A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló uniós irányelv értelmében
- a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 százaléka;
- illetve a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 euró.
Ahol a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján 1000 cigarettánál legalább 115 euró értékben állapítják meg a jövedéki adó mértékét, nem szükséges alkalmazni a 60 százalékos követelményt. Magyarország – más uniós tagállamokkal együtt – a szóban forgó követelmények teljesítéséhez 2017. december 31-ig átmeneti időszakban részesült – írja az ítéletéről készült összefoglalójában a bíróság.
Túl olcsó volt a cigaretta
Miután az Európai Bizottság szerint Magyarország az átmeneti időszakot követően nem teljesítette ezt, a feltételezett kötelezettségszegés megállapítása érdekében keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. Csütörtökön pedig meg is született az ítélet, amely szerint a bíróság megállapítja, hogy Magyarországon 2018-ban, valamint a 2019-es év tekintetében
- a cigarettákra kivetett teljes jövedéki adó szintje alacsonyabb volt a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 60 százalékánál;
- valamint az 1000 darab cigarettára vonatkozóan beszedett jövedéki adó alacsonyabb volt 115 eurónál.
A bíróság kimondta, hogy
Magyarország nem teljesítette az irányelv által az adómérték legalacsonyabb szintje vonatkozásában előírt kötelezettségét.
Ugyanakkor a felek beadványaiból kiderül, hogy a magyar jövedéki adó mértéke 2021. január 1-jétől kezdődően már eléri a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 60 százalékát.