Rudolf
2 °C
13 °C

Több százezer magyart érint ez a gyulladás, mégis keveset beszélünk róla

GettyImages-1229543678
2021.02.28. 14:56
A 2-es típusú gyulladás olyan elterjedt és az életminőséget jelentősen rontó betegségek mögött húzódhat meg, mint az asztma, az atópiás dermatitisz vagy az orrpolipózis – hangzott el a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) február közepi kerekasztal-beszélgetésén. Ezek a betegségek sok százezer embert érintenek Magyarországon is, azonban az információhiány nagyban megnehezíti, hogy a betegek hozzájussanak az életminőségüket hosszú távon is javító orvosi ellátáshoz.

Világszerte milliók élnek olyan betegségekkel, amelyek egyre több embert érintenek, és amelyeknél az immunrendszer megváltozott működése áll a háttérben. Ide tartoznak többek közt az atópiás eredetű betegségek: az atópiás dermatitisz vagy ismertebb nevén ekcéma, az asztma, a kétoldali orrpolipózisok túlnyomó többsége és más allergiás kórformák.

A KÓROS 2-ES TÍPUSÚ GYULLADÁS AZ IMMUNRENDSZER TÚLZOTT AKTIVITÁSA.

Ilyenkor az immunrendszer heves válasszal reagál bizonyos, egyébként teljesen ártalmatlan környezeti anyagokra: allergénekre (mint például a pollen), élelmiszerekre (például tehéntej, tojás, szója, búzaliszt, mogyoró- és diófélék vagy éppen halfélék), de igen gyakran fordul elő az is, hogy semmiféle allergén nem mutatható ki.

Magyarországon is százezreket érint a betegség

A 2-es típusú gyulladás több szakmát és több betegséget is érint, emiatt sok az átfedés. Bár Magyarországon átfogó epidemiológiai vizsgálat nem történt, azt tudjuk, hogy a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságtól (MAKIT) származó adatok szerint 2018-ban

  • a nyilvántartott felnőtt asztmás betegek száma 316 ezer fő volt;
  • az asztmás betegek 30-40 százaléka (körülbelül 110 ezer ember) orrpolipózisban is szenved;
  • az atópiás dermatitisz pedig körülbelül 400 ezer embert érint.

Ezen a három kórképen kívül 2-es típusú gyulladás áll más betegségek hátterében is, de azok ritkábban előforduló betegségek.

Mindhárom betegség jelentős életminőség-romlással jár,

és a súlyosabb fellángolások, polipműtétek kórházi kezelést igényelnek, ami állapottól függően rövidebb-hosszabb idejű lehet. Mindegyik betegség folyamatos gyógyszerelést, kezelést igényel, ez rendszeres orvosi vizsgálatokkal jár, ami nyilvánvalóan munkaidő-kiesést jelent – válaszolta az Index megkeresésére a MAKIT. Sok beteg az évi rendszeres szabadságát kénytelen a betegsége karbantartására fordítani. A betegek betegségük miatt bizonyos foglalkozások végzésétől is elesnek, ez pedig különösen fájdalmas akkor, ha a betegség egy már elindult pályát szakít félbe.

A kerekasztal résztvevői elmondták, hogy az orvostudomány jelentős előrelépéseket tett a probléma megismerésének terén, és bár korántsem tudunk mindent, orvosi tudásunk bővült az elmúlt években. Ugyanakkor

az ismeret- és információhiány a betegek körében még mindig fennáll, és ez megnehezítheti kezelésüket.

Fontosnak tartják az érintettek tájékoztatását és a betegségkontroll új szintre emelését. Léteznek és fejlesztés alatt is vannak a súlyos betegeknek tartós javulást, a betegség keretek között tartását és a jó életminőség fenntartását biztosító gyógyszeres terápiák. Ezen terápiás lehetőségek sora bővül, fontos, hogy a betegek is tisztában legyenek a lehetőségeikkel, és tudatosan keressék a tudományos vizsgálatokkal igazolt, elérhető megoldást a problémájukra.

A szakértőknél érdeklődtünk arról is, hogy van-e bármilyen kapcsolat a koronavírus és a 2-es típusú légúti gyulladás között – például hajlamosabbak-e elkapni a Covid–19-et, de válaszuk szerint az eddig rendelkezésre álló tudományos ismeretanyag nem elegendő ahhoz, hogy ezen összefüggések egyértelműek legyenek. „Általában igaz az, hogy a perzisztáló légúti gyulladásban szenvedők fogékonyabbaknak tekintendők a felső légúti vírusfertőzésekkel szemben, és ami szintén lényeges, vírusinfekciók provokálhatják az asztma súlyosabb tüneteit. Jól ismert az is, hogy az atópiás dermatitiszes betegek bőre fogékony mind a bakteriális, mind a vírusfertőzésekre” – közölték megkeresésünkre, hozzátéve, hogy a szaglásvesztés CRS-ben lassan alakul ki, a Covidnál hirtelen, és más a mechanizmusa. „Ami fontos és egyértelmű szakmai ajánlás, hogy a 2-es típusú gyulladásos betegségeket maximális mértékben tovább kell kezelni a bázisterápiával a Covid-időszakban is” – tették hozzá.

(Borítókép: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)