje ellen már nem hat a szervezetünkben képződött ellenanyag, elviekben még rendelkezhetünk a többi, lassabban mutálódó fehérje elleni antitestekkel. 

Jó, de Miért nem ezt gyártja mindenki? 

Ennek jelen esetben két oka is van. Egyrészt vírusokat nagyüzemi léptékben szaporítani nehézkes, sok probléma lehet vele. Nagyobb mennyiségű oltóanyag előállítása egyszerűbb, hogyha nem kell hozzá vírust szaporítani. A másik ok ennél is prózaibb lehet. Az új típusú koronavírussal, (hivatalos nevén SARS-CoV-2) történő munkához kiemelt biológiai biztonságot nyújtó, ún. Biosafety Level 3-as (BSL-3) besorolású laboratóriumra van szükség. Az ilyenek fenntartása többnyire állami vállalkozás, privát gyógyszergyártóknak nem nagyon érné meg ilyet felépíteni és fenntartani. Ebből kifolyólag nem is nagyon jön szóba teljes vírust tartalmazó, Covid–19 elleni védőoltás ilyen módon történő gyártása.

Kínában azonban más a helyzet az állami és – az ottani fogalmak szerint – a magánszféra sajátos összefonódása miatt. A Sinopharm szinte bizonyosan hozzáfér állami, BSL-3-as besorolású laborokhoz, így nekik nem okoz gondot a teljes vírust tartalmazó vakcina fejlesztése. Ehhez hasonló technológiára számíthatunk a jelenleg fejlesztés alatt álló magyar vakcinától is, melynek további előnye, hogy Magyarországon izolált vírus kerül bele, ellentétben a többi, külföldről behozott oltással.

A kínai vakcina további pozitív tulajdonsága, hogy nem igényel fagyasztást, mint a Moderna, különösen nem −70 fokos mélyfagyasztást, mint a Pfizer-oltás a szállítás és tárolás során. Akármennyire is előre felkészülünk erre, a problémák gyakorlatilag elkerülhetetlenek, ahogyan azóta erre az oltási kampányban már több példa is volt. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus-szakorvos. 

Borítókép: A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni, ezen a napon érkezett vakcináinak egyikét mutatják a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti logisztikai központjában, 2021. február 16-án – Fotó: MTI / Mónus Márton