Mihály
2 °C
16 °C

A kis cégek is felkerülhetnek a polcokra

B RKL20190710011
2021.04.27. 10:10
Évről évre nő a magyar termékek aránya a Lidl termékpalettáján – mondta az Indexnek adott interjúban Tőzsér Judit. A Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője szerint még az egészen kicsi hazai vállalkozásoknak is van esélyük arra, hogy termékeik felkerüljenek a kereskedelmi lánc polcaira.

Nyolc éve, 2013-ban indították el a „Lidl a magyar beszállítókért” programjukat. Mit takar pontosan ez a program?

Az elindításával az volt a célunk, hogy több és jobb minőségű magyar terméket tudjunk kínálni a vásárlóinknak, valamint növelni tudjuk a hazai partnereink és beszállítóink számát. Szintén fontos volt számunkra, hogy a magyar beszállítóink érezzék, hogy nagyon biztos üzleti partnereik tudunk lenni a jövőre nézve, továbbá a versenyképességüket is tudjuk biztosítani, emelni.

Hogyan alakult azóta a magyar beszállítóik száma? Mekkora cégekről beszélhetünk?

A programnak köszönhetően sikerült odáig eljutni, hogy ma már közel 450 hazai beszállító partnerünk van, ami többszöröse a nyolc évvel ezelőttinek. Ennek köszönhetően a vásárlók évente 3800 hazai terméket tudnak leemelni a polcokról. A beszállító partnerek között vannak szinte holding méretű cégek is, akik a magyar élelmiszeripar ékkövei, és vannak köztük kicsi, kézműves kisszériákat előállítani képes partnerek is.

Ez a biztos partnerség a számokban is érzékelhető: a velünk együttműködő beszállítókkal 2020-ban közel 22 százalékos bővülést tudtunk elérni az átvett áru értékében az előző évhez képest, ami a Lidl méreteit is figyelembe véve egy nagyon jelentős bővülés – valószínűleg ez a legnagyobb növekedés magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszerek tekintetében egész Magyarországot figyelembe véve. A termékek beszerzési értékét tekintve egyébként a legnagyobb magyar beszállítói jelenlét a tejeknél és tejtermékeknél, a friss húsoknál, a pékáruknál, az olajoknál és margarinoknál, az alkoholmentes italoknál, valamint a borok esetében figyelhető meg. Az állandó kínálat esetében például a tojás, a méz, a friss baromfi mind 100 százalékban hazai termelőktől származnak.

Egy kisebb magyar cégnek mik az esélyei, hogy termékük felkerüljön a Lidl polcaira?

A potenciális beszállítók felkutatása érdekében 2016-ban útjára indítottuk a Lidl Akadémia eseménysorozatot, majd 2020-ban a Lidl Akadémia Plusz többlépcsős, több csatornán futó, komplex edukációs programot, ahol a kisebb magyar cégek is megismerkedhettek az általunk nyújtott lehetőségekkel, továbbá tájékozódhattak a saját termékükre jellemző piaci trendekkel, jogszabályi hátterekkel kapcsolatban, egyszóval igyekszünk teljes körű támogatást adni nekik. Az évek során pedig sikerült egy olyan rendszert kiépítenünk, amellyel a kisebb beszállítóknak is valós esélye van arra, hogy megjelenjenek a polcainkon. Egyrészt van 187 áruházunk Magyarországon, ezekbe három központi raktárból szállítunk ki – a kisebb beszállítóknak is csak annyi a dolga, hogy három átvételi pontra elszállítja az áruját, és onnan mi visszük tovább. Másrészt hatalmas potenciál, hogy az időszakos kínálatunkban kis árumennyiséggel is meg tud jelenni egy megbízható háttérrel rendelkező beszállító. Leginkább a borokat tudnám kiemelni: 2013-ban még nem tudtuk elképzelni, hogy mit tud kezdeni a Lidl egy 3000 palackos kis szériás borral. Ma ez már szinte rutinszerűen működik.

Milyen eredményeket értek el ezekkel a programokkal? Ez miként mérhető?

A rendezvényeken idáig közel 600 hazai vállalkozás képviselője vett részt és ismerkedett meg az általunk kínált lehetőségekkel. A Lidl Akadémia keretében van olyan beszállító partnerünk is, akivel három év alatt tudtunk eljutni 3 millióról 17 millió forintos forgalomra, ami a Lidl sokmilliárdos forgalmához képest apróság, de annak a cégnek egy nagyon nagy dolog. Szintén van olyan szállító, amelynél hasonló méretekből indulva már a 200 milliós határt ostromoljuk szintén három év fejlődés alatt. A programok sikeressége több aspektusból is mérhető: nézzük a beszállítók számának alakulását, a termékek számát, amelyeket egy év alatt meg tudunk mutatni a vásárlóinknak, továbbá szintén nézzük a forgalmi részarányát a magyar termékeknek.

Tud mondani egy-két érdekesebb terméket, amivel megkeresték önöket?

