Géza
1 °C
16 °C

Össznépi fogyókúrába kezdenek a britek

2021.02.22. 05:59
Az Egyesült Királyság kormányának túlsúly elleni kampánya 2020 nyarán új fokozatba kapcsolt: megalkottak egy stratégiát arra, hogyan védjék meg a lakosaikat az elhízástól. A súlyos közegészségügyi problémára részben a koronavírus-járvány miatt irányul nagyobb figyelem, hiszen a súlyproblémákkal küzdők a Covid–19 veszélyeinek is sokkal kitettebbek.

A National Health Service (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, NHS) 2018-as statisztikái szerint évente 6,1 milliárd font (körülbelül 2500 milliárd forint) költséget jelent az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerének a mintegy 900 ezer elhízott kórházi kezelése.

A több mint 66 millió lakossal rendelkező ország felnőtt lakosságának közel kétharmada él az egészségesnél nagyobb testsúllyal, melynek fele különböző mértékben, de elhízott. A gyermekeknél ez az arány kedvezőbb, de szintén sokkoló mértékű: háromból egy általános iskolás gyermek küzd súlyproblémákkal, míg ötből egy elhízott.

Ez számos egészségügyi kockázatot rejt magában, jelentősen csökkenti a várható élettartamot, növeli számos betegség kialakulásának lehetőségét a keringési zavaroktól, a diabéteszen és a májbetegségeken át a légzőszervi és rákos megbetegedésekig.

Az angol kutatások azt is kimutatták, hogy a különböző társadalmi rétegeket eltérő mértékben érinti ez a probléma, és hogy a szegényebb övezetekben élőket jobban sújtják az elhízás káros következményei.

Pár falat még belefér?

Az elhízást a legtöbb esetben nem betegség vagy hajlam, hanem a túlevés okozza. A túlsúly elleni küzdelem eszközeiként meghozott jogszabályok többsége pontosan ezeket a döntési szituációkat próbálja megkönnyíteni.

Az egészséges életmódra buzdító tájékoztató programok és kormányzati reklámok, illetve a közétkeztetés megreformálása mellett az egészségtelen élelmiszerek árusításának korlátozása a leggyakoribb eszköze a kilók ellen folytatott harcnak. 2020 december 28-án a brit kormány egy merész rendelettervezetet közölt e termékek a forgalmazásával kapcsolatban. A jogszabály bevezetését egy online konzultáció előzi meg, ami február 22-ig tölthető ki.

A jelenlegi tervezet szerint 2022 áprilisától a közepes és nagyobb boltokban:

  • az egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó „egyet fizet, kettőt kap” és hasonló akciók, illetve a boltokban (például a bejáratnál, a kasszánál vagy a sorok végénél), vagy online kiemelt helyen lévő reklámozás szigorú korlátok közé szorulna;
  • megtiltanák a cukros üdítők ingyenes újratöltését az éttermekben;
  • a korlátozás a magas zsír-, só- vagy cukortartalmú élelmiszerekre (high in fat, salt, or sugar, HFSS) vonatkozna.

Utóbbi kategória elég széles, főként üdítőitalokat, süteményeket, csokoládékat, édességeket, jégkrémeket, pudingokat, kekszeket, reggelizőpelyheket, joghurtokat, hozzáadott cukrot tartalmazó tej és gyümölcslé italokat, pizzákat, mirelit és készételeket, rágcsálnivalókat sorolnak ide, és egy 2004–2005-ös tápanyagprofil-modell alapján állapítanák meg, hogy az adott termék zsír-, só- vagy cukortartalma magasnak mondható-e.

Az indokolásban szerepel, hogy a reklámok és a termékek elhelyezése kulcsszerepet játszik a döntéshozásban, például a cukros üdítők eladását a sorok végén való elhelyezés ötven százalékkal növelte meg egy kutatás szerint.

Tudjuk, hogy a családok egészségesebb termékeket akarnak kapni. Ezért korlátozzuk a promóciókat, és számos intézkedést vezetünk be annak biztosítására, hogy az egészséges választás legyen a könnyebb választás

– nyilatkozta Jo Churchill egészségügyi miniszter a tervezettel kapcsolatban az Egyesült Királyság kormányzati tájékoztató honlapján.

Egész Európa dagad

2014-ben a WHO adatai alapján Amerika után Európában volt a legnagyobb a súlyfelesleggel élők aránya a kontinensek összehasonlításában, 58 százalékkal a 40 százalék körüli világátlaghoz képest.

Az Eurostat utoljára ugyanebben az évben készített átfogó statisztikát az EU tagállamainak túlsúlyhelyzetéről, amely megmutatta, hogy az egyes országok, korcsoportok, nemek és társadalmi rétegek között nagy eltérések lehetnek.

A kutatás alapján a probléma növekvő tendenciát mutat, és az EU lakosságának 51,6 százaléka túlsúlyos.

Az Eurostat 2021 decemberében tervez egy hasonló kutatás eredményeiről beszámolni a honlapján elérhető információk alapján, így az év végén már az elmúlt hét év adatai is elérhetők lesznek.

Kapcsolódó

Kanyarban az elhízás elleni csodaszer

Egy cukorbetegség elleni gyógyszer hozhatja meg az áttörést az elhízás kezelésében.

Intézkedésekből nincs hiány

Az EU-ban már régóta életben vannak hasonló szabályozások, amelyek az egészséges életmódot és táplálkozást hivatottak elősegíteni, és az elhízás mértékének csökkentésére törekszenek. Ilyenek például az azonos címkézésre és reklámozásra vonatkozó rendeletek, amelyek többek között a tápanyagtartalom, az elkészítési mód és az összetevők egységes és világos feltüntetésére vonatkoznak, de a magyar közoktatásból ismert iskolagyümölcs- és -tejprogramok is az uniós politika vívmányai.

Utóbbiakra a közös uniós költségvetésből 250 millió eurót különítettek el a 2017–2023-as időszakban minden egyes tanévben. Ezeknek a programoknak a legnagyobb kihívása, hogy a sikerességük számokban nehezen kifejezhető. Az Európai Uniónak több kampánya is van a túlsúly elleni küzdelemben. Az egyik ilyen az európai elhízás elleni nap, amellyel erre a súlyos problémára próbálják felhívni a figyelmet, és 2021-ben május 15-ére esik majd.

Kapcsolódó

Újabb magyar siker: elsők vagyunk az EU-ban elhízásban

De a világon is negyedik legkövérebbek. A magyarok harmada elhízott, harmada túlsúlyos.

Mi sem lehetünk túl büszkék

2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján

Magyarországon volt a negyedik legmagasabb a felnőtt lakosságban az elhízottak aránya a világon, 28-31 százalékkal.

Csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzte meg hazánkat.

Az elhízásból adódó egészségügyi költségek meghaladják Magyarországon a 200 milliárd forintot, ami az egészségügyi alap költségvetésének a 12 százalékát teszi ki.