Kevés magyarnak van nyugdíjcélú megtakarítása

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közvélemény-kutatási adatai szerint

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla – írja a globális és magyar nyugdíjpiaci tendenciákról készített összefoglalójában a PwC. A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra: az Európai Unión belül ebben Magyarország sereghajtó, mivel hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

A legtöbb itthoni nyugdíj-megtakarítási eszköz egyösszegű kifizetést is lehetővé tesz a nyugdíjas kor elérésekor. Így az a néhány millió forint, amit az öngondoskodók félretesznek, gyakran ház-, telek-, autóvásárlásra – vagy az unokák megsegítésére – megy el, és nem a havi nyugdíjak hosszú távú kiegészítésére. 

A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más keresőtevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat

– idézi a közlemény Honyek Pétert, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatóját.

Honyek Péter azt is hozzáteszi, hogy a kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa. Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

Bajba kerülhetnek a kisvállalkozók

Honyek Péter szerint az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extraalacsony nyugdíjakat is eredményezhet. „Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz.

mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben a vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak azután” – teszi hozzá a szakértő.