Emma
6 °C
11 °C

Több oltási terv is lehet helyes, akár a kombinációk is!

2021.03.03. 06:46
Az Egyesült Királyság egészségügyi minisztériuma elindította az első hivatalos klinikai vizsgálatot, amely arra keresi a választ, hogy van-e értelme különböző gyártók vakcináit egymással keverni. Ez előnyös lehet abban az esetben, ha a második dózis azonos vakcinából esetleg nem áll rendelkezésre, illetve az elmélet szerint ettől akár nagyobb hatékonyságot is várhatunk, ami különösen az újabb vírusvariánsok terjedésével lehet jelentős. Amerika konzervatív, Nagy-Britannia új utakon jár. A magyar verzió nagyjából középen van.

A különböző hatásmechanizmussal rendelkező vakcinák különböző módon támadhatják a koronavírust, így hatásuk akár össze is adódhat. Ez a megközelítés az immunológiában nem ismeretlen, sőt jelenleg is használt az ebolavírus elleni harcban is. A módszer neve szaknyelven heterológ prime-boost, és különösen az úgynevezett T-sejtes immunitás elérésében lehet jelentősége, amelynek szerepe az egymás után megjelenő mutáns, illetve variáns vírusok elleni harcban lehet fontos.

Jelenleg a Pfizer- és az AstraZeneca-vakcinák kombinálásáról van szó, de korábban felmerült és jelenleg is szó van az AstraZeneca- és az orosz Szputnyik V vakcina kombinálásáról is. Az oxfordi szakemberek ötlete így akár a keleti és nyugati vakcinák között tapasztalható, bár egyre csökkenő rést is tovább szűkíthetné. A 800 beteggel induló Com-cov nevű vizsgálat első eredményei az idei nyártól várhatók. Ezt megelőzően a szigetország elsőként vezette be, hogy a vakcinák alkalmazási előírásától eltérően, két dózis beadása helyett inkább az első dózis minél szélesebb körű alkalmazására törekszenek majd, hogy a lehető legtöbb ember szerezzen legalább részleges védettséget.

Ezt a megközelítést azóta egyre nagyobb gyakorlati tapasztalat támasztja alá. Matt Hancock, a brit egészségügyi miniszter szerint a gyakorlat igazolta az elméletet. 

Ez magyarázza azt, hogy a mutáns vírusok megjelenése ellenére a Covid miatt intenzív osztályra kerülő idős betegek száma az utóbbi hetekben meredek csökkenést mutat

– nyilatkozta a CNBC tudósítójának. Az amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója, Anthony Fauci erre reagálva kijelentette, hogy konzultált brit kollegáival, de véleménye szerint amerikai viszonyok között a helyes megközelítés, ha továbbra is az eredeti oltási terv szerint mennek tovább.

A fentiek magyarázatát Fauci a két ország járványügyi helyzetének és oltóanyag-ellátottsága közötti különbségekkel magyarázta a Washington Postnak adott nyilatkozatában. Az ország ugyanis elsőként hagyta jóvá a belga Janssen és az amerikai Johnson and Johnson által közösen fejlesztett oltóanyagot, amelyből eleve csak egy dózis szükséges az engedélyezési követelményeket messze meghaladó fokú védettség eléréséhez.

Fauci szerint több terv is lehet helyes, és mindkettő mellett és ellen is lehet érveket találni. Az elnök tanácsadója szerint ismereteink bővülése és a járványhelyzet folyamatos változása miatt természetes, hogy a megfékezésre fordított taktikánk is változik. Ő ennek ellenére szeretné elkerülni, hogy egymásnak ellentmondó üzeneteket kapjon a lakosság, ami szerinte csökkentené a vakcinákba vetett bizalmat, ami jelenleg kifejezetten jónak mondható az Egyesült Államokban. 

Az Egyesült Államok hatósága, az FDA egyébiránt nemrég engedélyezte a két mRNS-alapú vakcina, vagyis a Pfizer/BioNTech és a Moderna azonos hatáselven működő, mRNS-alapú védőoltásának keverését, az ő megfogalmazásuk szerint különleges esetekben. Ide tartozik például, ha a második dózis beadásának esedékességekor az elsővel azonos gyártmány nem áll rendelkezésre, illetve esetleg ha az első dózis gyártmánya nem ismert. 

A magyar oltási terv jelenleg középutasnak mondható. Nem szerepel benne a különböző gyártók, még kevésbé a különböző mechanizmus alapján védelmet nyújtó vakcinák egymással történő keverése, de az oltások közötti időtartam-emelése igen. Ennek keretében a Pfizer-vakcinánál a 21. napról a 35. napra kerül át a második oltás beadása.

A jelenleg ismert tervek szerint Magyarországon az AstraZeneca-vakcina esetében az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva a 12. héten adják be a második vakcinát, míg a Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás között eltelt időn. A jelenlegi magyar oltási tervvel Karikó Katalin, az mRNS-alapú oltások alapját képező kutatások egyik fővezetője is egyetért

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos. 

(Borítókép: Egy nő megmutatja oltási kártyáját, miután megkapta a Sinovac CoronaVac koronavírus elleni második oltását egy egészségügyi állomáson a brazíliai Sao Paulo közelében, 2021. március 2-án. Reuters / Carla Carniel)