Teszteltethet-e bennünket a munkáltatónk?

2021.03.05. 16:04 Módosítva: 2021.03.08. 09:22

„Magyarországon – és a legtöbb európai országban – a munkáltatók nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára bármilyen védőoltás beadatását, és nem is alkalmazhatnak ellenük szankciókat, amennyiben nem oltatják be magukat.

Kivételt képeznek ez alól az egészségügyi dolgozók, akiknek bizonyos esetekben most is naponta koronavírustesztnek kell alávetniük magukat, ha nem kaptak oltást.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a törvényhozás dönthet az oltottsági kötelezettség kiterjesztéséről”

– foglalja össze Braner Torsten, a Taylor Wessing budapesti irodájának ügyvezető partnere és munkajogi csapatának vezetője az Indexhez eljuttatott sajtóközleményben.

Ki tesztelhet kit? 

Magyarországon a munkáltatók jogszerűen vethetik alá koronavírustesztnek a munkavállalókat, ha a vizsgálatot a munkahelyre történő belépéskor végzik, ha az nem igényel azonosítást és az adatokat nem tárolják – a munkavállalók kifejezett beleegyezése nélkül.

Azok a munkavállalók, akik nem tudnak távmunkát végezni és megtagadják a szűrővizsgálatot, fizetett szabadságot vehetnek igénybe a munkáltatóval egyeztetve, ellenkező esetben nem jogosultak fizetésre.

Cseh szigor

Mielőtt felháborodnánk, a régióban akad ennél szigorúbb szabályozás is. A cseh egészségügyi minisztérium e heti döntése értelmében

minden, legalább 50 főt foglalkoztató cég köteles tesztelni az alkalmazottait.

Március 15-től a tesztet elvégeztetni nem hajlandók számára megtiltható a munkahelyre történő belépés, és megvonhatják a fizetésüket is.

A Taylor Wessing helyi szakértőinek összefoglalói szerint Szlovákiában és Csehországban a munkáltatók ugyanazért nem kötelezhetnek senkit a védőoltás beadatására, mint Magyarországon: a kötelezettségnek nincs jogi alapja. Lengyelországban szintén önkéntes alapú az oltás, és a munkáltató csak ösztönözheti, de nem kötelezheti a beadatást.

A szomszédos Ausztriában más a helyzet. Bár a munkáltató ott is csak ajánlhatja, de nem teheti kötelezővé a védőoltást,

megtagadhatja ugyanakkor a munkahelyre történő belépést a nem beoltott munkavállalóknak, valamint bizonyos helyzetben áthelyezheti őket.

Mindezt azonban csak a munkabér teljes összegű folyósítása mellett teheti meg.

Németországban különös óvatosságra intik a munkáltatókat a Taylor Wessing helyi szakértői: felhívják a figyelmet arra, hogy még a vakcina ajánlásánál is óvatosan kell eljárni, nehogy bármilyen nyomásgyakorlást érezzenek egyes munkavállalók, hogy előbb térjenek vissza otthoni munkából az irodába, mint a nem beoltottak.

Az Egyesült Királyságban – amíg az oltások nem állnak széles körben rendelkezésre – a nem beoltottság szankcionálása jogilag nem alátámasztott, a Taylor Wessing helyi szakértői azonban kiemelik, hogy a munkáltatók megkövetelhetik az alkalmazottak oltását ott, ahol az elengedhetetlen a munkájuk elvégzése szempontjából, például mert veszélyeztetett emberekkel dolgoznak, vagy üzleti útra kell menniük olyan országokba, ahol a beutazás feltétele a beoltottság.