Ármin, Pálma
9 °C
28 °C

Emberéletek ezreivel fizetünk az életmódunk miatt

shutterstock 1751407880
2021.05.01. 21:31
Forster Tamás kardiológus egyértelműen fogalmazott az Indexnek: a magyarok kiemelkedő elhízottsági szintje hozzájárul a magas Covid-halálozási arányhoz. Falus András genetikus pedig levezette nekünk, hogyan teszi tönkre egy kövér ember szervezetét a SARS-Cov-2-es koronavírus. Fontos, ritkán javasolt gyógymódot is ajánlott. Nevessünk, és segítsünk másokon!

Kimondhatjuk-e, hogy több honfitársunkat veszítjük el koronavírus-fertőzésben, mivel a magyar lakosság elhízott, illetve túlsúlyos? Mi játszódik le a kövér emberek szervezetében, ha megtámadja őket a Covid? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy kardiológus-obezitológussal, Forster Tamással, és egy genetikus-immunológussal, Falus Andrással aznap, amikor újabb 188 magyar veszítette életét a koronavírus miatt (az interjúk április 28-án készültek, a szerk.). Biztosra vehetjük, hogy jelentős részüknél a súlyfelesleg jelentősen hozzájárult a végkifejlethez.

Magyarország egy 2015-ös OECD-jelentés szerint az USA, Mexikó és Új-Zéland mögött a negyedik legelhízottabb felnőtt lakossággal rendelkezik a világon.

Az Obesity Review 2020-as vizsgálata szerint az elhízás 100 százalék feletti mértékben növeli a kórházba kerülés esélyét, és közel 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg, akik súlyfelesleggel kerülnek intenzívre.

Kijelenthetjük, hogy a magas hazai halálozási arányhoz nagyban hozzájárul az, hogy a lakosság több mint fele elhízott vagy túlsúlyos

– véli Forster Tamás, és mellbevágó adatokat közölt. A 25 és 30 közötti testtömegindexszel (BMI) rendelkező embereket a túlsúlyosak közé sorolják, a felnőtt magyar lakosság 45-50 százaléka (!) tartozik jelenleg ebbe a kategóriába. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a népesség további 10 százalékának 30 feletti a BMI-indexe, vagyis elhízott, akkor látszik, hogy

a magyarok több mint fele súlyfelesleggel rendelkezik, vagyis rájuk potenciálisan nagyobb veszélyt jelent, ha megfertőződnek a SARS-CoV-2-es koronavírussal.

A Szegedi Belgyógyászati klinika orvosa szerint, ha van a Covidnak pozitív üzenete, az lehet, hogy ráirányítja a figyelmet, mennyire elhízott a magyar lakosság, s ehhez köthetően sajnos sokkal többen halnak meg, mint kellene. Ez talán az egészségügyi kormányzatnál is jelzi majd, hogy nagy a baj, és ki lehet mondani, hogy az elhízottság egy betegség, mely több más társbetegséggel is együtt jár, így kiemelten kell foglalkozni a gyógyításával. Úgy látja, a 35 feletti BMI-indexszel rendelkezőket már be kéne vonni a terápiás kezelésbe, a 40 feletti mutató pedig már morbid elhízást jelent, ami kiemelt egészségügyi ellátást igényelne.

Már a gyerekeknél is nagy a baj

A túlzottan sós és cukros termékek száműzése az iskolákból, vagy a mindennapi testnevelés bevezetése meglátása szerint mind-mind remek kormányzati kezdeményezés, és szükséges, ugyanis szomorú folyamat eredményeként már a gyerekek körben is egyre magasabb az elhízottak aránya.

A 2-es típusú cukorbetegség régen az 50 éveseknél vagy idősebbeknél alakult ki, ma már a 8-10 gyerekeknél is nagy számban fordul elő, ami óriási baj

– mondja Forster Tamás.

