Gyula
8 °C
21 °C

Már nem álom, így lehet nullás a rezsi

2021.03.06. 18:57 Módosítva: 2021.03.06. 18:57

1988 óta március 6. az energiahatékonyság világnapja, melynek célja a figyelemfelhívás a tudatos, megfontolt energiafelhasználásra. Az energiahatékonyság az egyik legegyszerűbb és leginkább költséghatékony mód az energiafogyasztás csökkentésére és a megtakarítások növelésére a lakossági, kereskedelmi és ipari ágazatban egyaránt. 

Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ingatlanok energetikai korszerűsítésére, mind többen figyelnek arra, hogy lakásuk korszerű nyílászárókkal, megfelelő szigeteléssel és modern fűtéstechnikai berendezésekkel legyen felszerelve, de nő a napkollektort és napelemet használók aránya is. Egy kormányzati intézkedés értelmében pedig idéntől már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely közel nulla energiaigényű.

Ennek elterjedtségéről kérdeztük az egyik nagy ingatlanhálózat tulajdonosát, aki rögtön pontosított: 

minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagy csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.

Gadanecz Zoltán szerint az elmúlt évtizedben a vásárlók nagyobb figyelmet fordítottak arra az ingatlanpiacon, hogy milyen típusú lakást néznek, ennek hátterében pedig a legtöbbször az áll, hogy nullára szeretnék csökkenteni a rezsijüket, ez szerepel a távlati céljaik között is.

Ebbe a tendenciába illik bele, hogy a passzívházakat kezdik felváltani az aktívházak a piacon.

A passzívházakat kis túlzással a gyertya fényével is fel lehet fűteni, ugyanakkor a szellőztetésük egyáltalán nem megoldott. Ezzel szemben az aktívházak olyan okos rendszerekkel vannak felszerelve, melyek ugyanolyan jó hőszigetelést biztosítanak, az irodaházakból ismert légcserélő pedig folyamatosan biztosítja a térben a friss levegőt. Ez egy nagyjából 500 ezer forintos beruházás mindennel együtt, de két év alatt visszahozza az árát

– mutatott rá a szakember, aki szerint 

már nem álom a nullás rezsi.

Ez annak is köszönhető, hogy folyamatosan emelkedik a napelemek és a napkollektorok száma. Előbbi lényege, hogy előmelegíti a vizet, amit aztán kevesebb energiával kell felfűteni, utóbbival pedig komplett ingatlanok energiaszükségletét ki lehet elégíteni. Ugyanakkor hamarosan egy lényeges változás lép majd életbe.

Jelenleg a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számolnak el egymás felé úgynevezett szaldó elszámolással, de ez 2024-től megszűnik, és a bruttó elszámolás váltja fel. Ennek értelmében amennyi pillanatnyi fölösleget termel majd egy háztartási erőmű, azt is köteles lesz átvenni a hálózati cég, ami jóval kevésbé lesz már kifizetődő

magyarázta a GDN hálózat alapítója, aki szerint az emberek próbálják az új technológiákkal nullára csökkenteni a rezsijüket, ezzel azonban meg is elégednek.

Hiába termel sok családnak pénzt a saját ingatlana, az esetek 80 százalékában bent hagyják az energiaszolgáltatóknál. A tulajdonosok megelégednek azzal, hogy nincs rezsijük, de arra már nem veszik a fáradságot, hogy a visszatéríthető pénzt vissza is igényeljék

mondta, ami azért is meglepő, mert amúgy minden pluszpénzért, például az energiahatékonysági pályázatokon elnyerhető támogatásokért komoly harc folyik, a keretek napok, sőt, néha órák alatt ki szoktak merülni, akkora a roham.