Optimista képet fest a magyar gazdaságról a GKI

Akár 4,3 százalékos GDP növekedést is produkálhat idén a magyar gazdaság, attól függően, hogy a járvány miatti korlátozások hatása mennyire húzódik át a második félévre Magyarországon és az exportpartnereknél, illetve hogy a választás előtti kormányzati költekezés mikor és milyen mértékben indul be – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet márciusi prognózisából. Az előrejelzés az előző, decemberi prognózishoz képest 0,6 százalékkal nagyobb növekedést vár. 

Mint írják, a magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. 

A GKI várakozása szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya a tavalyi 5549 milliárd forintról 3700 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékáról mintegy 6,5 százalékra csökken.

A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán javulni fog. A reálkeresetek 2 százalékkal, a fogyasztás 3,5 százalékkal, a beruházások 6 százalékkal emelkednek.

Az infláció a tavalyi 3,3 százalékosról a GKI prognózisa szerint 3,9 százalékosra – a jegybanki toleranciaszint közelébe – gyorsul. Ezt fűtheti, hogy a forint árfolyamának éves átlaga várakozásuk szerint jócskán magasabb lesz az euróval szemben: a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forint lehet. Az elemzés azt sem tartja kizártnak, hogy emiatt az MNB szigorításra kényszerül. Az uniós források érkezése várhatóan biztosítja majd a külső egyensúlyt. 

A járvány miatti üzleti kockázatok kiszámíthatatlansága okozta megtérülési aggodalmak a kormány és a jegybank által biztosított olcsó források ellenére is a tervezett beruházások halasztására ösztönözhetik a hazai vállalkozásokat. Az elemzők szerint a legnagyobb növekedésre idén az építőiparban, az iparban és a szállítási ágazatban tevékenykedő cégek számíthatnak, ugyanakkor a turizmus-vendéglátásban, valamint az ingatlanszektorban további visszaesést várnak.