Ugyanakkor megjegyzi, ha a koronavírus-fertőzésről beszélünk, nem is feltétlenül maga az elhízás a fő probléma, hanem az, hogy sok társbetegséggel, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, például magas vérnyomással jár együtt. A túlsúlyos, elhízott embereknél jelentkező érrendszeri gondok vagy a cukorbetegség törékenyebbé teszi a szervezetüket, s ezt rohanja le a koronavírus, ezért veszélyeztetettebbek. A vírus náluk nagyobb pusztítást végez, fokozza a vér alvadékonyságát, ami vérrögöket okoz, és a túlsúlyosoknál sokszor tüdőembólia alakul ki a Covid miatt.

A legnagyobb gond, hogy a Covid leginkább a tüdőt támadja, súlyos gyulladásos folyamatokat indít el. Ha egy kövérebb embernek, aki amúgy is nehezebben jut levegőhöz, megtámadja a tüdejét a vírus,

a kiterjedt gyulladás miatt a hörgőket feltölti egy gyulladásos anyag, elzárja a levegő elől az utat, és ez sokszor tragikus végkifejletbe torkollik.

„Azok halnak meg legnagyobb százalékban, akiknek többszörös társbetegségük van a túlsúly miatt. Ez sűrűn elhangzik, az kevésbé, hogy az elhízás ezeknek a betegségeknek nemcsak a velejárója, hanem az oka is” – így a kardiológus.

De mi is zajlik le pontosan egy elhízott ember testében, amikor elkapja a vírust?

A bőr alatti zsírszövet termel olyan anyagokat, melyeket adipokineknek hívunk, ezek serkentik a gyulladást a szervezetben. Aki elhízott, annak ez állandó gyulladást okozhat a testében, ami fokozhatja az autoimmun betegségek megjelenését. Vannak, akiknek hajlamuk van ilyen autoimmun betegségre

– adja meg a választ Falus András. A genetikus hangsúlyozza, a koronavírus megjelenése azért kiemelt kockázatú az ilyen embereknél, mert a kórokozó önmagában is sokféle autoantitest termelődését indíthatja meg, ezzel gyakorlatilag a szervezet önmagát kezdi el támadni. A vírus tehát autoimmun betegséget képes gerjeszteni, s olyanoknál – többek között az elhízottak is ilyenek –, akik erre a vírus nélkül is hajlamosak, nagyon nagy veszélyt jelent a megfertőződés.

A kóros elhízás komponense a metabolikus betegségeknek, ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, főképp az inzulinrezisztens cukorbetegség. Ezek önmagukban szintén olyan gyulladásos állapotot okoznak, melynek kockázatát az elhízottság csak növeli. Ha nő a súlyunk, nő a teljesítménykényszer, mely a szívre és az érrendszerre nehezedik. Ha valakinek amúgy is vérnyomásproblémája van, a vér oxigénellátása csökken, s erre még rátelepszik a légzőszervi gyulladásokat kiváltó koronavírus, ez pedig olyan szinten terhelheti meg a szervezetet, ami végzetes is lehet.

Falus András az ezerszer ismételt megelőző módszerek (vitamindús, alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása, a stressz kerülése, rendszeres testmozgás) mellett egy másikat is említ.

A lelki tényezők sokat számítanak. A karantén miatt depresszív, kiégett állapotba kerülhettünk, ezért fontos, hogy kommunikáljunk sokat, ne maradjunk egyedül, ne szigetelődjünk el. Ha nem hallgatják meg a problémáinkat, és kapunk empatikus figyelmet, akkor hajlamosak vagyunk a lelki gondokat felesleges evéssel palástolni. Ez egy pótcselekvés, egyre csak eszünk, hízunk, emiatt bűntudatunk van, amit megint csak evéssel orvosolunk.

Fontosnak tartja, hogy ebből az önmagát gerjesztő folyamatból kilépjünk, és hogy nevetést, mosolyt, vidámságot csempésszünk a mindennapjainkba. Ez természetes antidepresszánsként hat, így nem az evésbe fogunk menekülni. Szintén lehet arról olvasni, hogy ha elmegyünk másoknak segíteni, akár önkéntes munkát végezni, azzal megint csak jó érzést, örömöt okozunk magunknak, s azt nem az evéssel fogjuk pótolni.

(Borítókép:  Shutterstock)