Talán egy kézműves szappant szállító partnerünket tudnám leginkább példaként hozni, róla beszéltem az imént. Ehhez a partnerséghez az kellett, hogy volt egy motivált kis cég, amely mutatott nekünk egy kézműves szappant, továbbá kellett hozzá egy olyan beszerző kolléga, aki nálunk felemelte a zászlót, és vitte házon belül addig, amíg ez a partnerség létre nem jött. Az első évben csináltunk 3 millió forint forgalmat a céggel, de azt láttuk, hogy a cég az motivált, a vásárlókat érdekli a terméke. A következő évben megdupláztuk a forgalmat, majd eljutottunk a 17 milliós forgalomig. Hiszünk benne, hogy ez pár év alatt akár 50-60 millióra is felmehet.

Egy másik jó példa a lúgosvíz-szállítónk: az ő terméke időszakosan volt eleinte elérhető, viszont azt láttuk, hogy a vásárlók keresik. 10 milliós forgalomból három év alatt tavaly már 193 milliós forgalmat bonyolítottunk a beszállítóval, ami már egy jól észrevehető forgalom. Szintén a Lidl Akadémián keresztül érkezett egy termék, egy olyan gyümölcsféle, amiről azt gondolnánk, hogy ebben Magyarország erős, de a kereskedelemben mégis azt látni, hogy talán annyira mégsem: ez az étkezési szőlő. Olaszországban vagy más mediterrán országokban nagyon komoly termelési kultúrája van, de Magyarországon nem alakult ki. Egy kis cég keresett meg minket, de kezdetben nem tudtunk rá teljes szezonban támaszkodni, viszont kiegészítő mennyiségekkel elindultunk, megmutattuk a vásárlóknak, majd a következő évben már fixen polcra tudtunk tenni ilyen terméket. Ez nagyon küzdős, hogy őszinte legyek, hiszen a vásárlóknál, ha étkezési szőlőről van szó, a léc az ott van, amit az olaszok tudnak minőségben. Hiszen akik boltban vásárolnak, azok elsősorban ezt ismerik. Mindenesetre egy-két év alatt 100 millió fölötti forgalmat tudtunk elérni ezzel a vállalkozással.

A termékpaletta mekkora részét teszik ki a magyar termékek?

Az élelmiszerek esetében 60 százalék környékén mozog, évről évre 1-1 százalékkal tudjuk ezt bővíteni. Az okozza a nehézséget, hogy meg kell találni a beszállítókat, de ezen már jó úton vagyunk. Továbbá szükség van olyan programokra, ami hiányterületekre fókuszál, olyanokra, amelyeket Magyarországon elő lehet jól állítani – erre egy jó példa a barack. Az Agrárkamarának is vannak kezdeményezései, az egyik ilyen például a paradicsomot érintette: néhány éve a Lidl polcain még főleg külföldről érkezett paradicsom volt, majd az állami kezdeményezések hatására hihetetlen áruminőség és mennyiség jelent meg a magyar piacon, így a paradicsom esetében már hazai forrásokra támaszkodhatunk egész évben. Vannak még ilyen lehetőségek, szakmai szervezetek és a kormányzati döntéshozók részéről is egyre több ilyen kezdeményezés van. Nagyon bízom ezekben, és látok is pozitív fejlődést ebben az irányban, tehát még van potenciál a magyar termékek részarányának növelésében.

Exportálják is a magyar termékeket? Magyar szalámi vásárolható a németországi Lidlben?

Magyar szalámi a németországi Lidlben akciós jelleggel elérhető. Mi nagyon nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a beszállítói program révén beszállítóink a külpiacokra – nem csak régiós országokba – is eljussanak, ezáltal is támogatva a magyar gazdák biztosabb megélhetését és a hazai gazdaság élénkítését. Amikor mi elkezdtük ezt a programot 2013-ban, akkor 36 magyar szállító 106 termékét szállítottuk külföldre, 9 országba. Ezek a számok a program eredményeként megtöbbszöröződtek: 2020-ban 171 szállítónak 665 terméke jutott el a külpiacokra, ami 26 országot érint, ami azt jelenti, hogy szinte az összes „Lidl-országban” elérhető időszakos vagy állandó jelleggel.

Összesen 64 milliárd forint értékben exportáltunk magyar árut 2020-ban, vagyis az exportpiacokon a növekedésünk mértéke 17 százalék volt az előző évben. Itt is megvannak azok a területek, amikre alapozni tudunk, például a borok piaca egy klasszikus terület: 2020-ban a 2 literes kiszerelés alatti palackozott borexportból minden harmadik palackot a Lidl szállította külföldre. Emellett főképp tejet és tejtermékeket, olajokat, különféle rágcsálnivalókat, friss húsokat, valamint állateledeleket exportálunk. Összességében pedig elmondható, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a beszállítói programunk folytatása mellett, hogy a közeljövőben még több magyar beszállítóval tudjunk együttműködni, és még több magyar terméket kínálhassunk mind belföldön, mind a külpiacokon.

Az interjú az Index és a Lidl Magyarország tartalmi együttműködésének keretében valósult meg.

(Borítókép:  A LIDL szupermarket épülete Kispesten a Kossuth téren.  Fotó: Róka László / MTI)